Meleg herék és retkes bankjegyek – Az elmúlt évek legviccesebb kutatásai

–

Ha dejà vu-d van, kedves olvasó, akkor nyugodj meg, ezúttal nem a Mátrixban van a hiba, hanem valóban olvashattál már erről a díjról itt, a WMN-en. 2019 elején írtam róla ebben a cikkemben, amiben az addig huszonnyolcszor kiosztott elismerés legviccesebb győzteseit mutattam be. Az azóta eltelt négy évben sem henyéltek a tudósok, és ontották magukból a jobbnál jobb tanulmányokat, amikre az egyszeri kommentelő valószínűleg csak annyit reagálna: „na és ettől most olcsóbb lett a kenyér?”. De mivel ezt most rögtön az elején megspóroltam mindenkinek, inkább nevessünk együtt ezeken a mókás tanulmányokon,

amik halál komoly szaklapokban jelentek meg, halál komolyan elvégzett és kiértékelt kutatásként.

Merthogy az Ignobel-díjat nem kaphatja meg holmi gyüttment, aki örömét leli abban, hogy a hátsó fészerben, abban a kevés szabadidejében azon tűnődik, hogy a férfiak heréje vajon azonos hőmérsékletű-e, vagy az egyik melegebb a másiknál. Nem, ilyet valódi tudósok kapnak olyan tudományos munkáért, amelynek tárgya és eredménye először megmosolyogtat, majd elgondolkodtat. A díjazottak az elismerést valódi Nobel-díjasoktól vehetik át, ráadásul a pénzjutalom sem utolsó: tízezer milliárd dollár üti a markát minden Ignobel-díjasnak

– csak nem amerikai valutában, hanem a forgalomból tizenkét éve kivont zimbabwei dollárban.

1. Meleg herék

Visszatérve tehát ahhoz, hogy valaki Ignobel-díjat kapjon azért, mert eltűnődik, vajon a herék hőmérséklete hogyan változik ruhában és meztelenül – mindehhez francia kutatónak kell lennie. Roger Mieusset és Bourras Bengoudifa francia tudósok legalábbis 2019-ben kapták meg az elismerést, miután postahivatali dolgozókon, buszsofőrökön és önkéntes alanyokon vizsgálták, hogy a férfiak heréinek hőmérséklete hogyan alakul. Kiderítették, hogy a bal here mindig melegebb a jobbnál, és hogy a ruha csak még forróbbá teszi a helyzetet.

Kívülállóként is megsüvegelem a páros teljesítményét, már csak azért is, mert képzelem, milyen kellemes lehetett mindennap az alanyok ominózus testrészeit hőmérőzni. Azt a nagyon olcsó poént pedig, ami az egészről eszembe jutott, inkább nem írom le.

2. Nyáltenger

Szintén kívülállóként ötletem sincs, mi viszi rá az embert, hogy azt vizsgálja, mennyi nyálat termelnek naponta az ötéves gyerekek. Az viszont biztos, hogy az ezt kutató japán csoportnak megérte az erőfeszítés, ugyanis 2019-ben kémiai Ignobel-díjat ért a tanulmányuk. Az ötéves gyerekkel rendelkező olvasóknak itt és most el is árulom, hogy az eredmény átlagosan fél liter, aminek jelentős része evés közben képződik.

Cserébe viszont, könyörgök, mondják meg, mennyivel lett jobb az életük ennek az információnak a birtokában!

3. Retkes lej

Mielőtt diplomáciai fennforgás lenne az alcímből, szeretném leszögezni, nem én állítom, hogy a román fizetőeszköz mocskos, hanem egy nemzetközi kutatócsoport. Ők vizsgálták ugyanis, melyik ország bankjegyein tapad meg a legtöbb baktérium, és azok milyen hosszan maradnak életben a papírpénzen. A kutatásból az derült ki, hogy a lejen élnek meg legtovább a fertőző kórokozók, ami a pénz anyagában lévő műanyagnak köszönhető. Ezen felfedezésük 2019-ben közgazdasági Ignobelt érdemelt, azoknak pedig, akik még használnak készpénzt, pláne lejt, javasoljuk, hogy most menjenek, és alaposan mossanak kezet.

4. Ding-dong

Szerencsére van annyi rugalmasság a rendszerben, hogy az adott tanulmánynak nem kötelező abban az évben megjelennie, amikor Ignobelt kap, sőt még csak nem is kell tudományos munkának lennie. Így fordulhatott elő, hogy a 2020-as Ignobel béke-díjat az indiai és a pakisztáni kormányok kapták megosztva, amiért azok diplomatái 2018-ban egymáshoz csöngettek be az éjszaka közepén, majd elszaladtak.

A csengőbetyárkodás egyértelműen a két ország közötti rossz kapcsolat tetőpontja volt, már ami a gyerekességet illeti.

