Nem irigyeljük a friss egyetemistákat: Öt év alatt 45%-kal nőttek az albérletárak Budapesten

Az egyetemi ponthatárok kihirdetése után a következő nagy kérdés, hogy hová költözik a felvételt nyert elsőéves hallgató. Van, aki kollégiumba kerül, mások albérletben fognak lakni. Ez utóbbi azonban sokaknak jelenthet komoly anyagi terhet. Pláne akkor, ha egy olyan nagyvárosról van szó, mint Budapest, ahol öt év alatt 45 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak – derül ki a Deutsche Bank friss jelentéséből.
A felmérés szerint – amit az Euronews szemlézett – az elmúlt években folyamatosan drágultak a kiadó lakások az unióban, de a legnagyobb árnövekedés Dél- és Kelet-Európa országaiban figyelhető meg. Kaiser Orsolya összefoglalója a felmérés eredményeiről.
–
A Deutsche Bank összesen 28 európai városban vizsgálta meg az albérletárakat, és első körben a három hálószobás, belvárosi lakások költségeit hasonlították össze. A számok alapján az elemzők arra jutottak:
akár ötszörös különbség is lehet az árak között attól függően, hogy a kontinens melyik részén szeretnénk lakást bérelni.
Talán nem meglepő, hogy az európai városok közül Londonban kell a legmélyebben a zsebünkbe nyúlni, ha albérletet keresünk. Ha viszont Európán kívül nézünk lakhatási lehetőség után, és szűkösebb a költségkeret, érdemes lehet Kairót is számításba venni, ahol a bank felmérése szerint egy háromhálós belvárosi ingatlan havi bérleti díja mindössze 377 euró (kb. 147 ezer Ft).
Londonban havi kétmillióért is bérelhetünk lakást
A jelentés szerint a vizsgált városok a bérleti díjak alapján három árkategóriába sorolhatók:
-
Albérlet havonta több, mint 3000 euróért (kb. 1 millió 170 ezer Ft-ért): ide azok a városok tartoznak, ahol egy háromhálós belvárosi ingatlan bérleti díja meghaladja a 3000 eurót havonta. A lista élén London áll, ahol az átlagos bérleti díj eléri az 5000 eurót, vagyis majdnem a kétmillió forintot. Szintén ebbe a kategóriába tartozik Zürich, Genf, Amszterdam, Dublin, Luxemburg, Párizs, Koppenhága és München is.
-
A következő csoportba azon városok kerültek, ahol a kiadó lakásokért 2-3000 euró közötti bérleti díjat kérnek el. Ilyen hely többek között például Milánó, Edinburgh, Lisszabon, Berlin, Madrid és Barcelona. A kategória alsó határát olyan városok képviselik, mint Birmingham, Bécs vagy Prága, ahol az albérletek havi díja 2100 euró (820 ezer Ft) körül mozog.
-
Az utolsó kategóriába pedig azok a városok kerültek, ahol a bérleti díj nem éri el a 2000 eurót. Ilyen árakkal találkozhatunk a magyar fővárosban is, ahol a felmérés szerint egy háromhálós belvárosi lakásért átlagosan 1225 eurót, azaz 475 ezer forintot kell havonta kifizetni. Budapest az utolsó előtti helyen, Athén előtt szerepel ezen a listán.
Az Euronews azt írja, Budapest mellett a térségből csak néhány város Bécs, Prága és Varsó szerepel a felsorolásban – Pozsony, Zágráb, Bukarest és Szófia viszont kimaradt. A számok alapján
Budapesten 2020. és 2025. között 45 százalékkal emelkedett a vizsgált lakástípus bérleti díja, ami meghaladja az európai uniós átlagos drágulást.
Egyhálós albérlet díja Budapesten 260 ezer forint körül mozog
A Deutsche Bank az egyhálószobás lakások bérleti díjait is megvizsgálta, az eredmények pedig nagyon hasonlóak a háromhálós lakásoknál tapasztaltakhoz. Budapest ebben az összehasonlításban is a második legolcsóbb európai városnak számít a listán, ahol egy ilyen lakás átlagos havi bérleti díja 665 euró, vagyis körülbelül 260 ezer forint. (Egy olyan országban, ahol a nettó minimálbér 193 ezer forint.)
Ez az összeg is 45 százalékos emelkedést jelent a 2020-as árakhoz képest, ami önmagában jelentős drágulásnak számít, mégsem a magyar főváros lett a listavezető.
Isztambulban ugyanis ugyanebben az időszakban 200 százalékkal nőttek az árak, vagyis öt év alatt háromszorosára emelkedtek a bérleti díjak – olvasható a felmérésben.
Ezzel szemben vannak olyan városok is, ahol az emelkedés jóval visszafogottabb volt, sőt, csökkenés is előfordult. Helsinkiben például csupán 3 százalékos volt a drágulás, míg Tokióban – tőlünk jó messze – az albérletárak majdnem 20 százalékkal csökkentek az elmúlt öt évben.
Az albérletárak emelkedése vagy csökkenése természetesen összefügg a reálbérek alakulásával is. A Deutsche Bank Research Institute munkatársai a havi nettó átlagkereseteknek is utánanéztek, az összegyűjtött adatokat július elején publikálták, amit szintén az Euronews szemlézett.
A gyűjtés alapján az látszik, hogy jelenleg Svájcban keresnek a legjobban a munkavállalók:
Genfben például a nettó havi átlagfizetés 7307 euró, Zürichben pedig 7127 euró, ami közel hárommillió forintnak felel meg.
Bár a keresetek jelentős része bérleti díjra mehet el, hiszen – ahogy láttuk – Zürich is abba a kategóriába tartozik, ahol a kiadó lakások ára meghaladja a 3000 eurót.
A jelentés szerint az észak- és nyugat-európai városokban élők is tisztességes bérekhez jutnak: Luxemburgban, Amszterdamban, Koppenhágában és Frankfurtban a nettó fizetések meghaladják a 4000 eurót. Hasonlóan jól keresnek a turisták kedvenc városaiban is: Berlinben 3565, Párizsban 3630, Londonban pedig 3637 euró a nettó átlagfizetés. Ez utóbbi meglehetősen kevésnek tűnhet egy háromhálós otthon bérléséhez, bár valószínűleg a britek közül is csak a felsőbb osztályok engedhetik meg maguknak, hogy a belvárosban vegyenek ki lakást.
Európában Isztambulban a legalacsonyabb a fizetés: 855 euró, ezt követi Athén 1044 euróval.
Kiemelt kép forrása: Pexels/Jakub Zerdzicki