–

Bezárkózik az EP

A megérkezésünk nyugalmas estéje után az első napunk reggele máris némi izgalommal kezdődött. Kiderült ugyanis, hogy az Európai Parlament attól a naptól fogva a következő három hétben nem engedi be a látogatókat a vírus brüsszeli megjelenése miatt. Ez egyrészt érthető volt, mert a világ minden tájáról érkeztek turisták, akik meg akarták nézni a parlamentet belülről, másrészt megijedtünk, hogy brüsszeli kiruccanásunknak ezzel a lendülettel vége. Hamar kiderült, szerencsére, hogy a sajtó képviselőit azért még egy nyilatkozat aláírása után – miszerint nem jártunk fertőzött területen – beengedik az épületbe, így nem kellett hazafelé vennünk az irányt.

Az Európai Parlament elképesztő(en üres)…

…és elképesztően nagy. Valószínűleg egy év alatt sem tudnék kiigazodni ebben az óriási épületkomplexumban.

Az impozáns, nagy terekben, széles folyosókon és kanyargó lépcsőkön azonban alig-alig lézengett valaki. Tapasztaltabb kollégáim szerint, akik visszatérő vendégek az EP-ben, ijesztően kihalt volt minden.

Nekünk ez a kongás még kapóra is jött, mert így sehol sem kellett sorban állnunk és minden zegzugba elsőre bejutottunk. A sajtószobán és a helyi stúdiókon kívül pedig beleshettünk a szintén teljesen üres ülésterembe. Az első napunk tehát zavartalanul lezajlott.

Percről percre

Nagyjából ilyen gyakran változtak az információink a másik két nap programjait illetően. Azt már kedd este tudtuk, hogy a csütörtök délelőtti programunkat lefújták, ám a többi előadásról többféle félinfó keringett.
Végül szerda kora reggel érkezett az üzenet: minden hivatalos programot lemondtak, így azt az előadás-sorozatot is, amelyért mi kiutaztunk. A törvényhozás azonban nem állt meg, és amíg az működik, addig a sajtó is bemehet az Európai Parlamentbe. Ennek köszönhető, hogy bejutottunk egy nagyon izgalmas bizottsági ülésre.

Greta in da house

Öröm az ürömben, hogy az elmaradt programoknak hála élőben hallhattam Greta Thunberg beszédét. A svéd klímaaktivista szerdán vendégeskedett az EP-ben, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság ülésén szólalt fel. Valószínűleg mondanom sem kell, hogy micsoda felhajtás övezte az érkezését, mindenki, aki a parlamentben tartózkodott (egyéb program híján), ide akart bejutni. Persze mi is megcéloztuk az üléstermet, és egy óra kitartó várakozás után szerencsére bejutottunk.

És hogy milyen Greta élőben? Nos, nagyon pici. És nem csak azért tűnt annak, mert nagyon messze, egy hatalmas asztalnál ült. Egy megszeppent, törékeny kislányt láttam, aki kifejezetten zavarban volt attól, hogy százötven kamerát nyomnak az arcába (mondjuk, ezt megértem).

Azonban amint szólásra nyitotta a száját, az apró, törékeny lány hatalmas magabiztosságot sugárzott, és igen rendesen beolvasott az EP jelenlévő képviselőinek. Tudjátok, olyan gretásan, így az sem véletlen, hogy a mondandója befejeztével az egész bizottság állva tapsolt.

Mese nincs, várost kellett nézni!

Az elmaradt programok következtében a negyedórákra lebontott és betáblázott menetrend helyett hirtelen rengeteg szabadidőnk lett. Itt kell azonban megjegyeznem, hogy szervezőnk és útikalauzunk, Kata, a lehetetlen körülmények ellenére végig profin menedzselte az utat, és a tervezett programból pár napirendi pontot átszervezett a szállodánkba. Azonban még így is bőven maradt időnk arra, hogy szétnézzük abban a városban, amit Lilla tavaly Európa galaktikus űrkikötőjeként emlegetett.

És hogy milyen most az élet Brüsszelben? Nos, így foglalnám össze: az idő pocsék, a város gyönyörű. Az eső ellenére azonban az ember nagyon gyorsan szívébe zárja ezt a helyet a mesés épületeknek, a habos gofriknak, a sült hagymás sült krumpliknak és a végtelen számú csokoládéboltnak köszönhetően. Ja, és a belga sörökről ne is beszéljünk! 

Így fosztott hát meg minket a koronavírus attól, hogy a női jogokról szóljon ez a pár nap. Az illetékesek helyében én azért rákérdeznék a dologra a Nagy hatalmú Háttérhataloméknál. 

Dián Dóri

Ui.: Egy jótanácsot azonban fogadjatok el tőlem: egy olyan helyen, ahol évi háromszáz napot esik, nem tanácsos az esernyőt a szállodában hagyni. Csak mondom.

A képek a szerző tulajdonában vannak