Kedvenc szicíliai kifejezésem: „Nincs probléma, mindent megoldunk!”

–

Szerelem első hallásra

„Az olasz nyelvbe nyolcadikos koromban szerettem bele egy debreceni gimnáziumi nyílt órán, amit olaszok tartottak. Teljesen elvarázsolt a hangulata” – meséli (természetesen széles mosollyal) Pálfi Franciska, hogyan született meg benne a vágy: neki ha törik, ha szakad, az olasz nyelvvel és kultúrával kell foglalkoznia. Be is iratkozott a középiskolai ötéves, kéttannyelvű tagozatra, ahol az első évben heti húsz órában tanulták az olaszt, utána pedig már a tantárgyakat is olaszul sajátították el az anyanyelvi tanároktól. Franciska aztán történelemből és földrajzból is olasz nyelven érettségizett le. „Azért érdekes volt egy szicíliai tanártól tanulni a magyar történelmet” – meséli nevetve.

A dolce vita nincs életkorhoz kötve

Franciska már a gimnázium első éveiben elhatározta: Olaszországban fog tanulni. Szándékát a környezetéből többen is megmosolyogták, de ez őt nem tántorította el. „Addig-addig csűrtem, csavartam a dolgokat, hogy az olasz tanárom segítségével nyári munkára mentem Szicíliába. Valódi mély víz volt, az érettségi után két héttel indultam el egy kis bőrönddel a kezemben. Akkor ültem először egyedül repülőn, át kellett szállnom Rómában, rettenetesen izgultam!” Néhány hónapot Calatafimi-Segestában dolgozott egy bárban, és már ott elvarázsolta az olasz mentalitás, hogy még ebben a kis faluban is mennek az emberek csinosan felöltözve bulizni, a húsz évestől a hetven évesig bezárólag mindenki. 

Palermo, a varázslatos város

Szeretett volna az egyetemre is beiratkozni, de egy bürokratikus probláma miatt ekkor még nem sikerült bejutnia média és kommunikáció szakra, ahová egyébként felvették. Franciskát azonban nem olyan fából faragták, hogy feladja. Mivel volt már ilyen jellegű munkatapasztalata, elkezdett táncot tanítani kislányoknak egy palermói edzőteremben, de az a munka sajnos anyagilag nem volt kifizetődő. Időközben beadta a jelentkezését politikai tudományok és nemzetközi kapcsolatok szakra, sikerrel.

„Négy és fél évet töltöttem el Palermóban, ami egy csodálatos időszaka volt az életemnek.” Mivel errefelé sokan „szicíliaiul” beszélnek (ahogy Franciska fogalmaz), voltak nehézségei a nyelvvel, de ezeket aztán hamar leküzdötte. Az olaszok nagyra értékelték, hogy gyakorlatilag akcentus nélkül elsajátította az anyanyelvüket. „A diplomaosztómra anyukámék is kijöttek. Boldogságfelhőben úsztunk,

azért ez nagy dolog volt, hogy a mi kis városunkból, Komádiból eljutottam a palermói egyetemi diplomáig.” 

Útkeresések

Mivel Palermóban nem kapott állást a diplomáciában, ahol el szeretett volna helyezkedni, végül hazaköltözött. A magyar Fordnál helyezkedett el egy darabig, mielőtt sok tanulást követően sikerült volna munkát kapnia piackutatóként a budapesti Olasz Nagykövetség Külkereskedelmi Intézetében, amit nagyon szeretett. „Azonban itt is zavart, hogy túlságosan keretek közé vagyok szorítva, úgyhogy bármennyire is ez volt a célom, amiért rengeteget tanultam, küzdöttem, azt éreztem: ez nem az én utam.”

Meghozta a nehéz döntést, és felmondott, majd visszament Olaszországba azzal az elhatározással, hogy kint keres munkát. „Kint azonban nagyon nehéz elhelyezkedni. Az olaszok sem találnak munkát, ha sikerrel járnak, a fizetésük akkor is elképesztően alacsony. Nem véletlen, hogy Budapesten is annyi olasz van. Rengetek olasz barátom dolgozik itthon, akik teljesen el vannak azon képedve, hogy friss diplomásként a multiknál milyen klassz pozíciókat tölthetnek be. Olaszországban az egyetemről frissen kikerült embereket legfeljebb gyakornoknak veszik fel, rendkívül alacsony fizetéssel.

Olaszországban elképesztő nehéz most a fiataloknak.”

Franciskának Pisában sikerült munkát találnia, de nem szerette ezt az időszakot. Zavarták a keretek, hogy nem kap szabad kezet a döntésekben, rettenetesen alacsony fizetésért kellett robotolnia annak ellenére, hogy a cég, ahol dolgozott, jachtoknak készített belső dizájnt. „Végül anyagi okokból muszáj volt ismét hazajönnöm. Kint nem tudtam rendesen pénzt keresni.”

Italiano Nella Mente

Hazaköltözött, férjhez is ment, az olasz életérzést azonban nem eresztette el továbbra sem. Beindította a TikTok-csatornáját, és elkezdett olasz nyelvi kurzusokat tartani. A tartalmain keresztül a saját szenvedélyét szeretné átadni, amit az olasz kultúra és nyelv iránt érez. „Végre megtaláltam az utam, ez az, amit imádok csinálni. Most már annyira kinőtte magát a dolog, hogy közel 300 tanítványom van. Októberben megszerveztem a diákjam számára az első tanulmányutat, ami fantasztikusan sikerült. Rengeteg tervem van, szeptembertől szeretném elindítani a webshopomat, ahol különféle merch termékeket is lehet majd kapni.” Szeptember óta Franciska a Siennai Egyetem DITALS képzését csinálja online, melynek végeztével az olasz állam által is elismert nyelvtanár lesz.

„Non c’è problema!”

Franciska tudja, hogy az olasz nyelv sokkal ritkábban jön szembe úgy az emberrel, mint a közvetítő nyelvéként is használt (lingua franca helyzetben lévő) angol, ezért azt szokta javasolni a diákjainak, hogy legyenek ebben sokkal proaktívabbak.

„Rá kell keresni Spotify-on az olasz podcastokra, az olasz nyelvű rádióállomásokra, venni kell olasz magazinokat, ha kint jársz Olaszországban, menj be a boltba, vásárolj magadnak pár könyvet” – tanácsolja.

Amit nagyon szeret Olaszországban, és különösen Szicíliában, az az egészen kivételes vendégszeretet, és az általános jó közérzet. „Délen én magába fordult emberrel nagyon nem találkoztam, pedig rengeteg család életébe beleláttam, sok mindenkit ismerek. Az a tapasztalatom, hogy teljesen máshogy állnak az élethez. Nagyon tetszik a mentalitásuk, visszatérő fordulatuk például, hogy „non c’è problema!” – azaz: nincs probléma, mindent megoldunk.”

És hogy miért boldogabbak az olaszok? „Megélik a pillanatokat, nem görcsölnek rá semmire. És tudnak élni. Munka után spontán beülnek valahová, megisznak egy aperolt, aztán mennek tovább. Mi itthon hetekig tervezünk egy sima baráti találkozót is” – mutat rá Pálfi Franciska, akinek a tartalmaival a WMN-en is rendszeresen találkozhattok.

Fiala Borcsa