Mindenesetre, ha tudtam volna, hogy ennyi rátermettség elegendő a diplomáciai karrierhez, már rég valamelyik barátságtalan országból származó kollégáimat boldogítanám, ugyanis kiskamaszként mi is szórakoztunk ezzel, igaz, csak délután, a napköziből hazafelé menet. Ilyen tapasztalattal a hátam mögött alkalmas lennék a feladatra, ugye?!

5. Inkább bér, mint gyilkos

Személyes kedvencem következik a 2020-as mezőnyből, akik, ha tényszerűek akarnánk lenni, a „legnagyobb gyökerek” díját kapták meg, ám az Ignobel-díj bizottsága kicsit kedvesebben állt a bandához, ezért a menedzsment kategóriában kaptak elismerést. A nyertes öt kínai bérgyilkos, akik egymásnak passzolták le ugyanazt a megbízást – úgy, hogy a vérdíjból mindig lefölöztek maguknak egy kicsit –, ám végül az alvállalkozó alvállalkozójának alvállalkozójának alvállalkozója sem hajtotta végre a bűncselekményt. Tehát egyik bérgyilkos sem tette el láb alól a célszemélyt – szerencsére, jegyzem meg –, de mindegyiküket elkapták, és azóta valamelyik kínai börtön vendégszeretetét élvezik.

6. Szarból se várat, se kést

Ha a tizenhárom évadot megélt, nagy sikerű Állítólag… című sorozat (amiben különböző mítoszokat bizonyítottak be vagy cáfoltak meg) alkotói elég tökösek lettek volna, ők vihették volna haza a 2020-as anyagkutatási Ignobelt, ám nem volt elég vér a pucájukban, ezért egy angol-amerikai kutatócsoportra maradt a feladat, hogy kiderítsék: vajon a fagyott emberi ürülékből lehet-e kést készíteni. Az ötlet onnan jött, hogy inuit legendák szerint a fagyos vidékeken az őslakosok így hasznosították újra saját végterméküket. Abba nem szeretnék belegondolni egy pillanatra sem, hogy a kutatás miként zajlott, és honnan vették hozzá az alapanyagot, elég annyit tudnunk, hogy a mítoszt cáfolták,

úgyhogy senki ne álljon neki jeges kakiból kést gyurmázni, mert nem lesz sikeres a hadművelet.

7. No komment

2021-ben a francia Pavlo Blavatskyy azért a tanulmányáért kapott közgazdasági Ignobel-díjat, amiben a szovjet utódállamokat tanulmányozva megállapította, hogy minél kövérebb egy ország vezetője, annál nagyobb az adott államban a korrupció. Érdekes. 

8. Orrspréfüggők, figyelem!

Az Így jártam anyátokkal című sorozat egyik epizódjában a hat barát összesen ötven okot gyűjt össze a szexre, a 2021-es orvosi Ignobel-díj nyertes kutatócsoportja pedig letette az asztalra az ötvenegyediket: az orrdugulás.

Bebizonyították ugyanis, hogy az orgazmus gyógyír lehet orrdugulás ellen, ráadásul olyan hatékony, mintha orrsprét használnának a kezelésére (*kacsint*).

9. Együtt dobban

Az Ignobelt tavaly 32. alkalommal adták át, és az alkalmazott kardiológia kategóriájában egy igazán aranyos eredménnyel záruló kutatás résztvevői vihették haza az elismerést: Eliska Prochazkova és Mariska Kret bizonyították, hogy azoknak a randipartnereknek, akik később összejönnek, már az első találka alkalmával szinkronizálódik a szívverésük. Hogy ez a gyakorlatban mekkora segítség abban a döntésben, hogy legyen-e folytatás, nem tudom, mert hacsak nem egy kórházban vagy orvosi laborban van a randevú, vagy nem két kardiológus ismerkedik, akkor valószínűleg egy ilyen szívritmus-méregetés nem segít túl sokat abban, hogy legyen második alkalom. 

10. Megfelel a tényállásnak, hogy az értelmezés akadályokba ütközik

Aki próbálta már jogi szövegből kibogarászni, hogy mit is akar tőle a kedves hivatal (tehát mindenki), az valószínűleg nagyra értékeli majd Eric Martinez, Francis Mollica és Edward Gibson erőfeszítéseit, akik egy hosszú, szakmai szövegezésű tanulmányban azt elemezték, miért olyan nehéz megértenünk a jogi szövegeket. A kutatásukat az Ignobel bizottsága az irodalmi díjjal ismerte el. Azonban az okok elég speciálisak és bonyolultak ahhoz, hogy megértsem egy mondatban összefoglaljam őket.

Források: ITT, ITT, ITT és ITT

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/ RichVintage

Dián Dóri