„A kövér nők odaadóbbak az ágyban” – a mérgező előítéletek még mindig velünk élnek

–

Pierce Brosnan gyakran kap kritikát és elismerést ugyanazért: nem vált el. A színész ugyanis 1994 óta van együtt Keely Shaye Brosnannal, akit „annak ellenére” sem hagyott el, hogy a nő az évek során igencsak „megasszonyosodott”. Az egykori 007-es pedig az idő múlásával csak egyre sármosabb lett, még mindig „kitart”. A sajtó az egekig magasztalja, mintha az, hogy egyébként leéltek együtt harminc évet, hogy gyerekeik vannak, múltjuk és történetük, nem számítana.

Mintha a test szépsége és az uralkodó társadalmi norma által meghatározott esztétikum többet nyomna a latban a szerelemnél, az erkölcsi tartásnál vagy a házasság szövetségénél. 

Hozzáteszem, szerintem is fantasztikus teljesítmény harminc éven át működtetni egy kapcsolatot, amelyet ráadásul minden pillanatban árgus szemekkel figyel a világ. Abszolút siker. Csakhogy nem Pierce Brosnané. Hanem kettejüké, a családjuké, a szerelmüké.

Na, a kövér nő megint hisztériázik!

Bevallom, mindig elolvasom a kommenteket. Sokat tanulok belőlük, hiszen a sokféle emberi nézőpont, a megannyi életút újabb és újabb értelmezési kereteket tartogat számomra. A kommentek között ráadásul rengeteg jó fej, vicces, okos, szellemes megnyilvánulást fedezhet fel az ember.

Ami érdekes: egy-egy parázs vita során, pláne, ha szexuális egészségről van szó, pláne, ha maga a téma, amit feldolgoztam is inkább tabu, vagy határterület, előbb-utóbb előkerül a testalkatom.

Hol érvként, hol ellenérvként (vagy fegyvertényként), de valahogy előjön, hogy kövér vagyok. Akad, aki a testi, és akad, aki a mentális egészségemért aggódik. Kívánták már, hogy valaki végre rakjon rendbe (vagy s.ggbe), javasolták, hogy nézzek tükörbe, esetleg húzzak magamra zsákot, hogy másoknak ne kelljen néznie engem.

Ami azt illeti, ha megkérdőjelezik az újságírói minőségemet, nem sértődöm meg. Beismerem, ha hibáztam, aztán javítom, amit elrontottam. Így fair.

És ha hiszed, ha nem, akkor sem megyek Dunának, amikor a megjelenésemre érkezik „jó szándékú kritika”.

Mindig is kövér voltam, kövér testben éltem, és így, kövérként is látok magamban szépséget, értéket, nőiességet. Nem érzem, hogy bizonygatnom kéne ezt, vagy bármi mást – nem is szoktam. Most sem ezért írom meg ezt a cikket, még mielőtt szó érné a ház elejét. 

Sokkal inkább azért, mert tudom, hogy az elmarasztaló megjegyzéseket olvassák olyanok is, akik nincsenek jól. Akiknek nincs szűrőjük a világ bántásaival szemben, akiknek nem „elég vastag” a bőr a képükön ahhoz hogy elrejtsék: nem érzik jól magukat a kövér bőrükben. Mert kamaszok és elhíztak, esetleg várandósként nem figyeltek a súlyukra, vagy most szültek és még nem mentek le róluk a kilók. Mert bánatevők, esetleg endokrin betegek, mert minőségi éhezők, vagy egyszerűen nem tudatosak. Mert rosszul döntöttek és későn kaptak észbe – de ettől még nem akarják minden percben utálni sem magukat, sem az életüket. És nem bokszzsákok, akiket bárki használhat a napi feszültségei levezetésére, mert a „dagi kibírja úgyis”. Hozzá van szokva.

(Évente egyszer elmondom, úgyhogy jó szokásomat megtartva újra hangsúlyozom: a túlsúly hosszú távú egészségkárosító hatását senki sem vitatja. És az is fontos, hogy a testpozitív hozzáállás nem a túlsúly idealizálását jelenti. Sőt, az is tény, hogy a túlsúlyos emberek egészségügyi ellátása hosszú távon többe kerülHET, mint az optimális BMI-indexű embertársaiké. Itt most nem erről van szó. Hanem arról, hogy mit gondolunk, mit mondunk, mennyit engedünk meg magunknak másokkal szemben.)

Teltkarcsú nő, „norvég favágó” típusú férfi?

A túlsúlyos (plus size, chubby, duci, töltött galamb, kövér, telt, kerek, curvy, kinek-kinek ízlése szerint) nők a sokszor mérgező sztereotípiák szerint viccesek, hangosak, vérbő a humoruk, van egy nagyon csinos barátnőjük, aki tündökölhet mellettük (és nyilván szánalomból van velük), és érthetetlen módon vagy baromi könnyen találnak maguknak férfit, vagy hosszú éveken át nem kellenek a kutyának se.

Ha mégis akad párjuk, sokan automatikusan azt feltételezik, hogy az illető vagy maga is nagydarab, vagy egyszerűen csak nem annyira jóképű. Mert egy A kategóriás férfi mellé csakis egy bomba nő kerülhet – és egy teltkarcsú nő sok minden lehet, de az nem, ugyebár.

