„Gimis plátói szerelmet csettintésre intézett el az öcsibajszon maradt paradicsomleves” – Hogyan ábrándultatok ti ki?
Nemrég olvashattatok nálunk ITT egy írást arról, hogyan ölte meg a szerelmet egyetlen rossz pillanat. A cikk alatt nagyon sokan megosztottátok velünk saját, ehhez hasonló élményeiteket. Most ezekből szemezgettünk, és közben be kellett látnunk, mennyire igaz a mondás: „Nagy az Isten állatkertje.” Both Gabi gyűjtése.
–
Kolosszális barom a Colosseumnál
„Rómában a Colosseum előtt állva azt mondta: »Szép, szép! De milyen szép lesz, ha elkészül!!«
Annyira ledöbbentem, hogy akkor nem mentünk be, úgy gondoltam nem méltó hozzá, hogy láthassa belülről. Pár órával később, még ott, Rómában szakítottam vele.”
Konyhában a helyed!
„A konyha felé mutatva annyit mondott, hogy »menjek a helyemre«”…
„Amikor először aludtam náluk, reggeli után, miközben elindultam a szobába átöltözni, megkérdezte: »mégis, mit gondolok, miért nem mosogattam el«…”
„Amikor szakítottunk, azt mondta, »hiányozni fog a főztöm«… Nem a beszélgetéseink, vagy bármi más, hanem a főztöm! Akkor ezt nagyon megalázónak tartottam. De azóta ez a mondat szállóigévé vált köztünk a férjemmel.”
„Akarok gyereket, de nem tőled. Nem vagy elég házias, csak főzöl, mosol, takarítasz.”
(Szakításkor üvöltve rugdosta az ajtófélfát, és idegbetegnek nevezett, miközben én ültem a kanapén nyugodtan, és azon gondolkodtam, mi az, amit egy sporttáskába össze kell szednem pár napra. Azt vágta még a fejemhez, hogy »nem tudok melletted férfi lenni!« Soha semmit nem intézett el, minden férfias dolog rám maradt.)”
„Vizsgaidőszakban három napig nem főztem. A pasim azt vágta a fejelhez: »Milyen nő vagy te, hogy három napig nem főzöl?« Szakítottam vele. ”
Túl-túl, messze túl…
„Egyszer szakításkor megkaptam, hogy azért szakít, mert »túl kedves vagyok«… évekig magamat okoltam, aztán rájöttem: az mond ilyet, aki képtelen arra, hogy elfogadja a szeretetet, és nem kész arra, hogy adjon is. Akkor lettem túl rajta.”
„Nekem egyszer azt mondta, hogy »túl magabiztos vagyok«, ezért nem akart járni velem.”
„Nekem azt mondta az egyik, hogy »túl optimista vagyok«.”
„Azt mondta, »túl hangosan iszom a teát«.”
Body shaming
„A képeden vékonyabbnak tűntél.”
„Vedd vissza a szemüveged, anélkül nem tetszel!”
„Összekötött hajjal baromi csúnya vagy.”
„Színházba menet közben, kiöltözve, enyhe sminkben:
Én: Sosem mondod, hogy szép vagyok.
Ő: Dehogynem, mondom.
Én: De most se mondtad, hogy jól nézek ki.
Ő: (végignéz rajtam) Mert most nem nézel ki jól. Bocs.”
„Olyan a hátad, mint egy igáslóé.”
„»Akkora hátad van, hogy a John Deer megfordulna rajta a Hamsterrel«. Akkor 60 kiló voltam a 171 centimhez. Utólag megnéztem, hogy mi az. Akkor sértődtem meg igazán.”
„Nekem a hamburgert is kivette a kezemből. Egyrészt zavarta, hogy aznap épp nem sportoltam, (nem mellesleg, edző vagyok), másrészt ki volt kattanva, hogy képes vagyok annyit enni, mint egy férfi.”
„»Ha edzenél, egészen jó tested lehetne.« 160 cm voltam és kábé 50 kiló.”
„168/54 kg. »Már csak egy kicsit kellene szálkásítanod.« Anyádnak, csá!”
„»Olyan jó nőt tudnék belőled csinálni, ha hagynád.« (Nem hagytam.)”
„»Előtted csak modell barátnőim voltak.« – Két különböző pasi szájából.”
Komment erre: „Egy pasival jártunk?”
„Orvosi kezelés miatt híztam nyolc kilót. Ősszel benyögte, »ha nem fogysz le öt kilót, többet nem nyúlok hozzád«. Ránéztem, és elkezdtem kajálni. Nem tárgyalunk terroristákkal.”
„Huszonkettő voltam, lassult az anyagcserém. Ötvenötről hatvankettőre híztam. (168 magas vagyok) A srác benyögte, hogy »már nem tetszem neki, és fogyjak vissza«. A szakítás után fél évvel találkoztam vele, potom húsz kilóval volt nehezebb.”
„Azt mondta, »edzenem kellene, mert kövér vagyok, és még a fenekem is szebb lenne«.”
