Véletlenül lett tanár

Bár francia nyelv és irodalom szakos tanárként végzett, nem vágyott a pedagógusi pályára, az egyetem és néhány rövid tanítási „kaland” után tolmácsként és fordítóként kezdett dolgozni. A tanítás akkor lépett be az életébe, amikor a volt franciatanára megkereste, hogy lenne-e kedve néhány órát tartani, mert az egyik kollégájuk szülési szabadságra ment. Így került vissza Katalin egykori gimnáziumába, a Kölcseybe, immáron tanárként, ahol az idő előrehaladtával egyre több órát tartott, majd osztályfőnök lett. A tanítás egyszerre a szenvedélyévé és a legfontosabb tevékenységévé vált.

„Rájöttem, milyen elképesztően érdekes az a korosztály, akikkel a gimnáziumban foglalkozunk. Nagyon izgalmas, hogy a kicsit kajla gyerekekből az ötéves képzés után közel húszéves fiatal felnőttek lesznek, és annyi minden történik velük ebben az időszakban. Felemelő, és rettenetesen sokat ad az embernek, hogy végigkíséri ezeket a fiatalokat ezen az úton”

– mondja arról, hogy miért nem ment vissza fordítónak, és miért szippantotta be ez a hivatás.

„Sosem volt egy diadalmenet”

Katalin az utóbbi 23 évben végig a Kölcsey Gimnáziumban tanított, ezen intézmény falai között tapasztalta meg az elmúlt évtizedekben bevezetett különböző oktatási reformtörekvéseket. Azt mondja, „az oktatás helyzete sosem volt egy diadalmenet”, és ő maga 2010 körül, tíz év tanítás után kezdett az oktatásra tágabb perspektívából nézni. Ez egy hullámzó folyamat szerinte, mert 2010 előtt is voltak kísérletek a rendszer megváltoztatására, akár nagyon előremutatók is, de azok sem voltak mindig sikeresek. Akkor is volt elégedetlenség, volt tiltakozás, azóta viszont, úgy gondolja, hogy lejtmenetben van a rendszer.

Hogy az oktatási szisztéma hibáit látva és tapasztalva miért maradt mégis a pályán? Szerette és szereti a diákjait, az ő útjukat végigkísérni okozott annyi örömet és izgalmat neki, ami az iskolában tartotta. „Viszont egyre inkább azt éreztem, hogy a rendszert képviselem, amikor osztályfőnökként bemegyek órára, vagy amikor a szülők elé kell állnom. És egyre nagyobb feszültséget okozott bennem, hogy egy olyan rendszert képviselek, amivel egyre kevésbé tudok egyetérteni. Ezért kezdtem el először csak elszigetelt tiltakozásokban részt venni, aztán pedig beléptem az oktatáspolitikai térbe.

Azt gondoltam, hogy addig maradhatok a pályán, amíg legalább azt megteszem, hogy nem megyek el szó nélkül olyan dolgok mellett, amik felháborítanak. Ez volt az ára annak, hogy ott maradhassak és csinálhassam, amit szeretek”

– mondja Katalin.

Tanítanék

E belső igény vezetett aztán oda, hogy 2016-ban Piltz Olivérrel és Pukli Istvánnal megalapították a Tanítanék Mozgalmat a miskolci Herman Ottó Gimnázium tantestülete által publikált, az oktatás válságáról szóló nyílt levél eredményeként, és aminek Katalin a mai napig az egyik képviselője, döntéshozója. Számos megmozdulást szerveztek, például az esernyős tüntetésként elhíresült demonstrációt, valamint tagjai a Civil Közoktatási Platformnak. 2022 tavaszán az élére álltak a pedagógusok engedetlenségi mozgalmának, aminek kiváltó oka az volt, hogy a kormány korlátozta a pedagógusok sztrájkjogát. Koordinálták és dokumentálták a folyamatot, amiben legalább 400 iskola és 8000 tanár vett részt. Ezen felül pedig létrehoztak egy sztrájkalapot, amiből a tiltakozásban résztvevő pedagógusoknak pótolták és pótolják a polgári engedetlenségben való részvételük miatt kiesett bérüket.

Bár az oktatáspolitikában nem sikerült még konkrét eredményt elérniük, Katalin nagyon büszke arra, hogy a tiltakozás szóhasználatát, nyelvét ők alkották meg, és ma már azokat a fogalmakat használják a közbeszédben, amikor az oktatás válságos helyzetéről van szó, amiket a Tanítanék Mozgalommal hoztak be a nyilvánosságba. Ezen felül elvitathatatlan érdemük van abban is, hogy az oktatás rossz helyzetének kérdése évek óta terítéken lehet.

Ezért élnek a polgári engedetlenség eszközével a pedagógusok
  • A magyar sztrájktörvény értelmében a pedagógusoknak a tiltakozás alatt is biztosítaniuk kell az elégséges szolgáltatást. 2022 februárjában a kormány és a pedagógus szakszervezetek között egyeztetés folyt arról, hogy mi tartozik az elégséges szolgáltatásba. Az eddig érvényes törvény szerint, ha nincs erről megállapodás, sztrájkolni sem lehet, az államnak azonban lehetősége van elhúzni, vagy akár szabotálni ezeket a tárgyalásokat. Azonban, ha a kérdést nem sikerül megoldani, a szakszervezetek a bírósághoz fordulhatnak, ami eldöntheti, mit kell érteni elégséges szolgáltatás alatt.
  • Ezt megakadályozandó, a kormány 2022 februárjában a veszélyhelyzeti felhatalmazásával rendeletbe (később, a veszélyhelyzet lejártával, törvénybe) foglalta, hogy pedagógussztrájk idején mi az elégséges szolgáltatás. A rendelet lényege röviden, hogy a pedagógusoknak a sztrájk ideje alatt is nagy részben el kell végezniük a munkájukat, felügyelniük kell a tanulókat és meg kell tartani az órák jelentős hányadát. Ezzel gyakorlatilag ellehetetlenítették a pedagógusok sztrájkolását, aminek éppen az a lényege, hogy a tiltakozás ideje alatt nem dolgoznak.
  • Erre válaszul hirdették meg a polgári engedetlenségi mozgalmat, aminek keretében a pedagógusok nem vették fel a munkát – a rendelet miatt ez így nem törvényes sztrájk, ezért hívják polgári engedetlenségnek, ami annyit tesz, hogy az állampolgár tudatosan nem tartja be a törvényt az ügy érdekében.

