Könyvek, amelyek segítenek abban, hogy könnyebben megtanuljanak olvasni a gyerekek

 –

Bár én egy életre a betűk rabja lettem, de elég nehezen kezdődött a közös kalandunk. Biztos vagyok benne, hogy ha annak idején is születtek volna ilyen kiadványok, mint a Móra Könyvkiadó Már Tudok Olvasni sorozata, könnyebb lett volna a kezdet. Ez a sorozat tényleg a mai gyerekeknek szól, így nem csoda, ha érdeklik őket a humoros, gazdagon illusztrált kötetetek, amelyek ráadásul azt is figyelembe veszik, hogy milyen szinten tartanak az olvasásban, és minden szempontból segítik őket abban, hogy sikerélményeik lehessenek az önálló olvasással kapcsolatban. Most csak négy kötetet emelek ki a friss kiadványok közül, de higgyétek el, hogy mindegyik kiváló.

Vig Balázs–Ritter Ottó: Ha átpördül a hinta

Az 1. szinten lévő kezdő olvasók garantáltan jól szórakoznak majd a népszerű szerzőpáros humoros történetén, hiszen a nagyméretű betűk, a rövid és ismétlődő szavak, a szótagolva is kiemelt hosszabb kifejezések mind-mind segítik őket ebben. A könnyen átélhető játszótéri-iskolai történet csupa olyan gondolatot fogalmaz meg, ami amúgy is élénken foglalkoztatja a gyerekeket. Az átpördülő hinta szimbolizálja a „jó gyerek-rossz gyerek” örök kérdését. Nem csodálkoznék, ha Ritter Ottó rajzai saját alkotásra inspirálnák a kicsiket.

Várfalvy Emőke–Tuza Edit: Artúr király fesztiválja

Szintén az 1-es szintű olvasóknak készült ez a humorral és derűvel teli kötetecske, amely az ismert szereplő, Artúr király eddig ismeretlen fesztiválvilágába vezeti be a kezdő betűfogyasztókat. Elképesztő összhangban vannak Tuza Edit markáns figurái Várfalvy Emőke rövid, de nagyon poénos szövegeivel. A gyerekek biztosan élvezni fogják, de szerintem a szülők és a pedagógusok is.

Kiss Judit Ágnes–Radnóti Blanka: Újra nyeregben

A 2. szinten lévő kisiskolások is bizonyára elboldogulnak majd ezzel a könnyen befogadható, szellemes mesével, amelynek főszereplőjét, Rozit egy lovas baleset után kétségek gyötrik, hogy vajon lesz-e bátorsága újra nyeregbe ülni.

Kiss Judit Ágnes mindent tud a gyerekek lelkéről, ezt már számtalan kötetben bebizonyította, ahogy most is.

Radnóti Blanka is igen plasztikusan és színesen ábrázolta képeivel Rozi kétségeit. Az alkotópáros a gyerekek kedvencévé válhat, annyi bizonyos, hogy én is nagyon szívesen olvasnék még tőlük hasonló történeteket!

Pacskovszky Zsolt–Klement Csaba: Markovics Vilit elrabolják az ufók

Amikor elhoztam a kiadóból a MTO köteteit, összefutottam egy rég nem látott harmincas barátommal, akit már kisfiúként is ismertem. Ő szó szerint kikapta a kezemből ezt a 2. szintű olvasóknak szánt könyvet, és közölte velem, hogy feltétlenül ajándékozzam majd neki, miután elolvastam. Ez azt jelenti, hogy ismét olyan témát talált Pacskovszky Zsolt, ami nemcsak a gyerekeket, hanem a gyereklelkű felnőtteket is izgatja, hisz ki ne játszott volna el a gondolattal, hogy mi történne vele, ha elrabolnák az ufók. Markovics Vili igazi antihős, akit az evésen kívül semmi más nem érdekel, mégis ő lesz az, aki megmenti a világot attól, hogy elpusztítsák az ufók. Az egyszerűnek tűnő, ám csavaros történet sok humoros pillanattal ajándékozza meg a kezdő olvasókat, és Klement Csaba karakteres figurái is biztosan belopják magukat a gyerekek szívébe.