„Megfenyegetett, »ha levágatom a hajam vagy befestetem, elhagy«. Végül nem vágattam le a hajam, csak befestettem, de többet nem válaszoltam az üzeneteire.”
„»Növeszd meg a hajad, és akkor beszélhetünk, anélkül maximum csak szex«. Sosem kezdenék kapcsolatba egy rövid hajú, fiús fejű csajjal. Ezt eljátszotta háromszor, mindig elfelejtette, hogy mi már beszéltünk.”
„Másfél éve jártunk, 19 voltam.
Azt mondta, »ha elvesz feleségül, nem járhatok többé miniszoknyában és farmerban, és otthon a lakásban sem meztelenül. Mindig legyen rajtam pongyola!!« Hát, nem ő lett a férjem.”
„Az első pár randi alkalmával a srác tündéri volt, jól éreztem magam, kedveskedett, semmi jelét nem adta annak, ami utána következett. Eljött az a bizonyos randi, amin már úgy éreztem, szintet léphetünk. Még javában tartott a dolog, amikor kedvesen az arcomba lihegte: »régóta ki akartam próbálni, milyen egy dagadt csajjal.« Úgy rúgtam le magamról, mint a vadló. Azóta se láttam.”
„Az első randinkon elmesélte, hogy az egyik haverja elmondta neki, hogyan csúfoltak engem évekkel ezelőtt. Hozzátette azt is, hogy »a haverja nem fog vele szóba állni, ha összejön velem«. Szegényt nem akartam kitenni ekkora veszteségnek. Nem volt második randi.”
Nagyvonalúság
Negyven percet késett az (első és egyben utolsó) randiról, mert otthon maradt a pénztárcája, és vissza kellett mennie érte. A kávézóban kérdeztem, mit kér, mire közölte, »kávét nem, mert attól mindig megy a hasa«... Természetesen én fizettem, mert esze ágában sem volt elővenni a tárcát.”
„Tőlem kért kölcsön pénzt, hogy vegyen nekem ajándékot.”
„»Ha már úgyis szabolcsi vagy, hozhatnál legközelebb egy zsák krumplit: azt hallottam, hogy ott olcsóbb«. Először csak vigyorogtam, mint a vadalma, aztán kifejtette, hogy komolyan gondolja (akkoriban még vonattal jártam...).”
„A tőlem kölcsönkért pénzből vett jegygyűrűt. Nem mentem hozzá.”
„Moziban voltunk, már az is irtó gáz volt, hogy sosem egyszerre nevettünk a filmen, de amikor megkérdezte, belenézhetne-e a táskámba, inkább angolosan távoztam.”
„»Hívj már vissza, mert nincsen pénz a kártyámon«”. Aztán egy lehetőséget adva neki, az első találkozónkon megállt velem szemben, szájában egy nyalókával. Én köszöntem neki, gondoltam, mivel sosem láttam még, kezdjük a beszélgetést az elején, mire ő kivette a szájából a nyalókát egy »kérsz?« kérdés kíséretében. Megismételtem a köszönésemet, akkor sem kapcsolt. Talán öt percet kapott tőlem.”
„Látogatóba jött hozzám külföldre. Elmentünk vásárolni vacsorához. Én fizettem, én voltam a vendéglátó, nekem természetes volt. Elfelejtettem a tojást. Visszaküldtem egy dobozért, de mire visszaért, addigra én már épp fizettem. Ő vett magának valamit, és megkértem, csapjuk már hozzá a tojást is. Nézett furán, hogy »miért, az az én vásárlásom«.
Másnap piacon voltunk, feltörte a cipő a lábam. Vettem egy öteurós kis balerinacipőt, de nem volt nálam készpénz. Nála igen, kifizette. Mondtam neki, amint találunk automatát, veszek ki pénzt, és megadom. Aznap háromszor emlékeztetett, hogy tartozom neki öt euróval.
Hétvége felé elmentünk vacsizni. Diák voltam, hónap vége volt, mondtam, hogy kicsit le vagyok égve. Ő ragaszkodott, hogy menjünk el étterembe. Oké. Elmentünk, én olcsóbb kaját rendeltem, de ragaszkodott a háromfogásoshoz, hát mindegyikből a legolcsóbbat kértem. Ő a legdrágábbat. Fizetésnél kérdem, hogy legyen? Ő fizet, én fizetek vagy 50-50? Válasz: persze hogy 50-50!
Magyarországon, szakítás után, a körúton taliztunk, megéheztünk, vettünk gyrost. Tanulva az eddigiekből, volt nálam pénz. De csak tízezres, az automata nem tudott kisebbet adni. Láttam, hogy fizetéskor a kiszolgáló kábé a szemével szúrt fel engem a nyársra (600 forint volt a gyros). Odafordultam a sráchoz: van kisebbed? Ki tudod fizetni? Hezitált. Jó sokan voltunk a teraszon, nyár volt, jó idő. Emelt hangon, de még épp nem kiabálva: légy szíves, fizesd már ki, tényleg visszafizetem a 600 forintot!
