Az összeesküvés-elméletekben hívők agya kicsit máshogy működik a kutatók szerint
Nevetni, bosszankodni, szörnyülködni rajtuk, legyinteni rájuk, esetleg elhinni őket – sokféleképpen lehet viszonyulni az összeesküvés-elméletekhez, az viszont tény, hogy léteznek, és rengeteg ember fogékony a képtelen magyarázatokra. Tele van az internet konteókkal: „bizonyítékokkal” a lapos földről, a chemtrailcsíkokról, és persze ne feledkezzünk meg az oltással beadott chipekről és a gyíkemberekről sem. De mi kell ahhoz, hogy valaki elhiggye ezeket a lehetetlen elméleteket? A kutatók régóta keresik a választ a kérdésre, az eredményeikről az IFL Science közölt cikket, amit Dián Dóri szemlézett.
–
A tudósokat is foglalkoztatja már jó ideje, hogyan fordulhat elő, hogy rengeteg ember hisz olyan, nemcsak a tudománynak, de a józan paraszti észnek is ellentmondó teóriákban, amik teljes képtelenségnek tűnnek első, második, és sokadik hallásra is. Hogy rájöjjenek, mi lehet ezeknek az embereknek a fejében, több tanulmány is készült, és azt állapították meg, hogy az egyik fő ok szó szerint a fejekben keresendő:
az összeesküvés-elméletek hívőinek ugyanis kicsit máshogy működik az agyuk.
Hogy megértsük a körülöttünk lévő világot, az agyunk folyamatosan mintázatokat és összefüggéseket keres, ez a túlélésünk egyik záloga. Ennek segítségével tudunk például veszélyes helyzeteket és tárgyakat elkerülni: felismerjük például, hogy a piros szín gyakran jelent veszélyt (lásd a mérgező légyölő galóca kalapjának színe), így el tudjuk kerülni ezeket. Az ilyen mintázatok felismerése és megtanulása segít minket abban, hogy jól döntsünk, reagáljunk egy adott szituációban.
A tudósok szerint a problémák akkor kezdődnek, amikor ez a mintázatfelismerő képesség véletlenszerűen kapcsol össze adatokat – ezt a fogalmat illuzórikus percepciónak nevezik.
Egy 2017-es kísérletben, amit legfeljebb 401 fős csoportokkal végeztek, a kutatók azt vizsgálták, van-e kapcsolat a konspirációs elméletekben való gondolkodás és az illuzórikus percepció között. Azt találták, hogy azok, akik hajlamosak hinni az összeesküvés-elméletekben (például abban, hogy a holdraszállás kamu volt, vagy hogy a klímaváltozás nem létezik), azok nagyobb valószínűséggel véltek valamiféle mintázatot felfedezni az érmefeldobás nyilvánvalóan random eredményei között.
A tanulmány szerzői ezt írták: „Arra a következtetésre jutunk, hogy az illuzórikus mintázatfelismerés az összeesküvés-elméletek és természetfeletti jelenségek hívőinek központi kognitív összetevője.”
Ha a lapos föld, a chemtrail, a gyíkemberek vezette háttérhatalom és további irracionális elméletek nem lettek volna elegendők, 2020-ban új aktualitást kaptak az összeesküvés-elméletekről szóló kutatások a koronavírus-járvány következtében. A vírusról és az ellene kifejlesztett vakcinákról szóló konteók elárasztották a közösségimédia-felületeket, ez pedig újabb kutatásokat generált az összeesküvés-elméletekben hívő emberek működéséről. Egy 2020-as, a járvány egyik csúcspontján született tanulmány szerzői megerősítették, hogy az illuzórikus észlelés kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy hatalmas népszerűségnek örvendenek a képtelen magyarázatok.
„Az összeesküvés-elméletek hívei talán nehezen hiszik el, hogy egy vírus véletlenszerűen származhat a természetes világból, mert ez nem illeszkedik az előre kialakult nézeteikhez, miszerint az eseményeknek általában okuk van, és általában emberi vagy kormányzati befolyás áll mögöttük”
– magyarázták a kutatók.
Van azonban egy másik fontos tényező is abban, hogy valaki elhiszi-e az összeesküvés-elméleteket: a személyiség. A narcizmus – az egyén saját fölényébe vetett hite – az egyik legerősebb pszichológiai mutatók közé tartozik annak előrejelzésére, hogy valaki hajlamos-e összeesküvés-elméleteket elhinni. Ez röviden azt jelenti, hogy a narcisztikus emberek hajlamosabbak elhinni, hogy mások szándékosan ártani akarnak nekik, tehát a gonosz kormányokról, háttérhatalomról és összeesküvésekről szóló elméletek illeszkednek a gondolkodásmódjukba. A narcisztikusokat továbbá az is hajtja, hogy egyedinek és különlegesnek érezzék magukat, ami a kutatások szerint szintén hajlamosít arra, hogy elhiggyék a konteókat.
A narcizmus mellett pedig olyan tényezők is felmerültek hajlamosító tényezőként, mint a szorongás és a depresszió.
Ezekkel a megállapításokkal azonban nincs vége a munkának: további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy pontosan megértsük, miért hisz sok millió ember különböző lehetetlennek tűnő elméletekben. Már csak azért is, mert ahhoz, hogy felvehessük a harcot azzal a dezinformációs dömpinggel, ami folyamatosan terjed az interneten, tudnunk kell, hogy milyen tényezők állnak a hátterében annak, hogy az emberek elhiszik az összeesküvés-elméleteket, amiknek aztán súlyos következményei lehetnek.
Forrás: ITT
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / LupascoRoman
