„Most tényleg lesz háború?” – Kézigránátról tanulnak az iskolában, szoronganak a gyerekek

„Gyerekemet is fölzaklatta, többeket is, ahogy beszélgettek másokkal. Ami mostanában megy az országban, ez a háborús riogatás, már beleivódott a mindennapjainkba, a gyerekeknek is. Sőt, többen meg is kérdezték, hogy most tényleg lesz háború? Tényleg el kell menni?”

– számolt be egy érdi apa.

A tantárgy keretében kézigránátos filmet vetítettek a 11. osztályos diákoknak, amelyről titokban hangfelvételt is készítettek. Ebből azt tudhatták meg a diákok, hogy mennyi idő a gyújtó időzítése, milyen típusai vannak a gránátnak, melyiket lehet csak fedezékből dobni, és „az ellenség élő erejének pusztítására, sebesítésére alkalmazzák”. De lövészgyakorlaton is jártak már a diákok.

A Honvédelmi Minisztérium szerint azonban „a tantárgy nem fokozza, hanem csökkenti a bizonytalanságot, mert világos, kontrollált keretek között ad magyarázatot a fiatalokat is körülvevő biztonsági kérdésekre” – válaszolták a csatornának.

A honvédelmi alapismeretek csak néhány éve kerültek vissza az iskolákba. A Qubit tavalyi cikke szerint

• 2023-ban még csak 6 iskolában tanították,
• 2024-ben 141-ben,
• 2025 szeptemberétől pedig már 389 középiskolában, köztük 152 gimnáziumban és 237 technikumban.

Hozzátették, hogy amíg választható volt a tárgy, nem mutatkozott túl nagy érdeklődés iránta, de 2023 szeptemberétől kötelezővé vált azokban az iskolákban, amelyek vállalják a tárgy oktatását: gimnáziumban a 11. évfolyamon, szakképzésben a 9. osztályban.

A lap szerint az iskolai militarizmus egyik legnagyobb veszélye, hogy normalizálni és legitimálni tudja a háborút, a katonai erőszakot, sőt a gyilkolást is, hogy a gyerekek dicsőségesnek és követendő példának lássák.

A militarizmus alapgondolata épp az, hogy a háború elkerülhetetlen és értelmes, az ellenségek létezése természetes, az erőszak normális, a katonákat pedig dicsőíteni kell – írja Michalinos Zembylas ciprusi oktatási szakértő 2023-as tanulmánya alapján.

Elárasztanak a háborús hírek

December óta több nemzetközi szervezet vezetője és prominens politikus is világháborús veszélyre figyelmeztet, többek között Mark Rutte NATO-főtitkár, Blaise Metreweli, a brit MI6 hírszerzés vezetője vagy Boris Pistorius német védelmi miniszter is arról beszélt, hogy az évtized végére Oroszország képes lehet megtámadni Európa más országait. Mindeközben itthon az orosz–ukrán háború és annak elkerülése, hogy Magyarország is belefolyjon, a 2026-os választási kampány egyik legtöbbet ismételt üzenete. Hogy hogyan – vagy inkább, hogy hogyan nem – bírkóznak meg az iskolai közösségek az ukrajnai háború témájával, arról Németh Barbara ebben a cikkben írt a WMN-re. 

De sokszor a közélettől való elzárkózás sem elég. 2025 januárjában országszerte több száz oktatási intézmény kapott bombafenyegetésről szóló e-maileket, ezért megközelítőleg 300 iskolát kiürítettek, majd rendőri átvizsgálás után minden esetben alaptalannak találták a fenyegetéseket – Mózes Zsófi cikke szerint ez nyomot hagy a gyerekek és szülők pszichéjében a váratlan riadó és a biztonságérzet hiánya. Miközben egyébként is aggasztó állapotban van a fiatal felnőttek és a tinik mentális állapota, Tóth Flóra az állandó szorongásról itt írt, viszont ez nem azért van, mert a fiatalok egyre gyengébbek – erről pedig Sándor Anna írt. 

Nagy Andi