Hegyek, völgyek, buja erdők és patinás városok: 6 remek programlehetőség Szlovákia szívében

–

Régóta kacérkodom a gondolattal, hogy nyári szabadság alatt inkább északnak indulok. Nehezen bírom a hőséget, mégis, mióta az eszemet tudom, vízparti, leginkább balatoni ejtőzéssel telnek a pihenésre szánható napok, de ennek főként családi okai voltak – csak én vagyok az erdők és a túrázás szerelmese a klánból. Mivel azonban a hőségtől (és a balatoni áraktól) nem csak én szenvedek, itt az idő, hogy meggyőzzem a többieket: próbáljuk ki a vakáció új verzióját, menjünk a hegyekbe! Előörs gyanánt a múlt héten pár napot Közép-Szlovákiában töltöttem a Besztercebányai Régió Turisztikai Szervezetének jóvoltából. A túra számomra legemlékezetesebb állomásait ajánlom most figyelmetekbe.

1. Hallgasd meg Fülek várának meséit!

És ismerd meg jobban a múltunkat!

A határ közelében lévő Füleki várnál mindenképpen érdemes észak felé haladva megállni, mindössze másfél órányi autóút Budapesttől, és a gyerekek – amennyiben családdal indulunk útnak – is imádni fogják, mert rengeteg izgalmas, felfedezni való szögletet, feljárót, fülkét rejt. Már a XII. században állt itt egy faerődítmény, amit aztán a tatárjárás miatt építtetett át biztonságosabb kővárrá egy bizonyos Fulkó lovag, akiről Jókai Mór is megemlékezett az egyik történelmi elbeszélésében, és akiről a vár a nevét kapta (bár erre nézve más elméletek is vannak.)

Fulkó a legenda szerint hírhedt gonosztevő volt: a tatárjárás idején például a menekülőket kirabolta és megölte. IV. Béla király is megorrolt rá, mert hamis pénzt veretett. Fülek várát elkobozta tőle, és arra ítélte, hogy meztelenül, egy szál karddal párbajozzon egy harcossal.

Fulkó azonban megölte az őröket és nyoma veszett. Szíve hölgye, a gyönyörű, ám pénzsóvár Erzsébet pedig inkább a mélybe vetette magát, mintsem megfosszák ékszereitől.

Fülek vára, amelynek későbbi, viharos története is regénybe illő, egy egykori vulkán bazaltperemére épült. Itt jegyezném meg, hogy a terület a szlovák-magyar Novohrad-Nógrád Geopark része.

A Földön ma négy ilyen, országhatárokon átnyúló geopark létezik, mind az összevissza szabdalt Európában. A geopark missziója éppen az, hogy a kettészakított nógrádi tájat a geoturizmus lehetőségeivel újra egyesítse.

Az 1619 km2 területű Novohrad-Nógrád Geopark 64 magyar és 28 szlovák település (köztük Fülek, Ipolytarnóc, Somoskőújfalu) földtani, természeti, történeti és kulturális örökségét, palóc hagyományait menti át az utókornak, és a fejlesztést, új munkahelyek teremtését is szolgálja ebben a gazdaságilag leszakadt régióban. A Novohrad-Nógrád Geopark rendkívül gazdag őslénytani lelőhelyekben és különleges vulkáni képződményekben.  

2. Ereszkedj le az Ipoly folyón!

Ha hűsölésre vágytok, jó szívvel ajánlom az Ipoly folyót egy kis vadvízi evezésre. Ne ijedj meg – ez esetben legalábbis – a rafting szótól: kezdőknek és gyerekekkel érkezőknek is biztonságos és nagyon élvezetes a program. Én sem vagyok az extrém sportok szerelmese, a kenuzásban is egészen rutintalan vagyok, mégis imádtam ezt a kalandot. Mi a Kalonda-Rapp települések közti szakaszon ereszkedtünk le, ez egy nagyjából másfél órás szervezett túra. A csobogók közti hosszú, csendes szakaszokon pedig bőven volt időnk gyönyörködni a végig árnyat adó fákban, a millió szitakötőben és a fel-felreppenő jégmadarakban.