Pedagógusok, akik sokat tesznek azért, hogy a gyerekeink szeressék a betűket 

Barkócziné Linzenbold Erika, a Debreceni Árpád Vezér Általános Iskola tanítója az egyik kolléganője felkérése nyomán kezdett el dolgozni a gyerekekkel a MTO-sorozattal.

„Az elmúlt tanévben első osztályosaimnak olvasást-írást tanítottam. Már akkor tudtam, hogy »könyvfaló« gyerekekké szeretném formálni őket hosszú távon. A célom eléréséhez meghatározó a személyes példa is tanulóim előtt. Sokat olvastam nekik egész évben” – mesélte.

A közös munkával kapcsolatban is csak jó tapasztalatai vannak:

„A mese megismerése és feldolgozása mindenkinek különleges élményt jelentett. A gyerekeknek ez volt az első önállóan elolvasott könyvük. Még ma is látom magam előtt azt a pillanatot, amikor minden figyelmüket a könyvre fordították csendes, olvasói nyugalomban. »Fürödtünk« a színes mesekönyvben és az érzékenyítő tartalmú történetben.”

Az is kiderült, hogy ez a fajta megközelítés mennyire ösztönözte a gyerekeket az olvasásban:

„Az olvasni tanuló korosztály aktivizálásában fontos a vizuális élmény. A rajzok, a színek, a kiemelt szavak motiválták a gyerekeket a történet minél hamarabbi megismerésére és feldolgozására. Szinte belehelyezték magukat a mesébe, együtt éltek a szereplőkkel. Az így megismert és feldolgozott történet sikert és saját olvasmányélményt jelentett a tanulóknak, ami pozitívan hatott későbbi olvasási kedvükre. Örömmel mutatták és mesélték szüleiknek az első könyvolvasó élményüket. Egyéni beszámolójuk alapján hosszabb meséket, könyveket is a kezükbe vettek ezután.”

 Erika azt is elárulta, hogy miért olyan fontos ez a szemlélet:

„A gyakorlóórákon az olvasási készségük fejlesztéséhez megfelelő a mesék ilyen módú feldolgozása, ami tudatosabb szakmai felkészülést igényel. A befektetett pedagógiai többletmunka eredményesen megtérül a közösségfejlesztésben is, mert »ez a mi közös élményünk«.

Tapasztalatom szerint a mai modern »kütyükön« való olvasás nem adja vissza azt az olvasási élményt, amit a kézben olvasott könyv. A mesék, történetek ilyen módú megismerésével szeretném ösztönözni a gyerekeket arra, hogy a könyv társuk és barátjuk legyen.”

Niedermüller Anna, az Alternatív Közgazdasági Általános Iskola tanítója

„Manapság szinte közhelynek számít maga az aggodalom, hogy a gyerekeink olvasó embereké válnak-e. Én alapvetően optimista vagyok ebben a kérdésben, de kétségtelenül nagy kihívás előtt állunk, amikor az olvasás szeretetét szeretnék átadni, megtanítani. Leginkább azért, mert a olvasni tudás, az élvezettel való olvasás, az elmélyülés képessége, hosszú munka, nem ad azonnali kézzel fogható örömet, bele kell tenni sok mindent” – mondta a tanítónő.

„Nehéz versenyben áll az olvasás az élet egyéb területein tapasztalható gyors és erőteljes ingerekkel. Bele kell tenni a szülői jelenlétet, a felolvasás óráit, a közös olvasmány élményeket, majd az iskolában is a személyes ajánlást, a differenciálást, az időt.”

