–

Sok furcsa, még több katasztrofális, és néhány vicces appos randival a hátam mögött ma már tudom, és ahol lehet, hirdetem is, hogy ez az egész csak egy jópofa platform arra, hogy idegen emberek minden komolykodás és elvárás nélkül ismerkedjenek. Ismerkedjenek, hogy aztán szexeljenek, vagy csak igyanak pár pohárral, majd hazamenjenek, romantikusan randizzanak egy jót... vagy egy kurvára elcseszettet, vagy csak rabolják egymás drága idejét, vagy ha tökösek, akkor már az elején felálljanak, és megmondják, hogy „bocs, de nem!”

Szerencsére vagy sem, de az univerzum nem  aprózza el, mert sok mással ellentétben, nekünk, melegeknek is rengeteg lehetőséget adott, hogy úgy mondjam, aranytálcán kínálja a mindenféle gyöngyszemeket. Grindr, GayRomeo (PlanetRomeo), Tinder (igen, hölgyeim, a buzik a Tinderen is ott vannak, és ismerkednek ezerrel), és újabban már a Happn nevű alkalmazást is letöltöttem, hogy napi szinten nyüstöljem. Van, amikor csak egyet-egyet, van, hogy egyiket sem, és olyan időszakom is akad, amikor minden fórumon ott vagyok, és nézem, kutatom, keresem a megfelelő alanyokat az éppen aktuális igényeimhez.

Az első benyomás mindig a legfontosabb (szigorúan a vizuális benyomásról beszélek), amit itt, ugye, a fotók alapján szűrhetünk le. Azt, hogy milyen fotót, fotókat tölt fel, és hogy azok mennyit engednek láttatni, mindig az adott felhasználó dönti el. Azoknál az appoknál, ahol nincs lehetőség instant képcserére, muszáj a látottak alapján meghozni a döntésünket. Kap-e lájkot a pasi, vagy kidobjuk a fenébe? Mik azok az aljas trükkök, amiken át kell látni, és megfejteni a ködösítő embert?

Segítségül leírok nektek néhány megfigyelést, amit az appokon töltött hosszú óráknak köszönhetek:

A közös érdeklődés

A FB-alapon működő szaroknál nagy segítség lehet, ha van közös ismerős, mert az már egy kiindulási pont. De mesélő részlet az is, hogy mennyi közös érdeklődési körünk van, mert ha csak az Apple vagy a Arena Pláza, akkor több mint valószínű, hogy nem a hosszú távú kapcsolatomat találom meg benne.

A haj

Nekem személy szerint a haj nagyon fontos szempont, imádom, ha az annyira sűrű, hogy lehet benne turkálni és kapaszkodni is, ha kell. A kopaszság csak akkor jöhet szóba, ha arról tudom, hogy bármikor visszanöveszthető, és éppen csak hóbortból vágatta le. A tar létet sokan vállalják, de van, aki trükközik, hogy elrejtse. Vagy csak homloktól lefelé mutatja magát, így titkolva el, vagy minden képén sapkában van, mert nem szívesen teszi ki a kirakatba a hiányosságát, és fejfedővel rejti el.

A szem

Ha valaki minden képen napszemüvegben pózol, az tutira nem szemműtétről jön, hanem többnyire két dolgot jelez. Egyrészt tudjuk, hogy egy divatos darab remekül öltöztet, és egy kevésbé „izgalmas” arcból is előnyős, menő pofikát eredményez, másrészt – tetszik vagy sem, de – ki kell mondani, hogy sokan a kancsalságot ellensúlyozzák vele.

A póz

A szelfik korában már mindenki tudja, hogy melyik profilja a legelőnyösebb. Mert az is mindig gyanús, ha valaki az összes képén ugyanolyan beállításban szerepel. Az összkép nem biztos, hogy a valóságban is tetszene.

A retus

A legfontosabb és legnagyobb felfedezésemet már évek óta megosztom a barátaimmal, ennek ellenére én magam vagyok az, aki hajlamos megfeledkezni róla, és annak rendje és módja szerint meg is szívni a helyzetet. Ha több/sok fotót nézhetünk meg, általában az a tapasztalatom, hogy mindig az az egy fogja a valóságot mutatni, aminél megállunk töprengeni, hezitálni, találgatni, hogy azon a bizonyos fotón is tetszik-e az ember. Az előnyös beállítások, a profi szelfik és pózok közé mindig becsúszik egy kakukktojás, egy métely, egy véletlen képecske. Na hagyjuk magunkat átverni. Mindig a kritikus fazon jön majd el a randira, nem pedig az agyonretusált szexi félisten.

A magasság

Magas pasi vagyok, a magasság nálam kardinális szempont, ebből – ha nem muszáj – nem engedek. A Grindr és a Romeo használói többnyire feltüntetik a számot, de azért a 180 centiről a legtöbbször kiderül, hogy az inkább csak 178, és olyan is van, hogy még annyi sem. De mi helyzet, amikor nincs megadva a centi, a pasi bejön, és valahogy dönteni kell? Ha egész alakos a fotó, akkor azért az árulkodó, de többnyire nem ez a helyzet. Ilyenkor segít, ha van olyan fotó, ahol csajokkal szerepel, mert ha nagyjából egyforma magasak, akkor tuti, hogy alacsony, így mellettem is eltörpülne. Egy barátnőm egyszer egy kézilabdakapu csíkjaiból számolta ki, hogy mekkora lehet a pasi, ami matektanár lévén nem okozott neki nagy gondot, de jót röhögtünk, hogy az ember mire nem képes, amikor keresi a szerelmet. Nem annyira ide tartozik, de volt, hogy egy 176 centis pasi annyira bejött, hogy a barátaimmal eljátszattam, milyen lenne, ha ő meg én... hogy néznénk ki egymás mellett! Markáns volt a különbség, de akartam az egészet. Később találkoztunk is, és a nyelvével a számban közölte, hogy ő full kormánypárti, és amíg ők vannak kormányon  – „és sokáig ott leszünk még” – neki nagyon jó dolga lesz. Azóta sem találkoztunk, nekem ott fagyott le a hardver.

A valóság

Álomszerű lenne, ha az utcán jönne szembe az igazi, és nem egy applikációt nyomkodnék reggel/délben/este. De amíg a helyükön kezeljük, és tudjuk szűrni a kamu résztvevőket, nagy bajunk ebből nem lehet. Ha valaki kiakad azon, hogy a másik órákkal a match után sem ír, vagy, ha ír egy darabig, majd eltűnik a semmibe, az inkább törölje le a telefonról, és menjen el egy társközvetítőbe. Mert ha van lelked, és még érzékeny is, akkor ebben a világban kurvára nincs helyed. 

Szécsényi Oszkár

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Shutterstock/Lolostock