-

Amikor az embernek még nincs gyereke, van egy nagyon határozott elképzelése arról, hogy nagyjából minden szülő hülye a környezetében. És, hogy ő majd ezt mennyivel jobban fogja csinálni. Van egy félfaszán romantikus elgondolása a bátor vállalkozónak, hogy majd a kicsi a rózsaszín tappancsát az ég felé nyújtva fekszik, édesen gőgicsél, néha bekapja a lábujjait, de úgy egyébként mindig Pampers-száraz, és ha nincs valamilyen súlyos, maradandó sérülése, akkor gyakorlatilag némi popsikrém használatával boldoggá lehet tenni, bármilyen nyűgös is.

A valóság azért egy picit más.

Először is, a gyerek bármilyen táplálékot tud úgy hasznosítani, hogy álló helyzetben tarkón fossa magát, végeredményben bármitől képes lesz ebolatüneteket produkálni, de ez többségében éjszaka van, amikor ügyelet sincs.

Az ember egy idő után meg sem lepődik olyan apróságokon, hogy bármitől, bármikor fénysebességgel képes bepöttyösödni.

Baszik az, kérem, a rózsaszín tappancsaival játszani!

Csak akkor fekszik, ha te ébren vagy, abban a pillanatban, amikor lehunyod a szemed, rögtön ordít.

Egy körömvágás procedúrája lényegében megegyezik a vidéki disznóvágások azon részével, amikor megszúrják a malacot.

Amikor egy picit nagyobb lesz, a törhetetlen játékokkal összetöri a törhetőket, bármit lenyel, ami kisebb, mint egy tank, és ha rajtakap, hogy elszundítasz mellette, akkor egy matrijoskával bucira veri a fejed, amihez viszont édesen kacag.

Ha elkezd járni, mindent el kell pakolni előle, és egy idő után kitúr a tévé elől, olyan műsorokat kell nézned, aminek a készítői minden bizonnyal álnéven bujkálnak valahol... a feldühödött apukák haragjától rettegve.

Amíg mások elalvás előtt bárányokat számolnak, én addig például évekig csak úgy tudtam elaludni, ha előtte gondolatban brutális kegyetlenséggel kivégeztem az összes Teletabbit... Akkor viszont mosolyogva.

Ja, és a legszörnyűbb, amikor apa beteg, kérem, őrá akkor a família összes tagja szarik magasról. Korábban belehalt egy náthába? Úgy gondolta, hogy egy benőtt köröm lényegében amputálás nélkül gyógyíthatatlan? No, ennek vége.

Apa botorkál, teát csinál, és szájában a lázmérővel konstatálja, hogy bizony a családnak csak egy ilyen alkalmatossága van, ami néhány órával korábban még a „kakavarázslat" szerves részét képező eszköz volt.

De legalább a gyerek nem azért sír, mert fáj a hasa.

Kabai Sanyi

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Shutterstock/NadyaEugene