– 

Baby boom

„Plant lady is the new cat lady” – mondja az angol cinikusan az Y generáción poénkodva: a hibbant „növénymama” a bolond macskás nő babérjaira tör. Az elmúlt években népszerű eposzi jelzőnkké vált nekünk, harmincasoknak a „plant lady”, utalva arra, hogy az egzisztenciálisan megroppant generáció gyerekvállalás helyett (kénytelen) inkább háziállatot és növényeket vállalni.

A karantén óta ez merőben megváltozott, igazi baby boomot élhettünk meg a növénypiacon, minden generáció boldogan kezdett palántanevelgetésbe. 

A hirtelen megnövekedett érdeklődés a növények iránt nem véletlen – pszichológusok állítják: testre és lélekre egyaránt jó hatással van a kertészkedés, és/vagy ha minél több növénnyel vesszük körbe magunkat otthonunkban.

Az a töménytelen információ, ami a digitalizációval együtt ránk zúdult, az a gyorsaság és rugalmasság, amire kényszerítjük egymást, kitermelte azt az igényt, hogy belassítsunk végre. A „slow life”-mozgalmakat, amik a belassulást, a befelé figyelést, az ingerek kizárást, az önmagunkra való koncentrálást szorgalmazzák, vagy épp a mindfulnesst, ami az éber figyelmet, a jelenben levést segíti. Ugyanitt említhetem akár a kertészkedésre vagy az alkotásra való igényt, amik mind-mind a belassulásban és a befelé figyelésben segíthetnek.

A taktilis ingerek, az érzékszervi tapasztalások – azon belül is a földdel való munka, a természettel, egy élő növénnyel való babrálás – rettentően sokat segítenek abban, hogy itt tudjunk lenni a jelenben (mindfulness). Erre pedig most, a világjárvány idején rettentően nagy szükségünk van.

Kokedama

A kokedama legendája is roppant aktuális, egészen a XV-XVI. századig nyúlik vissza, amikor is Japán vészterhes időket élt meg, az emberek hozzá voltak szokva ahhoz, hogy pillanatok alatt össze kell szedniük legbecsesebb értéktárgyaikat – köztük a növényeiket is. Ezt mohába bebugyolálva tették meg, majd amikor új helyre találtak, az új kertben elültették, vagy meghagyták a természetes élő cserépben. Állítólag így jött létre a kokedama – egy kevésbé izgalmasabb történet szerint viszont, szimplán a vabi-sabi, azaz a japán esztétika és szépségideál teremtménye a mohagömb.

Ezen a ponton szerintem érdemes feltennünk magunknak a kérdést, hogy amikor a legfontosabb értéktárgyainkat be kellene csomagolnunk, akkor vennénk-e a fáradságot, hogy a növényeinket is magunkkal vigyük.

Valószínűleg sokunk válaszolna nemmel erre a kérdésre.

A múlt században élt japánok ellenben így tettek, hiszen életszemléletüknek annyira az alapját képezi a természet szeretete, hogy a növény igenis értéket képvisel számukra, ezért mohapárnákba csomagolva vitték magukkal menekülés közben.

Hogyan készítsünk kokedamát?

Mivel a kokedamát könnyű elrontani, Petes Gábor művészetterapeuta volt segítségemre, aki három-négy éve foglalkozik kokedamakészítéssel, és szívesen megosztotta velem a tapasztalatait, megtudtam tőle, hogyan neveljünk egészséges kokedamát. Az első és legfontosabb dolog, hogy válasszunk jó alapanyagokat, amelyek a következők lesznek:

Növények:

  • kezdő szint: aranypálma, páfrányfélék (például fátyol aszparágusz), ginszeng, fikusz
  • haladó szint: bonsai, japán juhar, pozsgások

Ültetőközeg:

  • rostos mohatőzeg
  • szárított moha
  • akadama (ha, azt nem találsz, akkor préselt zuzmó)
  • moha
  • lassan oldódó növénytápszer

Eszközök:

  • egy guriga fekete cérna
  • damil
  • csipesz
  • egy közepes méretű tál

Milyen növények lehetnek jó alapok?

Lényegében bármely olyan növény, aminek van gyökere, alkalmas kokedamának – amennyire kényes növényt választunk, annyira vesz majd minket is igénybe a növénynevelgetés.

A szobanövény-gondozásnak egy alapszabálya van: neked kell majd mindent megadnod a növényednek, amit amúgy a természetes élőhelyén kapna meg. Amikor tápoldatozod a növényedet vagy esővízzel locsolod, azt a folyamatot pótolod, ami a természetben menne végbe.

