Cenzúra! A nők egészségével kapcsolatos szavak még mindig feketelistásak a közösségi médiában

–

Nem csak arról van szó, hogy a közösségimédia-óriások cenzúráznak bizonyos anatómiai és orvosi kifejezéseket.

A korlátozás kiterjed alkotókra, orvosokra, jótékonysági szervezetekre, márkákra és egyéb olyan szervezetekre is, amelyek a női egészség és a nemek közötti egyenlőtlenségek metszéspontjában lévő témákkal foglalkoznak, ennek következtében pedig lényegében egész ismeretkörök cenzúrázásához vezethet.

És történik mindez azért, mert az algoritmusok „nem megfelelőnek” vagy „szexuális tartalomnak” bélyegzik ezeket.

Így hacsak nem tudjuk, hogyan kell becsapni a közösségi média algoritmusait – amire mindjárt rátérek –, akkor valószínűleg eltávolítják az ehhez kapcsolódó tartalmakat, vagy legalábbis árnyéktiltással sújtják őket.

Nem meglepő, hogy a CensHERship kampánycsoport több mint ötven szervezet és alkotó körében végzett friss felmérése szerint tíz fiókból kilenc – mind női egészséggel kapcsolatos tartalmakat osztott meg olyan platformokon, mint az Instagram, a Facebook és a TikTok – az elmúlt 12 hónapban találkozott a cenzúra valamely formájával. A válaszadók közel fele pedig tíz vagy annál több cenzúrával kapcsolatos problémát tapasztalt.

De mi az a tartalom, amit cenzúráznak?

Például a rákos tünetek felismerésére vonatkozó tanácsokat, a mellvizsgálati tippeket, és – kapaszkodjatok meg! – információkat a menstruációról.

Az egyik válaszadó az említett kutatásban elárulta, hogy amikor úgy döntöttek, hogy női mellbimbó helyett egy férfi mellbimbó szerepeljen egy mellrák elleni kampányban, a poszt letiltását sikerült elkerülni.

Ahogy Clio Wood, a CensHERship társalapítója a Glamournak adott interjújában rámutatott: „Nincsenek egyértelmű iránymutatások vagy szabályok arra vonatkozóan, hogy mi a »nem megfelelő tartalom«, de a női egészséggel foglalkozó alkotókat és márkákat büntetik, ha nem tartják be ezeket a nem létező szabályokat, miközben a péniszfotók, a hiperszexualizált női testek és a férfiaknak szóló egészségügyi és szexuális tartalmak ellenőrzés nélkül csúsznak át. Ez pedig hihetetlenül képmutató.”

Azoknak a márkáknak vagy tartalomgyártóknak, amelyek a nők egészségével kapcsolatos kérdéseket igyekeznek beemelni a köztudatba, nem csak a cenzúrával kell szembenézniük.

A Centre for Intimacy Justice (CIJ) nevű, az emberek intim jólléte mellett elkötelezett nonprofit szervezet néhány évvel ezelőtt közzétett egy másik jelentést. Mintegy 60 olyan vállalkozást vizsgáltak meg, amelyek alapvető egészségügyi információkkal kapcsolatos tartalmat tesznek közzé, mindegyikük hirdetését elutasította a Facebook vagy az Instagram. De ami még ennél is megdöbbentőbb, hogy 50 százalékuk esetében előfordult, hogy a teljes fiókot felfüggesztették „nem megfelelő” tartalom miatt.

A kérdéses „nem megfelelő” tartalom több kategóriát is felölelt, többek között a menopauzát, a menstruációs egészséget, a termékenységet, a szexuális jóllétet és egészséget, a kismedencei fájdalmat, valamint a terhességet.

A kiskapuk

Tény, hogy vannak módszerek a közösségi média elfogult tartalommoderációs rendszereinek megkerülésére. Ilyen például az írásjelek és számok használata a „nem megfelelő” szavak elrejtésére, a videókból való kisípolásuk vagy kódnevekkel való helyettesítésük.

Mégis nevetséges, hogy az olykor életmentő egészségügyi információkat közlő nőknek és szervezeteknek öncenzúrához vagy a női testrészek helyett férfi testrészek használatához kell folyamodniuk!

A nők egészsége nem számít annyira?

Tény, hogy a nők bizonyos tüneteit korábban rendszeresen figyelmen kívül hagyták, és egy kizárólag női „betegségnek”, a hisztériának tulajdonították őket. De a női test mindenütt jelenlévő szexualizálása és megbélyegzése is hozzájárult a probléma kialakulásához, kezdve a menstruációt régóta övező szégyenkezés kultúrájával, egészen addig a hiedelemig, hogy a nők hajlamosabbak arra, hogy „megszállja őket az ördög”. 

A női testet és bizonyos részeit még ma is eredendően szexuális tárgynak tekintik, a testi funkcióikat pedig eredendően szégyellnivalónak.

