Vakcinával a tüdőrák ellen: egy új kezelés jelentősen meghosszabbíthatja az életet

–

Így zajlottak a vizsgálatok

A nem kissejtes tüdőrák (non-small cell lung cancer; NSCLC) vagy más néven adenokarcióma a tüdőrák leggyakoribb típusa, és az Egyesült Államok Rákkutató Intézete (National Cancer Institute) szerint általában kevésbé reagál a kemoterápiára és a sugárterápiára, ezért az érintetteknek érdemes kísérleti fázisban elérhető kezelésekkel is próbálkozniuk. Így szereztek tapasztalatokat a Tedopi hatékonyságáról: kilenc európai országból és az Egyesült Államokból összesen 219 beteg vett részt a vizsgálatban, akik mind rezisztensek voltak más kezelésekre, vagyis a „hagyományos” módszerek nem bizonyultak hatásosnak náluk.

139 páciens kapott a Tedopi nevű vakcinából, 80 betegnél pedig kemoterápiás kezeléssel próbálkoztak. A Tedopit kapó betegek túlélési esélyei jelentősen nőttek a vizsgált egyéves intervallumban, és életminőségük jobbnak bizonyult, mint a kemoterápiával kezelteké. 

A kezelésben részt vevő betegnél korábban már két másik terápiával is próbálkoztak, ami sikertelen volt.

Benjamin Besse professzor, a kísérlet alapján készült tanulmány szerzője, a Gustave Roussy Intézet munkatársa így foglalta össze az eredményeket:

„A halálozás kockázatának jelentős, 41 százalékos csökkenését figyelték meg a vizsgálat során, ami az életminőség fenntartásával járt együtt.

Ezek alapján egyértelműen indokoltak a további kutatások az előrehaladott és áttétes NSCLC-kezelésekben, hogy ez a vakcina elérhetővé váljon a nehezen gyógyítható betegek számára is, akik több sikertelen kezelésen vannak túl, és rosszabb egészségi állapotban vannak.”

A Tedopi vakcina az előállító cég szerint azoknál a betegeknél hatékony, akikben megvan a HLA-A2 gén – azaz a lakosság mintegy felét érinti.

Így néz ki a kezelés

A vakcinát kezdetben háromhetente, majd egy éven keresztül nyolchetente, utána pedig tizenkét hetente adják be az érintetteknek.

 A Tedopi immunterápiás kezelés, ami nem használható megelőzésképpen. A rák elleni terápiás vakcinák célja az immunrendszer megtanítása a daganatsejtek specifikus felismerésére és elpusztítására, vagyis a páciens saját védekező rendszerét használják a rák elleni küzdelemben, így működik a Tedopi is. 

Az immunterápia fejlődését a Covid is elősegítette

Nicolas Poirier, a Tedopit készítő Ose Immunotherapeutics vezérigazgatója elmondta, hogy a különböző kísérletek közelmúltbeli eredményei „még inkább kiemelték a vakcinák ezen új terápiás osztályában rejlő ígéreteket”. A Brit Rákkutató Intézet (Cancer Research UK) szerint az immunterápia területén jelentős előrelépés történt a 2010-es évek óta, ezt elősegítették a világjárvány idején végzett kutatások is, amelyek „felgyorsították a vakcinák, különösen az mRNS-vakcinák előállítását”. Azóta számos immunterápiás kezelést engedélyeztek, és nagyon sok kutatás még mindig folyamatban van. Ezek között

több olyan immunterápiás kezelés létezik, amely akár kísérleti fázisban, de elérhető a magyar betegek számára is (ezt specifikus engedélyeztetési eljárás előzi meg). 

Magas költségekkel kell számolni

Az Ose Immunotherapeutics részvényeinek értéke 60 százalékkal emelkedett a párizsi tőzsdén a kísérlet eredményhirdetése utáni napon. A legtöbb országban részben állami pénzekből finanszírozzák ezeket a kutatásokat, és a Market Future Insight nevű nemzetközi piackutató cég adatai szerint a rákvakcinák globális piaca 2033-ban várhatóan 22 milliárd euró lesz – annak ellenére, hogy ezek az új fejlesztésű kezelések általában kifejezetten drágák. Az pedig, hogy ezek mennyire elérhetők és a költségekből mekkora teher hárul a páciensekre, az adott ország egészségügyi rendszerétől függ.

További információkat ITT, ITT és ITT találtok angol nyelven, a Tedopi részletes leírását pedig ITT érhetitek el.

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images /  da-kuk

Tóth Flóra