Kokedamát és boldog szobanövényt akkor is fogsz tudni nevelni, ha nincs otthon komposztleved, de mindenképp mérd fel a lakásod adottságait, hogy milyen növény alkalmas oda, mennyi fény van, mennyire van meleg télen és nyáron, milyen a páratartalom, és egyáltalán: neked milyen növény nevelgetése fér bele az életedbe. Vannak jó értelemben „igénytelen” növények, amikkel nagyon könnyen lehet boldogulni, és vannak kényesebb, igényes, egyenesen „követelőző” növények, amikkel rengeteg kell foglalkozni.

Általánosságban elmondható, hogy főleg közepes vízigényű, közepes fényigényű növényekkel lehet a legkönnyebben dolgozni. Kezdő kokedamakészítőknek az aranypálmát, ginszenget, fikuszt, páfrányféléket ajánljuk, vagy a fátyolaszparáguszt, gyönyörű a végeredmény. Párás, közepesen világos helyen, például egy ablakkal rendelkező fürdőszobában nagyon jól fogja érezni magát. 

Haladó szintűeknek ajánlanánk – akik már minimum egy-két éve képesek kitartóan életben tartani a növényeiket – a bonsait, a japán juhart vagy a pozsgásokat.

A bonsai kokedama egyenesen úgy néz ki, mintha a kis herceg bolygója lenne. Ugyanakkor bármilyen szép is, nagyon kényes, csak azoknak ajánlanám, akik már a bonsai-nevelgetésbe belejöttek.

Így készül a mohamanyi mohagömb

A mohát mindenképpen virágkötőtől szerezzük be. A mohák nagy része ugyanis védett, külön szabályozás van a mohaszedésre itthon, akár büntethetik is az erdészek azokat, akik mohát próbálnak szedni az erdőben.

Másodsorban, az erdőből összegyűjtött mohával nem is biztos, hogy sikerülni fog, sokkal gyorsan, költségkímélőbb, ha egyenesen a virágkötőhöz vezet az utad.

Ültetőközeg elkészítésénél a legjobb rostos mohatőzeget használni, bő két marékkal tegyél bele, s mivel kevés tápanyag van benne, ezért kell még hozzá egy bő csipet lassan oldódó növény táp is. Jöhet rá egy maroknyi szárított moha és egy maroknyi akadama. A szárított moha, az akadama lényegében azért felel, hogy minél több vizet megtartson a növény gyökerei körül. Semmiképp se hagyjátok ki a növénykoktél receptjéből!

Akadamát bonsai-szaküzletekből tudsz beszerezni, ha ott sem lehet kapni, akkor préselt zuzmóval helyettesítheted, ami pedig terráriumboltokban kapható. Egyszerűen mállaszd szét az ujjaid között, és add hozzá a földkeverékhez.

Ezt a keveréket gyúrd össze, majd ezt követően az ültetendő növény gyökereiről is óvatosan fejtsd le a virágföldet. Nem kell az egészet, csak egy picit szabadítsd ki a növény gyökereit.

Ha ezzel megvagy, fogj egy nagy darab mohát, terítsd ki az asztalon, és kezdd ráhalmozni a növényföldet, amit az imént összekevertél. A földből formázz egy kis „vulkánt”, és a közepébe helyezd a növényedet. Próbáld meg szépen megerősíteni, stabilizálni a növényt a földkeverékkel, majd, ha ezzel megvagy, óvatosan pongyoláld be a mohával. Segítségként használj egy guriga fekete cérnát, és kezdd el körbetekerni vele. Ahol foghíjas a növény, oda csippents egy kis mohát, és tömd be velük a foghíjakat – semmiképp se legyen nagy átfedés két moharéteg között, különben ki fog rothadni, és be fog barnulni azon a kis területen a moha.

Ne spórolj a cérnával, sok kell majd hozzá, hogy végül minden részt stabilan fixálj a gömb körül. Miközben tekered a cérnát a növényre, folyamatosan próbáld gömbbé formázni.

Gondozása

A kokedamát nem locsolni, hanem fürdetni szokták. Ha teheted, használj esővizet, ha pedig csapvizet használsz, akkor hagyd egy picit állni, hogy a klór elpárologjon belőle.

Önts egy lavórba annyi vizet, hogy a kokedamát teljesen el lehessen meríteni benne. Tartsd a víz alatt tizenöt-húsz másodpercig, egészen addig, amíg bugyborékol.

Gyakori hiba, hogy több órára ott hagyják, vagy egész estére beáztatják a növényt – ezt semmiképp se tegyétek. Így garantáltan meg fogjátok ölni a kokedamátokat.  

Miután megfürdettétek, csavarjátok ki, nyomjátok ki a gombócból a vizet. Hetente egyszer kell megfürdetni, és nagyon hálás lesz érte.

Én: - Hétvégén kokademat csinalok Többiek: - Mi az a kokedama? @marossy.kriszta : - Olyan, mint egy kis bolygó, amin a kis herceg is élt🌎 És tényleg.

 Szőcs Lilla

Kiemelt képünk illusztráció

Forrás: Getty Images