Niedermüller Anna is kiemelte az olvasás közösségformáló erejét:

„Amikor első osztályba érkezik egy közösség, nem tudjuk, hogy milyen korábbi tapasztalataik vannak az olvasás terén. Vannak olyan társaságok, ahol már olvasó gyerekek vannak és van, hogy nehezen megy az olvasás megtanulása. Mindaddig, amíg az olvasás maga nem automatizmus, amíg erőfeszítés a figyelem, a koncentráció, addig nehéz az élvezetet felfedezni benne. De a sokféle, változatos, érdekes szöveg nélkül viszont nehéz az olvasás technikáját begyakorolni, pedig ezen múlik az első években csaknem minden.

Szóval már az első osztályban igyekeztem olyan olvasmányokat, könyveket a gyerekek kezébe adni, melyek épp az aktuális olvasástudásuknak és érdeklődési szintjüknek megfelelő. Ez persze egy osztályon belül nagyon különböző. A MTO könyvek azért jók, főképp az első három évben, mert olvasási élményt nyújt, miközben pontosan akkora kihívást jelent, amire éppen szükségük van a gyereknek. Tudunk olyan könyvet adni a kezükbe, ami nem túl nehéz de nem is könnyű vagy unalmas.”

Az AKG-ben más a napi gyakorlat, hiszen nem csupán órák alatt foglalkoznak az olvasással a gyerekek:

„Első osztálytól kezdve a napban van egy olyan dedikált időnk, amelyet a gyerekek a saját könyvük olvasásával töltenek. Vagy otthonról, vagy az iskolai könyvtárból vesznek ki könyvet, amit olvasnak. Kezdetben persze volt, akik inkább csak a képeket nézegette, vagy inkább pihenőidőként használta a kuckós olvasás idejét, de aztán szépen beépült a hétköznapokba.

Azt is fontos élményének tartom, hogy a közös felolvasások sem maradnak el. Egy-egy nehezebb szövegű, vagy bonyolultabb regényt érdemes felolvasni a gyerekeknek, később lelkesebben vágnak bele valami hasonlóba.

A MTO könyvek azért is bizonyultak jó választásnak, mert olyan kortárs szövegek és témák, amik közel állnak a gyerekekhez, örömmel olvassák, ismerős a szóhasználat vagy az egyes szituációk. Ezekhez könnyebben tudnak kapcsolódni. 

Fontosnak tartom, hogy ne kényszer legyen az olvasás, hanem egy pozitív elvárás, és sokfajta élmény társuljon hozzá. Minden egyes jó élmény, ami az olvasáshoz társul, egy kis lépés ahhoz, hogy az irodalmat kedvelő, olvasókká váljanak a gyerekeink. A jó élmények tárháza pedig sokféle, akárcsak a gyerekek.”

Tóthné Szincsák Erika az egyeki Szent János Katolikus Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola és AMI 2. osztályának tanítója

„Éppen a másodikosaimnak kerestem könnyen olvasható, nyolcéves korosztálynak megfelelő könyvet, – amelyet a tananyagon kívül feldolgozhatunk, – amikor megkaptuk a Móra Kiadótól Nógrádi Gábor: Segítség, értem a kutyámat!, illetve Kertész Edina: A repülő teknős című könyvét. Az egyik művet még decemberig feldolgoztuk, a másik olvasását pedig a tavaszi időszakra időzítettük. Az én érdeklődésemet is felkeltette, hogyan lehet megérteni a kutyákat, vagy mitől repül egy teknős. Így hatalmas lelkesedéssel kezdtünk bele az olvasásba! A gyerekek óriási kíváncsisággal olvasták a könyveket, falusi gyerekek lévén, szinte mindenkinek van otthon kutyája, sőt néhány tanulómnak még teknőse is!”

Erika igen széles pedagógiai eszköztárral dolgozik:

„A közös munka olvasásórákon és a délutáni napközis foglalkozásokon valósult meg. Néhány fejezetet együtt olvastunk hangosan, de némán is olvastak. Dalokkal, rejtvényekkel, PowerPoint-feladatokkal, játékokkal tettem szemléletesebbé az óráimat. A könyvekhez olvasónaplót, valamint az olvasottak megértéséhez tankockamátrixot is készítettem a LearningApps oldalán, így interaktívak és még érdekesebbek voltak az órák a digitális feladatok megoldásával. Gyakran dolgoztak tanítványaim párban vagy csoportban a feladatokon, lehetőség volt a differenciálásra is, mivel SNI-s tanuló is van az osztályban.”

