–

Dr. Kollár László teljes mértékben alá tudja támasztani, hogy jelentősen csökkent a „tipikus” őszi-téli gyerekbetegségek száma, sokkal kevesebb esetről tud az elmúlt évből, mint korábban bármikor. Ez szerinte sokösszetevős jelenség, és mindenképpen olyan tapasztalat, amiből tanulhatunk.

Kezdjük az alapokkal: mi okozza a gyakori betegséget a gyerekek közösségbe kerülését követően?

Dr. Kollár László gyerekorvos szerint a gyerekek olyanok, mint egy számítógép:

„Úgy tudom a legjobban elmondani, ha képzeljük el, hogy

a gyerekek immunrendszere egy számítógép, amire még nincs semmi feltelepítve.

Van, akit nem visel meg, ahogy sorra települnek fel a különböző védekezési mechanizmusok, tehát nem beteg gyakran, de sok gyerek megszenvedi ezt azt időszakot, ezért gyakrabban betegek, amikor először közösségbe kerülnek. Ráadásul a közösségbe kerülés nem biztos, hogy közvetlenül történik, egy másodszülött vagy harmadszülött gyerek egészen pici kortól kaphatja ezeket a »programokat« a közösségbe járó testvére által. De nála valószínű, hogy a tényleges közösségbe kerülés kevesebb megbetegedéssel jár majd. Iskoláskorra általában elmúlnak a gyakori megbetegedések, ám ebben nemcsak annak van szerepe, hogy az immunrendszerük megtanult jobban védekezni, hanem annak is, hogy már nem osztanak meg minden tárgyat egymással, és nagyobb távolságot tartanak. Így, ha be is kerül egy-egy vírus a közösségbe, nem jut el kivétel nélkül mindenkihez.” 

Átültetni, de mibe? – A WMN virágföld-kisokosa segít!

WMN Life – 2021. március 4. – CSA

 

Maszk és kézmosás

Bár most épp egy újabb, közel teljes lezárás küszöbén vagyunk, az elmúlt hónapokban tapasztalataim szerint a legtöbb óvodás, kisiskolás gyerek járt intézménybe – de sok tekintetben másképp, mint a Covid-19 megjelenése előtt. A magyar óvodákban a gyerekeknek nem kötelező a maszk, de a legtöbb helyen a szülők egyáltalán nem mehetnek be az intézménybe, a dolgozók maszkot viselnek, beállt a napi fertőtlenítés és testhőmérés rendszere, illetve a csoportok keveredését is minimalizálták. Akárhogy nézem, ez a kontaktusok számát tényleg jelentősen csökkentette, tehát az biztos, hogy sokkal kevesebb fertőzés jut el a gyerekeinkhez.

Ebben a szakértő szerint a maszknak és a kézmosásnak is nagy szerepe van, akkor is, ha az ovisok nem viselik, csak a körülöttük élő felnőttek: „A maszkviselés természetesen nemcsak a koronavírus ellen véd, hanem más fertőzéseket is megakadályoz. Éppen ezért szerintem ez egy olyasmi, amit érdemes megtartani a későbbiekre.

Én például influenzajárvány idején is maszkot fogok viselni, a magam védelmében, és ezt ajánlom másoknak is.

Így nem a többi ember védelmében vesszük fel a maszkot, mint most, hanem a saját érdekünkben. A kézmosás is fontos, de az erős fertőtlenítőszereket csak extrém esetben ajánlom – ha véget ér a koronavírus-járvány, ezeket elhagyhatjuk.”

Zéró tolerancia a betegségekkel

Emellett a legtöbb intézményben zéró tolerancia van a betegségeket illetően, tehát már minimális orrfolyással sem mehettek a gyerekek (ez például Nagy-Britanniában egész másképp van, ott a láz és az elesettség az otthontartó tényező, amikor épp nincs karantén, de taknyosan simán járnak intézménybe). Ez nagyon nagy kihívás elé állította a sok esetben óvatosság miatt nagyszülői segítséget is nélkülöző családokat, így különösen fontos kérdés, hogy mennyire hatékony védekezési módszer. Dr. Kollár László szerint ez nagyon fontos tanulsága a járványidőszaknak:

„Azt gondolom, már korábban is érdemes lett volna felhatalmazni az intézményeket, hogy ők dönthessenek arról, alkalmas-e a gyerek egészségi állapota arra, hogy fogadják őt.

A szülő-intézmény-orvos hármas túlságosan szétaprózza a felelősséget, az orvosi rendelőbe sokszor csak beugrik a szülő, aki esetleg munkaügyi okokból is motivált abban, hogy a gyereke mielőbb újra közösségbe járhasson, és a legtöbb orvos látatlanul kiállítja neki az igazolást. Ez nem baj akkor, ha az intézményekben a dolgozók bátran felvállalják a döntés felülbírálását, és ezt megfelelően tudják kommunikálni a szülő felé. A járványig erre nem kapták meg a jogosultságot, pedig ennek nagy szerepe van abban, hogy a gyerekek nem adogatják egymásnak oda-vissza a fertőzéseket.”

Nátha után is tíz nap otthon

A másik fontos eleme az intézmények védekezésének az a bizonyos tíznapos otthonmaradási idő – ami szülői szempontból kihívások elé állít bennünket, de a szakember szerint igenis jó dolog:

„Ha konkrétan koronavírusról van szó, akkor a tíznapos otthonmaradás még kevés is, igazolt Covid-19 megbetegedés esetén a tesztelés tudja csak alátámasztani, hogy valaki már nem fertőz. De más betegségeknél is tapasztaltam, hogy a szülők például egy antibiotikum-kúra végét automatikusan a gyógyult állapot elérésével kötnek össze, holott az csak a terápia terminusa, tehát könnyen előfordulhat, hogy még kell idő a betegség kipihenésére.

Azt szoktam mondani, hogy a gyereket akkor lehet visszaengedni közösségbe, ha azt látjuk rajta, hogy »olyan, mint új korában«, vagyis a tünetek megszűnése mellett a közérzete és a fizikai teherbírása is visszatért a betegség előtti állapotába.

Ez azért fontos, mert egy nem teljesen egészséges, legyengült szervezetű gyerek könnyen esik áldozatul a következő fertőzésnek, ami senkinek nem jó. Amikor azt tapasztaljuk, hogy a gyerekünk pár nap után újra visszaesik, érdemes egy hosszabb otthonléttel kalkulálni, mert muszáj megerősödnie.”

A legújabb intézkedések tudatában otthonlétből most semmiképp nem lesz hiány, úgyhogy akkor ez pipa. Dr. Kollár László annyit még hozzátett, hogy ő mindenkinek ajánlja a természetet, mozogjunk, nézzük, ahogy nőnek a rügyek és zöldül a fű. Ezzel alapvetően egyet is értek, de azért nehéz folyamatosan pozitívnak maradni, ezért nem is teszek úgy, mintha nekem menne. Az biztos, hogy ezek szerint a szokásos kora tavaszi náthát is jó eséllyel megússzuk, szülőként és gyerekként is. Ez legalább jó hír.

Tóth Flóra

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/eclipse_images