Tíz év alatt megduplázódott a tüdőrákos betegek túlélési esélye

–

A tüdőrákos betegségek több alcsoportba oszthatók: laphám-, kissejtes tüdőrák, illetve adenokarcinóma – utóbbi a leggyakrabban előforduló típus: a tüdőrákos betegek 50 százalékát érinti. Az ő kezelésüket vizsgálta az MTT és az MSD, és reménykeltő adatokat találtak.

2011-ben és 2012-ben a kései stádiumban lévő tüdőrákkal diagnosztizált betegek túlélési esélye mindössze 14,5 százalék volt – ez azt jelenti, hogy tíz betegből egy vagy kettő élt még legalább három évig a diagnózis felállítása után.

Ám azoknak a betegeknek, akiknek a kezelése 2019-ben kezdődött, már 28,7 százalék volt a túlélési esélyük.

Mindez a Magyarországon is elérhetővé váló modern terápiáknak köszönhető. A tüdőrákot kései stádiumban már nem lehet műteni, ilyen esetekben korábban a hagyományos terápiákat alkalmazták: gyógyszeres kezelést és/vagy sugárterápiát kaptak a betegek. 2017 óta azonban itthon is teljes állami támogatással elérhetővé váltak azok a modern terápiák, amelyek a kemoterápiától eltérően a beteg saját immunrendszerét ösztönzik arra, hogy legyőzze a daganatos sejteket. Az első két évben ez az újfajta kezelés a terápia úgynevezett második vonalában volt elérhető. Ez azt jelenti, hogy a betegek először a hagyományos kemoterápiás kezelést kapták (első vonal), és ha az nem segített, megpróbálták a modern kezelést alkalmazni (második vonal). Az adatok már ekkor kedvező tendenciát mutattak: a 2017-ben és 2018-ban diagnosztizált betegek túlélési esélye 22,5 százalékra nőtt, vagyis ilyen arányban éltek a diagnózis után még legalább három évig.

2019-ben a Nemzeti Egészségbiztosító Alapkezelő (NEAK) első vonalban is elérhetővé tette az immunonkológiai készítményeket, tehát a kései stádiumban lévő betegeket rögtön az új, modern terápiával kezdhették kezelni. A kutatásból kiderül, hogy jó döntés született annak idején: azoknál a tüdőrákos, adenokarcinómás betegeknél, akiknek a kezelése 2019-ben kezdődött, a túlélési esélyek jelentős mértékben, 28,7 százalékra javultak.

A nemzetközi adatokkal összevetve a kutatók azt találták, hogy ezeknek a modern kezeléseknek köszönhetően a magyar betegeknek ugyanannyi esélyük van a túlélésre, mint például a kanadai érintetteknek– a legmodernebb eljárás áll tehát rendelkezésre.

Jó hír továbbá, hogy az egészségügyet jelentős megpróbáltatások elé állító Covid–19-járvány alatt sem romlottak a betegek esélyei. „A kutatás azt is lehetővé tette, hogy a koronavírus-járvány időszakára vonatkozóan is vizsgálni tudjuk az eredményeket – írja a kutatásról szóló sajtóközleményben dr. Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója, a tanulmány egyik társszerzője. – Ezen megterhelő időszak alatt, habár komplex hatást látunk, de összességében nem romlottak a betegek túlélési esélyei. Ez elsősorban a szakma helytállásának és annak köszönhető, hogy ekkorra a modern immunonkológiai terápiák szélesebb körben, már az első vonalban is elérhetővé váltak” – teszi hozzá a főigazgató. 

Dr. Kiss Zoltán, a kutatást végző munkacsoport vezetője, egyben a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának címzetes egyetemi docense a kutatásról szóló sajtótájékoztatón elmondta, hogy az elmúlt tíz évben Magyarországon nem csupán a tüdőrák területein látnak jelentős javulást a betegek túlélésében, a modern kezelési technológiák fejlődésével más onkológiai betegségeknél is jelentősen növekszik a betegek hosszú távú túlélési esélye. Hozzátette, hogy mindenfajta daganatos betegség túlélési esélyeit kutatják, az eredményeket a jövőben publikálják.

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Carol Yepes

Dián Dóri