Ezek után nem csoda, hogy a gyerekeket beszippantotta az olvasás:

„Igazán szívesen és örömmel olvasták a gyermekeim a könyveket, tetszett nekik, s alig várták a következő olvasásórát, hogy tovább ismerkedjenek a történetekkel. Az olvasónaplót igyekeztem érdekes, játékos feladatokkal összeállítani, mert ismerve a tanítványaimat, tudtam, hogy szeretik a labirintusokat, a rejtvényeket, a rajzolós feladatokat. A könyv végén lévő feladatokat is érdeklődéssel oldották meg, s a matricákat büszkén ragasztgatták és mutogatták a többi osztálynak.”

A mérhető hatás sem maradt el:

„Miután elolvastuk az első könyvet, sokat meséltek a szünetekben a többi osztályban tanuló társaiknak. Mindenki kíváncsi volt a történetekre! Így miután mi feldolgoztuk a könyvet, kölcsönadtuk a párhuzamos osztályban tanulóknak, sőt a harmadikosok is elolvasták.”

Czupi Gyula a Nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár igazgatója, az AZOLO-módszer megalkotója

„Fontos, hogy minden generáció minden nap olvasson a maga örömére. Jöjjön el minden napon AZ OLvasás Órája. Ennek az olvasással töltött időnek »olvasástechnikai« (ezt is naponta gyakorolni kell) és lelki (elmélyülés, kikapcsolás, empátia stb.) fontossága egyaránt van. A mindennapos olvasás segítése könyvtárosként is a legfőbb feladatunk.

Egyszer egy anyuka gyermekével hazalátogatva német nyelvterületről magyar nyelvű könyveket keresett nálunk a könyvtárban,  és tőle ismertem meg a német nyelvű eredetijét ennek az elgondolásnak. A német – internetes technológiával működő – program lehetőségeit felmértük, átláttuk, nagyon megfogott bennünket. Amikor pedig egy pályázat keretében lehetőséget láttunk a megvalósításra (honosítására), akkor helyi programozással és megfontolásokkal, módosításokkal (például a mi változatunkban nincs anyagi ellenszolgáltatást elváró modul) egy magyar változatot készítettünk. Még ebben a pályázatban jelentős számú gyermekkönyv feldolgozását végeztük el.”

Czupi Gyula tapasztalatai erős inspiráló hatással vannak minden résztvevőre:

„Magával ragadó élményem volt nekem is, amikor a frissen olvasott könyv tartalma felidézhetővé vált Azolo, egy másik »személy« segítségével, aki szintén éppen most olvasta a könyvet. Azok, akik megismerték Azolo természetét, örömmel használják. Kiderült, hogy sokféle »hasznosítása« lehetséges, Szegeden jó jegyet lehetett vele szerezni. Újszászon és Zalalövőn a könyvtár kezdte el a náluk meglévő könyveket ajánlani a program segítségével. Mintatanításon is használták. Nagykanizsán és másutt iskolai olvasási vetélkedésnek volt az eszköze. Karácsonyi olvasási programot segítettünk már vele. Egyes kötetekből több példányt is beszereztünk, csoportos olvasás is indult a felhasználásával.”

Sokan bekapcsolódtak már a programba, több mint ötezren regisztráltak is. Helyben sokrétűen használják az iskolákban a könyvtárunk közreműködésével. Nyáron a könyvtári táborozók kedves elfoglaltsága.” 

Ha azt akarjátok, hogy a gyerekeitek olvasó, gondolkodó, önálló döntésekre képes, tájékozott és elégedett felnőttekké váljanak, olyan könyveket adjatok a kezükbe, amik után bátran kijelenthetik: Már Tudok Olvasni!

Both Gabi

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/bogdankosanovic