Ezért sok nő úgy érzi, hogy nem beszélhet ezekről nyíltan, ami néha még attól is visszatarthatja őket, hogy bizonyos problémák esetén segítséget kérjenek. A Bodyform egy másik felmérése szerint

a nők 71 százaléka nem érzi kényelmesnek, hogy nyíltan beszéljen a testéről, 46 százalékuk úgy érzi, hogy az orvosi terminológia használata elidegenítő, és mindössze 20 százalékuk érzi komfortosnak, hogy gyerekeivel beszéljen a női testről.

És sajnos sokan tapasztalnak olyan megkülönböztetést is, amely miatt még kevésbé szívesen beszélnek az egészségükről. Az ActionAid nemzetközi jótékonysági szervezet megbízásából készült felmérés szerint az Egyesült Királyságban a nők több mint negyede, 26 százaléka kapott már negatív megjegyzéseket a menstruációjával kapcsolatban, 11 százalékuk pedig jelenlegi vagy volt partnerétől.

És ha azt gondolnátok, hogy ez „nem is olyan rossz” arány, jusson eszetekbe, hogy a női vértől való idegenkedést jól tükrözi, hogy a menstruációs termékeket először tavaly (!) tesztelték valódi vér felhasználásával – erről ITT írtam korábban.

Nem csoda, hogy az online világ és az azt uraló algoritmusok is ugyanazt a megbélyegzést, szégyent, előítéleteket és diszkriminációt tükrözik, amit a való világban tapasztalunk.

Nyilvánvaló, hogy több párbeszédre és tudásmegosztásra lenne szükségünk a nők egészségével kapcsolatban, és valószínűleg nincs is jobb kommunikációs közeg mindehhez, mint a közösségimédia-platformok, amelyeken sokan közülünk naponta órákat töltenek, és amelyeken a nők olyan módon beszélhetik meg a testükkel kapcsolatos tapasztalataikat, ahogyan azt a tipikus társadalmi környezetben talán nem éreznék kényelmesnek. 

A technológia és az egyenlőtlenségek, különösen a nemek közötti egyenlőtlenségek metszéspontjában lévő kérdésekről többször írtam már. Szó esett már arról, hogy a közösségi média algoritmusai hogyan erősítik fel a nőgyűlölő tartalmakat, de az AI által generált bosszúpornóról és deepfake-ről is. Ha ehhez hozzávesszük a női egészségi tartalmak cenzúrázását, akkor elég komor képet kapunk az egyre inkább online jövőnkről.

A valódi probléma pedig, hogy mindezt nem ismerjük el problémaként.

A női egészség felnőtt tartalom? 

A CIJ-jelentésre és a női egészség összes területéről érkező tiltakozásra válaszul a Meta 2022 végén frissítette közösségi iránymutatásait. Az egyetlen változás azonban, amit véghez vittek, az volt, hogy – elméletileg – engedélyezték a szponzorált posztokat ebben a témában, ha azok kifejezetten a 18 éves vagy annál idősebb korosztályt célozzák meg. Ez egy lépés a helyes irányba, ugyanakkor tovább erősíti azt az elképzelést, hogy a női egészséggel és testtel kapcsolatos információk „felnőtt” tartalomnak minősülnek.

Vagyis kizárja a fiatalokat abból, hogy egészségügyi információkhoz jussanak, pedig éppen a pubertáskorban vannak tele kérdésekkel a testükkel kapcsolatban. És néha éppen a szégyenérzet és a társadalmi megbélyegzés miatt nem fordulnak szüleikhez vagy tanáraikhoz tanácsért.

Emellett, ahogyan azt újabb jelentések is mutatják, úgy tűnik, hogy ezen a területen amúgy sem történik sok változás, és a nők egészségével kapcsolatos online tartalmak korlátozása és cenzúrázása sajnos továbbra is folytatódik.

Mert a női testet még mindig „eredendően szexuálisnak” tekintik.

Mert a nők teljesen normális és természetes testi folyamatait sokan még mindig szégyenletesnek, mocskosnak tartják, amiket nem illik mások előtt emlegetni.

És mert a technológiai vállalatok és az azokat vezető emberek gyakorlatilag minden másnál fontosabbnak tartják a profitot és a technológiai fejlődés felgyorsítását.

Sajnos, amikor a nők egészségéről szóló párbeszédeket cenzúrázzák az interneten, vagy eleve elfojtják ezeket, az nem csak azokra az emberekre és szervezetekre van hatással, akik és amelyek megpróbálják ezeket lefolytatni.

Ez hatással van a világ összes nőjének sorsára. 

Senkinek sem lenne szabad szégyenkeznie, ha az egészsége a téma. És az is nonszensz, hogy küzdenünk kell azért, hogy megkapjuk a szükséges információkat és ellátást.

Források: ITT, ITT és ITT

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Westend61

Mózes Zsófi