Ezen előítéletek alapján válik gyakran a kommentelők céltáblájává Alicia McCarvell, az 1,2 milliós követőbázisú plus size tartalomgyártó és „norvég favágó” külsejű férje. A pár mindennapjait százezres nagyságrendben kommentelő átlagemberek egyik fele annak szurkol, hogy a „furcsa pár” boldogsága sírig tartson, a másik fele pedig amiatt értetlenkedik, hogy egy „ilyen pasinak” egy „ilyen nő” is „elég”.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Alicia Mccarvell (@aliciamccarvell) által megosztott bejegyzés

A házaspárt rengeteg bántás éri, ők pedig transzparens módon, érzékenyen állnak ki a szerelem mellett. Kell is nekik, hiszen a politikai korrektség a való életben messze nem annyira szempont, mint a magazinok és a tévéműsorok világában.

„Ha egy atom jó pasit egy kövér nővel látok, utána már nem lesz a szememben jó csávó. Mert ha ő erre bukik, akkor eléggé igénytelen” – mondja a téma kapcsán az egyik kommentelőm. 

Gergely ezzel szemben azt mondja: „Csak sajnálni tudom azokat, akiknél még párválasztáskor is a mások véleményének megfelelni akarás számít. Engem valahogy sosem érdekelt az ilyesmi, csak hogy nekünk mi a jó.”

A korlátozó gondolatok a fejünkben vannak

Dóri és Sándor huszonévesek. Amikor megismerkedtek, Dóri igazi femme fatale volt homokóraalkattal, gyönyörű arccal és telt formákkal, Sándor pedig kockahassal hódított. A találkozásból eljegyzés lett, és a fiatalok azt mondják, nem érdekli őket, mások legitimálják-e a kapcsolatukat. De ez nem jelenti, hogy mindig könnyen néztek szembe a külvilág kritikáival.

„Eleinte gyakran gondoltam, hogy egy ilyen férfihoz másfajta lány illik. Igaz, soha senkitől nem kaptunk közvetlenül bántó megjegyzéseket, de a párom anyukája azért kezdetben feltűnően sokszor említette meg, hogy a fiának nem volt még hasonló alkatú barátnője – mondja Dóri. – Az elején mégsem merült fel bennem, hogy a kapcsolatunk akár véget is érhet. Mindent elöntött a rózsaszín köd, és biztos voltam benne, hogy megtaláltam az igazit. De aztán ahogy elkezdtük megismerni egymás rigolyáit, egyre erősebb lett bennem a félelem, hogy elhagy majd egy szebbért, jobbért, vékonyabbért.”

Sándor erre azt mondja, nincs ember, akit Dóri ne venne le a lábáról.

„Sosem volt zsánerem, általában csak hagytam, hogy megtörténjenek velem a dolgok. Dórit viszont azonnal kiszúrtam magamnak. Megfogott a szépsége és elbűvölt a személyisége, és gyorsan rájöttem, hogy történjék bármi, ő lesz a feleségem – mesél a kezdetekről Sándor. 

– A baráti társaságom nem túl nagy, de akiket magam mellett tudok, olyan emberek, akiknek a külső is csak egy tényező a többi között. Eszükbe nem jutna valakit a testalkata vagy a vélt-valós szépsége miatt elítélni, az ilyen sekélyes dolgokon mi már túl vagyunk.”

Dóri szerint sokat segített neki a kettősük valódiságának elfogadásában, hogy a tágabb ismeretségi körükben sem ritka a hasonló felállás. Mint mondja, hosszú ideig tartott, míg a folyamatos önostorozás helyett elfogadta és megszerette a testét.

„Korábban velem is előfordult, hogy méltatlan helyzetbe mentem bele – és észre se vettem! Utólag már tudom, hogy az a srác szégyellt engem, és bár szívesen volt velem, nem szívesen mutatkozott velem nyilvánosan is. Eltartott egy darabig, míg ráébredtem erre – mondja Dóri. – Érdekes módon, miután kiálltam magamért, már boldogan jött volna velem akárhova. Csakhogy én akkor már olyan férfit akartam, aki nem annak ellenére van velem, hogy duci vagyok, hanem ilyennek szeret. Idővel megértettem, hogy van, akit taszít a testem, van, akit nem én vonzok, hanem a formám, és akad, aki tényleg engem lát. Az önértékelésemen persze mindennap dolgoznom kell, és van, hogy elgondolkodom rajta, hogy a jóképű férfi, akivel élek, tényleg engem akar-e. De azt is tudom, hogy ezek a kételyek a saját belső bizonytalanságaim, épp ezért nekem kell magamban helyreállítani az egyensúlyt.” 

Az operaénekes, aki ezermesternek állt: Szabó Péter saját kezűleg épített fa- és elektromos autót

WMN Life – 2024. június 9. – BSz

Ha egy férfinak rendben van az önértékelése, nem titkolja, kit szeret

Benjámin azt mondja, egyéjszakás kalandokhoz, szexkapcsolatokhoz mindig csakis teltkarcsú nőt keres, ám tartós kapcsolatai egytől egyig karcsú lányokkal alakultak ki. „Az életem szerves része a testépítés, és fontos számomra a külső. Ha elmegyek egy versenyre, lényegi kérdés az is, ki áll mellettem, és hogy néz ki.”

Attila ugyanakkor úgy véli, ha egy férfinak rendben van az önértékelése, tudja, ki ő és mit akar az élettől, nincs szüksége arra, hogy mások legitimálják a kapcsolatait, mint ahogy arra sem, hogy megtagadja, elhazudja a saját vágyait, preferenciáit.

„Én személy szerint szeretem a teltebb nőket. Volt duci partnerem, volt nagyon sovány is. Ha egy férfi önazonos és neki a telt idomok, a nagy mellek jönnek be, nem törődik azzal, mit mond a külvilág, csak jól érzi magát azzal, akit szeret.”

És hogy mit gondolnak a telt női testről a WMN-kommentelők? Elolvashatod ITT, ITT vagy ITT.

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Maria Korneeva

Z. Kocsis Blanka