Abortusztörvény Magyarországon

A jelenleg hatályos, 1992. évi törvény alapján jelenleg négy okra hivatkozva lehet terhességmegszakítást igénybe venni itthon: ha a terhesség veszélyezteti a nő életét, illetve egészségi állapotát; ha a magzat orvosilag valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban vagy egyéb károsodásban szenved; ha a terhesség bűncselekmény következménye vagy annak alapos gyanúja áll fenn; vagy ha a nő életében súlyos válsághelyzet alakult ki.

A törvény szerint „súlyos válsághelyzet az, amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz”. „Ha valaki nem esik bele az első három pontba, akkor automatikusan a negyedik kategóriába tartozik. A súlyos válsághelyzetről a nőknek egy kérelemben kell nyilatkozniuk és azt az aláírásukkal igazolniuk. Érdekesség, hogy a harmadik esetben is legtöbbször a negyedik pontra hivatkozva kérvényezik az abortuszt, mivel a terhességmegszakítás legkésőbbi lehetséges időpontjáig a legtöbb nyomozás még nem zárul le.

A kijelölt kórházakban mindig biztosítani kell legalább egy terhességmegszakítást végző csoportot”

– magyarázta a Telexnek Les Krisztina.

A fenti okokra hivatkozva a terhesség 12. hetéig végeztethető abortusz, aminek határideje a 18. hétig tolódik ki, ha az érintett nő korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen, illetve ha terhességét neki fel nem róható egészségi ok vagy orvosi tévedés miatt nem ismerték fel korábban. Ha legalább 50 százalék az esélye annak, hogy a magzat genetikai okok vagy környezeti hatás következtében károsodott, az eljárás a 20. hétig elvégezhető. Az időkorlátozást pedig figyelmen kívül kell hagyni abban az esetben, ha az érintett nő élete veszélybe kerül, illetve ha kiderül, hogy a magzat a születését követően az élettel összeegyeztethetetlen rendellenességben szenved.

Látszatra megengedő, valójában viszont egyre szigorúbb a szabályozás

Ha válsághelyzetre hivatkozva kéri valaki a terhességmegszakítást, szükség van egy, a terhességet megállapító szülész-nőgyógyász szakorvos által kiállított igazolásra, amely 2022. szeptember 15. óta a terhesség meglétének időpontja mellett azt is tartalmazza, hogy az egészségügyi szolgáltató a nő számára egyértelműen azonosítható módon bemutatta a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt, vagyis a szívhangot – erről ITT írtam korábban.

A terhességmegszakításra váró nőknek két alkalommal kell megjelenniük a Családvédelmi Szolgálatnál kötelező tanácsadáson: az első konzultáció a terhesség megtartására irányul, a védőnő felvilágosítást ad a terhesség megtartása esetén elérhető állami és nem állami pénzügyi juttatásokról, az örökbe adás lehetőségeiről, a fogantatásról, a magzat fejlődéséről, valamint a terhességmegszakítás esetleges veszélyeiről.

A kutatás eredményei szerint a védőnők gyakran terjesztenek tévhiteket az abortusszal kapcsolatban, illetve keltenek bűntudatot azokban a nőkben, akik kötelező tanácsadásra mennek hozzájuk.

„Én kivenném belőle ezt a védőnős konzultációt, legalábbis a kötelező jellegét. Hogy aki szeretne, az menjen, de ne a védőnőnek kelljen az engedélyt megadni, hanem ha én úgy döntök, hogy ezt szeretném, akkor ne kelljen. […] egy opcionális lehetőségként kellene ezt fenntartani”

– mondta a kutatás résztvevőinek egyike. Ennek ellenére az interjúalanyok úgy érezték, hogy a tanácsadáson a szakemberek megértők voltak velük és elfogadták a döntésüket. Az általános tapasztalat az volt, hogy a tanácsadás ebben formában nem jelent támogatást a nők számára, és hatására a nők nem gondolják meg magukat.

Kéretlen megjegyzések, időhúzás, lekezelő stílus

Bár a kutatásban megkérdezett nők többsége állami kórházban esett át az abortuszon, azoknak a válaszadóknak összességében sokkal jobb élményeik voltak a kórházi benntartózkodással kapcsolatban, akik magánintézményben végeztették el a műtétet. Ennek ellenére ők is megfogalmaztak kritikákat, rossz érzéseket a műtét körülményeivel kapcsolatban. Az abortusz díja 2023-ban állami kórházakban 45 312 forint volt, a magánkórházakban azonban ez az összeg akár 300-400 ezer forint is lehet. A legtöbb nőnek egy-egy egészségügyi dolgozóval voltak nagyon rossz élményei, de jellemzően azt is nehézségként élték meg, hogy a szülészeti osztályon kaptak szobát vagy ágyat a műtétre való várakozás vagy a műtét utáni időszak során.

