–

Kezdjük az elején: mikor ültessük át a növényeket?

Egyrészt akkor, ha úgy érzed, nem szívesen lennél a helyükben, mert a földjük összetömörödött, a teteje gyanúsan kifehéredett vagy épp sárgás, sőt, netán penészes. Vagy simán csak olyan szottyadtnak néz ki.

Másrészt a frissen vásárolt növényeket némi akklimatizálódás után érdemes átültetni, hogy ne a „bolti” földben fuldokoljanak, ami másfajta locsolási és tápoldatozási rendszerhez van kialakítva, mint ami nálunk várható majd.

Fontos, hogy mindig csak egy számmal nagyobb cserépbe ültessünk, ugyanis, ha túl nagy edénybe rakjuk a növényt, a gyökérzet növesztésével lesz elfoglalva burjánzás helyett.

Oké, akkor most arról: hogyan ültesd át a növényeket?

Ne ráncigáld, ne feszegesd, ha egy mód van rá – igyekezz a lehető legkisebb kárt okozva kiemelni őket a régi cserépből! Ha a gyökerek nagyon átszőtték a cserép alját, érdemes bevetned egy ollót is, de csak óvatosan! A műanyagot vágd, ne a gyökeret (vagy az ujjadat)! Ha a növényt kiemelted a cserépből, finoman rázogasd le a gyökérzetről a régi földet, még akkor is, ha teljesen átszőtte a gyökérzet! A cél, hogy a gyökérszálacskák megsértése nélkül új, friss, tápanyagdús és laza közegbe kerüljön a növény.

Hívhatsz segítségül némi vízsugarat is, ha nehezen megy a dolog, de se forró, se túl hideg ne legyen a víz, amit a földlabdára folyatsz.

Ha megtisztítottad a gyökérzetet (és az új csereped is tiszta!), akkor tegyél egy kis perlitet a cserép aljára, aztán pedig egy pici földet. Állítsd bele a kívánatos elrendezésben a növényt, amit tarts addig fél kézzel, míg a másikkal földet adagolsz köré. Nem kell túlságosan lenyomkodni, csak annyira, hogy stabilan álljon a növény – aztán irány a csap, és locsold meg szépen az új lakhelyét!

Abból tudod, hogy jól dolgoztál, ha a növény áll, mint a cövek, a felesleges víz pedig szépen kifolyik alul. A föld ekkor tömörödni fog, minimális nyomkodás után fogod látni, mennyit szükséges még a tetejére töltened.

És akkor jöjjön a tuti recept!

Az alábbi földkeveréket tehát a leggyakoribb levéldísznövényhez bátran ajánlom, de hacsak nem speciális igényű növényekről van szó (mint például orchidea, kaktusz vagy valami nehezebb esetnek számító pozsgás). Kezdőknek, „semmi extra” szobanövények gazdáinak tökéletes. (Az alábbi folyamatábrán jobb szélen láthatod, milyen lesz a végeredmény.)

Az összetevők tehát a következők:

  • Levéldísznövényföld

Jó minőségű (!) virágföld sem rossz, de sajnos rengeteg a borzasztó minőségű föld a piacon, ami a második locsolás után úgy összetömörödik, aztán betonkeményre szárad, hogy alig néhány növény képes csak megmaradni benne. Ezért érdemes rászánni az időt, és kertészetből beszerezni laza, humuszos, rostos földet – nekem ez a fajta vált be, de még ezt is lazítani kell.

  • Kókuszrost

Ez maga a MEDZSIK: a legelterjedtebb formájában téglaként kapható kókuszrost víz hatására térfogatának sokszorosára dagad, és kiválóan lazítja a talajt, ugyanakkor segít a víz megtartásában. Kapható granulált formában is, nekem a tégla vált be:

egy nagyobb lábasba (vödörbe) rakom, vizet öntök rá, és amikor megszívja magát, szétmorzsolom, aztán újra vizet öntök rá, amíg az összes száraz darabka át nem nedvesedik és meg nem dagad.

Kókuszrost

  • Perlit

Oké, lehet, hogy mégis inkább ez a medzsik: a perlit ugyanis nem más, mint az ásványok pattogatott kukoricája. Aki fogott már kertészeti perlitet, az tudja, hogy habkönnyű, fehér, porózus kis darabkákról van szó, amik azért felelnek, hogy a cserépben lévő föld vízháztartását javítsák, illetve átjárhatóbb, jól szellőző legyen a keverékünk.

A perlit viszont eredeti formájában sötét színű vulkanikus kőzet, amely hevítés hatására sokszorosára duzzad és kifehéredik – azaz szó szerint olyan, mint a pattogatott kukorica!

  • Tőzeg

Rost és tápanyag – ez kell nekünk! Talán furcsa, de a tőzeg hagyományos beszerzési módját – a lápokból „szedték ki” – tőzegbányászatnak hívják. Szerencsére nekünk nem kell mocsarak mélyére merülnünk érte, a szakboltokban többfélét is beszerezhetünk belőle, és sokat segít abban, hogy a növényeink elegendő tápanyaghoz jussanak.

  • Esetleges extrák

Ezek elhagyhatók, de még jobb lehet tőlük a keveréked: sokan tesznek a földbe faszenet vagy aktív szenet, ami tulajdonképpen fertőtlenítőként hat, illetve kapható lassú felszívódású növénytáp is, amit a földbe kell keverni (ezek azok a fura gömbök, amikkel átültetéskor találkozhatsz a bolti virágok cserepeiben). Ezek egyike sem létkérdés, de hasznos lehet – és ártani biztosan nem fogsz vele. Ugyanakkor az is tök rendben van, ha maradsz a fenti öszetevőknél.

Mi a pontos feladat?

Fogj egy nagy edényt, amiben összekeverheted az összetevőket, és tedd ezt! Pofon egyszerű. Én egy kartondobozban csináltam, a kókusz az egyetlen igazán nedves összetevő, ennyit meg kibír a vastag papír, amit aztán a szelektív gyűjtőbe dobok majd (még van egy átültetős köröm…).

Ha engem kérdezel, kézzel a legjobb csinálni, van abban valami végtelenül feltöltő és megnyugtató, ha az ember a bőrén érzi a földet.

További tippek

  • Ha pozsgásokat vagy kaktuszokat ültetnél át, vegyél hozzá kaktuszföldet, ami homokos, laza szerkezetű – de keverj nyugodtan hozzá perlitet
  • A cserepek alatt mindig legyen alátét, de sose hagyd abban (vagy a kaspóban!) pangani a vizet, ez a legjobb földnél is gyökérrothadáshoz vezethet!
  • A föld tetejére szórhatsz agyaggömböcskéket – segítenek abban, hogy lassabban száradjon ki a föld, de nem rothad be a növény tőlük. Többféle színben kaphatók, dekorációs célra is használhatod őket!
  • Figyelj arra, hogy a kaspók, amiket használsz, ne legyenek túl szorosak: a legjobb földkeverék is képes bepállani, ha a felesleges víz megáll az edény aljában, és tenyészni kezdenek benne a mikroorganizmusok.
  • Ültetés után körülbelül két hétig ne tápoldatozz, hogy a gyökereknek legyen idejük megerősödni, nehogy „kiégjenek”.

Kellemes szobakertészkedést kívánok!

Csepelyi Adri

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Inages/MmeEmil