2022. szeptember 30.

A pedagógussztrájk ellehetetlenítése miatt Katalin maga is polgári engedetlenségbe kezdett, úgy látta, ez az egyetlen eszköze arra, hogy kifejezze az egyet nem értését és tiltakozását. Abban bízott, hogy tömegek fognak beleállni, és ezzel nyomást gyakorolhatnak a hatalomra, valamint példát akart mutatni a részvételével. Mert nagyon nehéz döntés, hogy az ember tudatosan törvényt szeg, és meg akarta mutatni, hogy van olyan, amikor a morális érték felülír egy igazságtalan törvényt.

„Fantasztikus és felemelő, ami az ügy körül kialakult, soha ennyi szolidaritást még nem kapott a pedagógustársadalom, mint ebben a múlt évben. És nem foglalkoznék azzal, hogy pontosan hány pedagógus állt bele a polgári engedetlenségbe, de azt üzenem, hogy nagyon-nagyon fontos, amit tettek.”

2022. szeptember 30-án Belső-Pesti Tankerületi Központ azonnali hatályú felmondást tartalmazó határozatokat kézbesített a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium öt tanárának. Az egyikük volt Törley Katalin is, akinek – mivel a levelek érkezésekor nem volt már az épületben – postán küldték meg a felmondását. Hiába hívta a tankerületet aznap, nem kapott információt a határozat tartalmáról, így csak az erős gyanú és a bizonytalanság maradt, hogy kirúgták a munkahelyéről. Végül október 4-én a hivatal munkatársai tájékoztatták a levél tartalmáról, valamint arról, hogy az irat kézhez kapásáig (mint kiderült, másnapig) még megmarad a munkaviszonya. 

„Érdemes eldobni a szemellenzőnket, úgy kevesebb csoda mellett megyünk el” – A SzuperWMN-díj első civil jelöltje, Bakonyvári L. Ágnes

SzuperWMN – 2023. február 7. – FR

 

Négy hónap telt el Katalin és kollégái kirúgása óta, azóta pedig még több tanárt bocsátottak el a polgári engedetlenségben való részvételük miatt. Katalin azt mondja, hullámzó volt az elmúlt négy hónap számára, ugyanis ez egy gyászfolyamat, mert valami nagyon fontosat veszített el.

A saját középiskolai éveit is beleszámítva, 27 évet töltött el a Kölcsey Ferenc Gimnázium falai között. Ez több mint az élete fele. Diákjainak és közeli kollégáinak hiányát nehezen tudja feldolgozni. 

A döntését azonban nem bánta meg, meggyőződése, hogy jogos a tiltakozásuk. Kollégáival nem hagyták annyiban az ügyet, bíróságra mentek a kirúgásuk miatt, ami precedensértékű ügy lesz, hasonló per ugyanis még nem volt Magyarországon. Katalin bízik abban, hogy megnyerik a pert, de ha kell, az európai fórumokig is elmegy az igazáért. Reméli, a tárgyalássorozat vége az lesz, hogy visszamehet tanítani a Kölcseybe, de az ügy évekig is eltarthat. 

A kirúgása óta Katalin nem helyezkedett el másik iskolában, jelenleg a Tanítanék Mozgalomban dolgozik, ahogyan eddig, valamint másik állásában, a Romaversitas Alapítványban tevékenykedik. Azt mondja, a pedagógusi munkából adódó napi ritmus, az órarend által adott keretek hiányát is nagyon nehezen éli meg.

Útitárs

És hogy milyen oktatási rendszerért küzd Katalin?

„Azt szeretném, hogy az iskoláink legyenek boldog iskolák. Ez azt jelenti, hogy akik ott együttműködnek – diákok, pedagógusok, a segítő szakmák képviselői és a szülők közössége – érezzék jól magukat, legyen ez egy jó hely. Mert ez megvalósítható. Ehhez az kell, hogy a XXI. századi kihívásokra készítsük fel a tanulókat, hogy tudjanak alkalmazkodni ehhez az iszonyatosan gyorsan változó világhoz, amiben élünk. Kell az, hogy a döntések demokratikusan, a helyi szinteken szülessenek meg. És az is kell, hogy a pedagógusok és az intézmények kellő autonómiát kapjanak.”

– mondja.

Katalin azt látja, hogy nemcsak Magyarországon, hanem a világban is az elmúlt néhány évben elindult egy folyamat: újra kell definiálni, hogy mit jelent pedagógusnak lenni. Hogy mi a tanár szerepe, merthogy nagyon megváltozott. „Arra jutottam, hogy a pedagógus azt jelenti: útitárs. Hogy bizonyos életszakaszban elkísérjük a kisebb és nagyobb gyerekeket, fiatalokat, felnőtteket, és támogatjuk őket abban, hogy a lehető legjobban kibontakoztassák azt, ami bennük van.”

Első civil jelöltünket, Bakonyvári Ágnest EBBEN az írásunkban mutattuk be

Képek: Dián Ákos

Dián Dóri