Reagált a szexuális visszaélésekről szóló vádakra a Zeneakadémia távozó tanszékvezetője
Almási-Tóth András tanszékvezető 16 év után távozott a Zeneakadémiáról. Az intézmény közleménye szerint közös megegyezéssel, egy operavizsga próbafolyamata során tapasztalt szabályszegések miatt. Varga-Tóth Attila operaénekes a hivatalos közlemény megjelenése előtt arról írt a közösségi médiában, hogy a rendezőt szexuális abúzus miatt rúgták ki, és beszámolt saját rossz tapasztalatairól is. Almási-Tóth András a Telexnek és a 24.hu-nak is nyilatkozott az ügyről. Hírszemle.
–
Közös megegyezéssel megszűnt Almási-Tóth András közalkalmazotti jogviszonya a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. A Zeneakadémia keddi közleménye szerint az idei operavizsga próbafolyamata során olyan szabályszegésekre derült fény, amelyek „nem összeegyeztethetők az egyetem szellemiségével és eljárásrendjeivel”.
Az elmúlt napokban szexuális és hatalmi visszaéléssel is megvádolták az 53 éves rendezőt, aki 16 éve tanított az intézményben, az Opera Tanszék vezetője volt, emellett a Magyar Állami Operaház művészeti igazgatójaként is dolgozik.
A közleményt azután tették közzé, hogy Varga-Tóth Attila operaénekes közösségi oldalán azt írta, hogy Almási-Tóthot szexuális abúzus miatt azonnali hatállyal elbocsátották a Zeneakadémiáról. Felidézte saját, évekkel korábbi tapasztalatait is.
Bejegyzése szerint húszévesen, pályakezdő művészként olyan közegbe került, amelyben a szexualitás, a drogok és a hatalmi játszmák meghatározó szerepet játszottak. Azt állította, hogy
a 2020-as Poppea megkoronázása című produkció próbafolyamata során rendszeresen megalázó helyzetek érték, nyilvánosan megszégyenítették, és több alkalommal szexuális tartalmú vagy kétértelmű megjegyzéseket kapott.
Állítása szerint a rendező egy alkalommal azt is felajánlotta neki, hogy egy későbbi előadásban teljesen meztelenül szerepelhetne. Az énekes szerint a legnehezebb mégis a kiszolgáltatottság érzése volt: úgy érezte, nincs hová fordulnia, és ha panaszt tesz, ő maga válik problémává.
A bejegyzés alatt a támogató hozzászólások mellett többen arról írnak, hogy ők is hasonlókat tapasztaltak. A történtekre reagálva a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, valamint az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezete közös közleményben jelezte: minden olyan vezetői magatartással szemben fellépnek, amely a függelmi helyzetet kihasználva fenyegeti, megfélemlíti vagy kiszolgáltatott helyzetbe hozza a munkavállalókat. Egyúttal felszólították Ókovács Szilvesztert, az Operaház főigazgatóját, hogy tegyen lépéseket a dolgozók biztonságának garantálása érdekében – számol be a HVG.
A Magyar Állami Operaház szintén közleményt adott ki az ügyben. Azt írták, a közösségi médiából értesültek a vádakról, korábban azonban semmilyen hivatalos bejelentés nem érkezett hozzájuk Almási-Tóth munkájával kapcsolatban. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy minden olyan jelzést komolyan vesznek, amely a munkavégzés méltóságát, a biztonságos alkotói környezetet vagy a hatalmi helyzettel való visszaélés lehetőségét érinti, ezért az ügyet kiemelt figyelemmel kezelik.
Reagált a vádakra Almási-Tóth András
A Telexnek nyilatkozó Almási-Tóth András határozottan visszautasította a vádakat. Elmondása szerint a Zeneakadémiától való távozását eredményező konfliktus középpontjában a végzős hallgatók számára készített, Fluidity című operavizsga állt, amely Mozart és Da Ponte operáinak részleteiből épült fel, és központi alakja a genderfluid, nem-bináris Kerubin karaktere volt.
„Ez a jelenlegi magyar törvények szerint 18-as karikás produkció, és bár 18-as karikás operavizsgák korábban is voltak, a rektor szerint most túl későn szembesült ezzel. Ezután a kérésére kihagytam belőle bizonyos részeket, de a genderprobléma mint lényeg megmaradt” – mondta Almási-Tóth András, aki szerint a vezetőség ezután úgy döntött, nem engedélyezik eredeti formájában a vizsgát, hanem koncertszerű változatban mutatják be. Emiatt olyan bizalomvesztés alakult ki az intézmény és közte, hogy 16 év után közös megegyezéssel távoznia kellett a Zeneakadémiából.
A próbafolyamat során egyetlen hallgató élt kifogással – mondta a rendező. Mindössze ötletként merült fel, hogy egy szereplőt pórázon vezessenek ki a színpadról, ám amikor az érintett hallgató jelezte, hogy ezt kellemetlennek érezné, nem csinálták meg.Hangsúlyozta, hogy munkamódszerének alapja mindig a hallgatók felszabadítása és színpadi gátlásaik oldása volt. Elmondása szerint a tanári kar is azt jelezte vissza, hogy ez a felszabadultság a hallgatók énektechnikájára is jó hatással van. „Hogy én bármikor is megsértettem, vagy vagy kényszerítettem volna hallgatókat, ezt nem gondolom. Erre nagyon vigyázok is, hogy mindig legyen mellettem egy intim koordinátor” – fogalmazott. Hozzátette, hogy mindig arra sarkallta hallgatóit is, hogyha megalázónak élnek meg egy helyzetet, akkor azt jelezzék, és akkor azon változtat.
Varga-Tóth Attila állításairól azt gondolja, félreértésről lehet szó. „A stílusom gyakran humoros, önironikus (»Hú, de jó rendező vagyok!«) és vicces, sajnálom, ha figyelmetlen voltam, és Attila nem érezte ki a humort a kijelentésekből, ezek a kijelentések kontextus nélkül, az idő távlatában talán másképp hatnak emlékeinkben” – fogalmazott a 24.hu-nak, hozzátéve, hogy a kokain és a heroin (amire szintén utalt a Facebook-posztjában Varga-Tóth) a rendezői koncepció része volt. „A rendezői színházban vannak meglepő dolgok, Attila talán nem volt erre felkészülve (nem járt operaszakra), és ezek szerint meglepetésként érte a koncepció” – fejtette ki.
„Ha figyelmetlenségből valaki az iróniát vagy a humort sértőnek érzi (ilyen történt már velem, és megbeszéltük az illetővel), azt nagyon sajnálom, és elnézést kérek érte. Attila esete arra tanít, hogy jobban kell figyelnünk nekünk, rendezőknek arra, hogy ugyanazt a dolgot más ember máshogy értelmezheti” – írta.
Glow
Glow