3. Ismerd meg jobban önmagadat: menj át a skalkai függőhídon!

Ha már az adrenalindús programoknál tartunk, van még egy tuti tippem számotokra! A Felvidék szívében, a gyönyörű Körmöcbánya közelében, Skalkán található Szlovákia legnagyobb via ferrata komplexuma. A Körmöci-hegységet bizonyára jól ismerik a magyar síelők, de nyáron is érdemes idelátogatni, ugyanis csodás túraútvonalak találhatók mindenfelé. Skalkát a buja, erdős táj, a magaslatokról nyíló pazar kilátás miatt is megéri felkeresni, de a sziklamászók paradicsoma is a hely, különböző nehézségű útvonalak között lehet válogatni. Én nem hódolok ennek a sportágnak, viszont kipróbáltam a környék első számú nevezetességét, a nyolcvan méter széles, negyvenöt méter mély szakadék felett húzódó függőhidat. Mit mondjak: félelmetes élmény, és csodás tapasztalás volt. Kár lett volna kihagyni, bár nem sokon múlott, hogy feladjam az egészet még azelőtt, hogy ráléptem volna az első fémpallóra.

A híd legfontosabb tanítása talán az volt számomra, hogy sokkal, de sokkal többre vagyok képes, mint amit feltételezek önmagamról. És – habár nem vagyok sem húszéves, sem kifejezetten sportos-kalandor típus –, a testemet uralni tudom, a határaimat meg tágítani. Igaz, a túlpart rémisztően távolinak tűnik a híd minden pontjáról, de ha mindig csak a következő, óvatos lépésre koncentrál az ember, akkor biztosan átér.  

Fontos infó: a via ferratán speciális felszerelést kell használni, de van bérlési lehetőség a skalkai Relax Központban, csak be kell előre jelentkezni. 

4. Elfáradtál? Igyál meg egy jéghideg sört (vagy limonádét) Besztercebányán!

Szlovákia turisztikai vonzerejét nem csupán természeti szépségeinek köszönheti, hanem történelmi bányavárosainak is, amelyekben egymást érik a szebbnél szebb gótikus, reneszánsz és barokk épületek. A Garam folyó és a Beszterce-patak találkozásánál található gyönyörű bányaváros: Besztercebánya – amelyben Mikszáth Kálmán regénye, a Szent Péter esernyője játszódik – például egy egész cikket érdemelne, annyi itt a látnivaló.

A várost német bányászok alapították, 1255-ben kapta meg a szabad királyi városi rangot IV. Bélától. Az itt bányászott réz a városnak mesés gazdagságot hozott. Ha csak a főteret látja valaki, akkor is elképed: az egykori piactér telis-tele van káprázatos, mesélő műemlékházakkal. Köztük van a késő gótikus Mátyás-ház, amelyben egykor megszállt Mátyás király és Beatrix királyné – erről tanúskodik a ház homlokzatán a két címer. A házban ma múzeum működik, amely bemutatja Besztercebánya történetét.

Érdemes a sétát a több mint ötszáz éves ferde Óratoronynál kezdeni, ahonnan rálátunk a környező hegyekre és város nyüzsgő, mégsem kellemetlenül zsúfolt központjára, ahol alkonytájt fiatalok (és nem csak fiatalok) randevúznak, családok sétálgatnak fagylalttal a kezükben és gyerekek labdáznak. Ha pedig leereszkedtünk újra közéjük, és elpilledtünk a melegtől, igyunk egy korsó hideg sört vagy jeges limonádét a főtér valamelyik teraszán! Akkor sem fogunk csalódni, ha megéheztünk, tele van étteremmel és kávézókkal a tér. Ajánlom, hogy próbáljátok ki a lángost, amit változatos feltétekkel árusítanak. De a gasztronómia kísérletező kedvű hívei benevezhetnek egy gasztrosétára is, amelynek keretén belül több étterem specialitásait végigkóstolhatják.

5. Szenvedsz a melegtől? Ereszkedj le a föld alá!

A Felvidék történelme összefonódott a bányászattal. A bányákból származó kiváló minőségű nemesfémeknek köszönhetően Besztercebánya, Selmecbánya és Körmöcbánya neve Európa-szerte ismert volt már a középkorban is. A nyustai bányában a legenda szerint egy asszony átka apasztotta el az aranykészletet.