Beültünk kocsmába, kérdeztem, mit kér, az én köröm, úgyis tartozom neki. »Kólát, mert vezet, de hozzak egy doboz cigit is, pont annyival tartozom« (igen, nagyon régen volt ez, amikor 600-ból kijött egy doboz cigi, a kóla már nem, de sosem mondtam volna). Hazavitt, majd amikor kiszálltam, a kezembe nyomott egy 200-ast (akkor még papír 200-as volt ). Néztem rá, ez meg mi? »Ennyivel tartozik, mert látta, hogy a kóla drágább volt.« Visszadobtam neki, majd jó éjszakát kívántam. Szerintem a mai napig nem érti, mi volt a gáz.
Közben végig fényezte magát, milyen jó élete van, mennyit keres, céges kocsi céges benzin…”
„Velem utólag ki akarta fizettetni a szülinapi ajándékomat, amit másfél évvel a szakítás előtt vett nekem.”
Exek
„Az exbarátnővel töltött utolsó karácsony karácsonyfájának tüskéit őrizgette.”
„Az én volt férjem (húsz év házasság után váltunk el) tíz évvel a válásunk után kérte, hogy menjek el neki inget venni, mert temetésre kell mennie! Nemet mondtam.”
Kultúra, oh!
„Egy hosszú hétvégét töltöttem a barátnőmmel Budapesten, és elmentünk a Terror Házába. A program után kérdezte a srác, hogy »milyen volt«. Mondtam, hogy eléggé megérintett, és fura volt a látottak után kijönni a tűző napra. Majd kérdezte, hogy »nem féltem«? Nem értettem, miért kellett volna, de pár mondat után kiderült, ő abban a hitben élt, hogy a Terror Háza az Horror Háza, egy rémisztgetős kastély.”
„Könyvesboltban voltunk éppen, és kiderült, még sosem hallott Szabó Magdáról. Teljesen leforrázott. (Bölcsész vagyok, nem tagadom.)”
„Ugyanez a srác:
»Ja, vágom, merre van Nyíregyháza, az osztrák határtól nem messze.«”
Bátorság!
A 2013-as nagy márciusi hóesés ideje, randi volt megbeszélve, mindkettőnknek utazni kellett hozzá. Beautóztam a zimankóban, már vártam rá, amikor lemondta, mondván: »ő nem mer ilyen időben kocsiba ülni«.
Guszta!
Az első randin, mielőtt moziba indultunk volna, feljött értem. A szobámban fényképnézegetés közben elfingta magát, jó hangosan-szagosan, és közölte: »jujjjj!«, majd megrázta a nadrágja szárát. Nem mentünk moziba.”
„Beszélgettünk, még csak telefonon. Azt mondta, »nem szeret fogat mosni, csak amikor már nagyon gáz a helyzet, törölközővel megtörli«...”
„Diszkó, villogó… fények, dübörgő zene. Jóképű manusz, göndör haj, csillogó szemek, full extrás, na! A zene miatt csak fül a fülbe suttogó (értsd: ordító) párbeszéd, találka másnapra megdumálva, pá-puszi. Másnap: göndör haj, erősen kreol bőr, és olyan fogsor, mint egy megrögzött bagórágónak( fekete, hiányos, rémes). Mottó: »Sötétben ne ismerkedj!«”
Pasik a nőkről
A baba születése után nagy csokor vörösrózsával várta a barátom barátja haza a feleségét. A nő hazaért, és azt mondta, »minek vette a rózsát? Azt a fehér kis virágot, amit a rózsák közé tettek, amúgy se szereti.«”
„Írtam neki egy verset neki, erre megkaptam hogy nyálas vagyok.”
„Az én egyik exem egyik este nem akart lefeküdni, majd éjjel négykor, amikor már hullarészegre itta magát, rám esett meztelenül az ágyban, és artikulátlanul azt ordította, hogy »b.ál meg!«”
Nagy az Isten állatkertje – még egyszer
„Véletlenül megláttam, amint megveri a kutyáját.”
„Elutaztam külföldre négy hónapra dolgozni, ami persze nem tetszett neki, mert szerinte tutira meg akarom csalni. Erre két hét után írt nekem, hogy »szakít, mert szeret egy lányt, aki okos, szűz, és tőle terhes«. Szűz, de terhes?? A ciki az, hogy a csávó az orvosira járt.”
„Teljesen kiakadt, mert azt mondtam az étteremben, hogy nem szeretném, ha ő választana nekem az étlapról, majd én eldöntöm, mit eszem.”
„Azt hazudta, hogy előző este felvágta miattam az ereit, még szépen akkurátusan be is kötözte a csuklóját. Csak kíváncsi volt, hogyan reagálok majd erre.”
Párizs
„Hülyeségnek tartotta azt a vágyamat, hogy szeretném látni Párizst, és mindezt megfejelte azzal, hogy fogalma sem volt Remarque: A Diadalív árnyékában című művéről, és így titulálta baromságnak eme remekművet. Rá pár napra kidobtam, és igent mondtam az akkor már egy ideje engem ostromló pasinak, aki aztán hamarosan megkérte a kezem (Párizsban) és idén hétéves házasok vagyunk, két gyerekünk született. Ja, és Franciaországban élünk."
Both Gabi
Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images