„Magánba mentem, szóval a körülmények elég jók voltak, ami nem volt jó, az az, hogy

közvetlenül egy folyosón voltunk a szülészettel, úgyhogy minden alkalommal, amikor kimentem, egy árulónak éreztem magam a terhes kismamák között. […] ott voltunk egy folyosó végén, akiknek abortusza van, és kicsit azt éreztem, hogy minket így eldugnak oda”

– emlékezett vissza az egyik interjúalany. Többen megalázónak élték meg, ahogy a kórházban viselkedtek velük: az egyik megszólalónak például nem szóltak, hogy orvostanhallgatók lesznek bent a műtétnél, ezzel csak akkor szembesült, amikor meztelenül betolták a kórterembe, míg egy másik interjúalany megalázónak érezte, hogy meztelenül, leszíjazva kellett várakozniuk az előtérben.

A nők többsége számára a megalázó bánásmód mellett a műtét előtti méhszájtágítás volt a legrosszabb élmény a kórházi tartózkodás során. A méhszájtágítást el lehet végezni egy algakivonattal (laminária), amelyet egy gyufaszál vastagságú pálca felhelyezésével juttatnak el a méhszájba – ami járhat fájdalommal. Ezen kívül prostaglandin tablettával lehet a méhszájat tágítani, de Magyarországon ezt csak kevés helyen alkalmazzák, a gyógyszert nőgyógyászok elmondása alapján ugyanis csak szülésindításra lehet használni az országban.

„Az orvos… szerintem fel is jelenthettem volna amiatt, amiket mondott meg ahogy viselkedett […] amikor tette fel a tágítót és rettenetesen fájt és felkiáltottam […] azt mondta, hogy »amikor mást tettek be, az nem fájt, ugye?«

Ott legszívesebben kiszaladtam volna a kórházból, csak tudtam, hogy nem tehetem meg, mert muszáj itt maradnom ahhoz, hogy túl legyek rajta”

– mesélte az egyik résztvevő. 

Lehetne könnyebb is

A válaszadók elmondása alapján a terhességmegszakításhoz való hozzáférés jelenleg Magyarországon akadályokkal teli, és kiszolgáltatott helyzetbe hozza azokat a nőket, akiknek abortuszra van szükségük. A Patent Egyesület munkatársai olyan szakpolitikai ajánlásokat is megfogalmaztak, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az abortuszhoz való hozzáférés egyszerűbb legyen a nők számára Magyarországon, valamint elősegítené, hogy olyan támogatást kapjanak a nők a beavatkozás során, amely a szükségleteikre reagál. 

Az ajánlások szerint egyértelműen megkönnyítené az érintett nők helyzetét, ha hozzáférnének a tablettás abortuszhoz, és nem egy műtéten kellene átesniük annak érdekében, hogy ne kelljen kihordaniuk a terhességüket. A tablettával végzett terhességmegszakításhoz mindössze két gyógyszerre van szükség: mifeprisztonra és mizoprosztolra.

A tablettás eljárás az esetek több mint 95 százalékban hatékony és rendkívül biztonságos, a súlyos szövődmények kialakulásának esélye kevesebb mint egy százalék, sőt a biztonságos abortusz halálozási kockázata alacsonyabb, mint a terhesség kihordása esetén.

A WHO szerint a biztonságos tablettás abortuszhoz csupán pontos tájékoztatásra, minőségi gyógyszerekre, valamint kölcsönös tiszteletre és bizalomra van szükség. Emiatt a gyógyszeres abortusz világszerte nők és lányok milliói számára bővítette a biztonságos abortuszellátáshoz való hozzáférést, és bár 2012-ben Magyarországon is regisztrálták az abortusztablettát, és alig két évvel később bebizonyosodott, hogy Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet döntése szerint is biztonságos, az államtitkárság közleménye szerint „a kockázatok továbbra is vita tárgyát képezik”, emiatt ez a módszer itthon jelenleg mégsem alkalmazható.

A Patent Egyesület teljes kutatása ITT érhető el.

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / salim hanzaz

Mózes Zsófi