Történt ugyanis, hogy a Rima nevű nő ételt lopott a bányászoktól, mert éhesek voltak a gyerekei. Elfogták, és tömlöcbe vetették. Amikor elhurcolták, hallotta sírni a gyerekeit, és akkor átkozta meg a szívtelen bányászokat.

A nyustyai bánya azonban ma is működik, csak már nem nemesfémet, hanem különféle ásványokat bányásznak: például grafitot, a pezsgőtabletták gyártáshoz is használt magnezitet, a fogkrémben is megtalálható talkumot (vagy zsírkövet) és privát kedvencemet, a piritet, amely nagyon izgalmas, ikresedett kockaformákban kristályosodik, és macskaaranynak is nevezik. 

Figyelem: a bányászat történetét (magyar nyelvű filmen) is bemutató múzeum mellett a tárnák egy szakasza is látogatható, de csak szombaton, érdemes tehát így időzíteni a látogatást! Az izgalmas program után pedig kipróbálhatjuk a hagyományos bányászételeket is a nyustyai „kolibában” (a fogyókúrázók bajban lesznek). Megkóstolhatjuk például a hagyományos gömöri sajtgolyókat, és sörimádók figyelem: másfél euró egy hatalmas korsó csapolt sör. (Én nem vagyok sörös, de útitársaim lelkesen nyilatkoztak a minőségéről is.)

6. Ahol megállt az idő: Kiéte, a gömöri templom

Az úgynevezett Gótikus út egy turisztikai útvonal Szlovákiában, amely a Szepességet és Gömört köti össze, valamint végighalad Lengyelország déli és Magyarország északi részén: kilenc várost és 24 községet érint, a régió legértékesebb műemlékeit köti össze, amelyek főképpen a gótikus korszakból származnak. Az útvonal sztárjai például a lőcsei Szent Jakab-templom, a Szepesi vár, a zsigrai római katolikus templom, Krasznahorka vára és a csetneki evangélikus templom. De nemcsak impozáns várak és katedrálisok szerepelnek a listán, hanem a gyönyörű, Toszkánára emlékeztető gömöri vidéken elszórt kicsi templomok is, amelyeknek falait csodák-csodája: itáliai mesterek freskói díszítik, akiket az itteni magyar bánya- és földbirtokosok hívtak el ide, hogy a magyar és szlovák föld- és erdőművelők, valamint a szász, sváb, bajor bányászok számára épített templomok falait könnyen értelmezhető bibliai tanításokkal díszítsék. De más kincseket is rejtenek az ódon falak: régi orgonákban, barokk oltárokban és szószékekben, rusztikusan faragott templomi padokban és lépcsőkben, míves vasalatokban, sok száz éves faajtókban és egyéb, káprázatos részletekben is gyönyörködhetünk. 

A Gótikus út egyik legszebb állomását, a Rimaszombattól 22 kilométerre fekvő kiétei templomot valamikor a XIII. század végén-XIV. század elején építették. Később ennek az eredetileg erődfallal körülvett, román-gótikus stílusú, egyhajós templomnak a keleti oldalához tornyot, az északihoz sekrestyét építettek. A szolid külső komoly belső értékeket: fantasztikus falfestményeket rejt, amelyeket a reformáció elfogadása után lemeszeltek, restaurálásuk az 1980-as években zajlott. A freskó a XV.. századból, a kazettás famennyezet a reneszánsz virágdíszítésekkel 1637-ből származik (akárcsak a többi fa berendezési tárgy).

Érdekesség Kiétével kapcsolatban, hogy az úgynevezett kiétei kultúra a faluról kapta a nevét az itt talált gazdag bronzkori leletek miatt. A temetkezési urnák mellett fegyverekre, ékszerekre, míves tárgyakra is bukkantak itt a régészek.

Kiéte híres továbbá fából készült népi játékairól. Egy Ladislav Hedvigi nevű mesternek köszönhetően a hagyomány tovább él, gyönyörű játékok készülnek a műhelyében. 

Fontos tudnivaló: Ha nem valamilyen rendezvény keretén belül látogatnánk meg a kiétei templomot (vagy a Gótikus út egy másik kincsét, például a Kiétéhez közeli gyönyörű fekvésű karaszkói gótikus templomot), akkor előzetesen érdemes odatelefonálni, érdeklődni a templomok látogatási idejéről.

A képek a szerző tulajdonában vannak. 

Kurucz Adrienn