Tartósan vízhiányos időszak és árvíz egy időben – Egyre több szélsőséggel számolnak a szakemberek

–

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) közös közleménye szerint: mivel az elmúlt egy évben sorra dőltek meg a melegrekordok Európa-szerte, nem meglepő a jelenlegi helyzet.

A május 24-től életbe lépő tartósan vízhiányos időszak a közelgő nyár miatt is aktuális, mivel az előrejelzések alapján melegebb és szárazabb három hónapra számíthatunk, mint az előző években – részletezi a közlemény.

„A tartósan vízhiányos helyzet kihirdetésének van egy egzakt háttere: az Országos Vízügyi Főigazgatóság 2016-ban kialakított egy aszálymonitoring rendszert. A 121 monitoringállomáson a meteorológiai paraméterek mellett a talaj nedvességét és a talaj hőmérsékletét is mérik. A környezeti feltételek rendszeres detektálása nyomán pedig az adatok felhasználásával készült egy speciális index: ez a magyar aszályindex (HDI). Utóbbi számításával folyamatosan nyomon követjük a vízkészletek alakulását. Ez alapján kormányrendelet is született, ami tartalmazza a határértékeket: így azonosítható a beavatkozást igénylő vízhiányos állapot” – magyarázza a szükséghelyzet kihirdetésének hátterét Fiala Károly osztályvezető, vízügyi szakember. Hozzáteszi: az említett határértékeket hatvan évet átölelő, nagy mennyiségű adat alapján határozták meg a szakemberek.

Ahogy Fiala Károly mondja: azok számára, akik nem követik figyelemmel napi szinten a vízháztartási helyzet alakulását, talán furcsa lehet, hogy most hirdettek vízhiányos állapotot, amikor az elmúlt hetekben tapasztalható volt a csapadékosabb időjárás. A helyzet azonban ennél jóval összetettebb: egyrészt a tartósan vízhiányos állapottal kapcsolatban hosszú távon kell gondolkodniuk. Másrészt nagy a szórás abban a tekintetben, hogy mit láthatunk az ország különböző területein.

„Az ország állapota nagyon heterogén: áprilisban 18–90 milliméter között mérhettük a havi csapadékmennyiséget, ami hatalmas eltéréseket jelent. Az alföldi táj jelentős része körülbelül 50 milliméteres csapadékhiánnyal küzd, ha január óta összegezzük a felhalmozódott csapadékmennyiséget és annak eltérését a sokévi átlagértéktől” – hangsúlyozza Fiala Károly.

A prevenció előrébb való, mint a tűzoltás

Míg tehát a nyugati határszélen az átlagosnál több csapadék hullott például áprilisban, addig többek között Karcag térsége, Nádudvar, a dél-békési területek, vagy a Duna-Tisza köze arányaiban több mint egyhavi csapadék hiányával küzd.

A helyzet alakulásában az is fontos szereppel bír, hogy az előző évek milyen jellemzőket hoztak magukkal: 2022-ben például rendkívül súlyos aszállyal kellett számolni, és bár a 2023-as év már jobb volt, a korábbi vízhiányos állapotok egymásra halmozódnak, így hosszabb távra is kihatnak.

„A két évvel ezelőtti aszálynál megtapasztalhattuk, milyen nagymértékű terméskiesést, károkat képes okozni a vízhiány, éppen ezért fontos a prevenció: azaz egyfajta előrelátás is alakítja azt, mikor hirdetik ki a hasonló vízhiányos időszakot. A nyári hónapokban érkező hőhullámok nemcsak az emberi egészségre, de a növényi kultúrára is hatnak.

Fontos, hogy amikor létszükséglet az öntözés igénybevétele, akkor rendelkezésre álljon a megfelelő mennyiségű víz. Nem a tűzoltás a feladat, hanem sokkal inkább megalapozni, hogy annak szükségét a legkritikusabb időszakban is elkerüljük” – fejti ki a szakember.

Hozzáteszi: szintén az intézkedés szükségességét támasztja alá, hogy a talajvíztükör mélysége is az átlagosnál alacsonyabban van, a terményekkel kapcsolatban pedig nagyon fontos szemmel követni minden növény fejlődési ciklusát. A kukorica például az egyik legérzékenyebb növényünk ebből a szempontból, hiszen minden nappal növekszik a vízigénye. Éppen ezért folyamatosan figyelni kell, hogy teljesüljenek a különböző fázisok feladatai: enélkül jelentős stressz éri a növényt, ami pedig nagy mértékű terméskieséshez vezethet.

Attól nem jobb nekünk, hogy másnak rosszabb

Fontos hangsúlyozni: a tartósan vízhiányos állapot kihirdetése az agrometeorológiai, agrohidrológiai adatokat foglalja magában.

A szélsőséges vízháztartási helyzetek számának és erősségének növekedése pedig mindannyiunk számára aggasztó helyzetet jelent, amellyel foglalkozni kell.

A globális klímaváltozás az egész világot érinti, hazánk a helyzet súlyosságát tekintve a középmezőnyben mozog – hiszen a mediterrán vidékeken például nagyobb a hőhullámok mértéke –, viszont nem dőlhetünk hátra amiatt, mert másnak még rosszabb. Ettől számunkra ugyanis nem lesz egyszerűbb a megoldás.

„A legkritikusabb Magyarországon az a változás, hogy a téli hónapok rendkívüli módon melegedtek, míg a nyári hőhullámok erősödtek és tartósabbá váltak. Ezekkel együtt felgyorsul a víz körforgásának folyamata (megemelkedett a párolgás, gyorsult a lefolyás), amely szélsőséges helyzetekhez vezet. Így lehet, hogy egyszerre kell megküzdenünk az aszállyal és az árvizekkel is.

A közelgő árvíz nem jelenti az vízhiány megszüntét, hiszen előbbi a külföldi vízgyűjtőkön összegyűlt csapadék miatt érkezik hozzánk” – hangsúlyozza Fiala Károly.

Egyre nő a bizonytalanság az árvizeket tekintve is

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság éppen ezért az árvízhelyzetre is felhívja a figyelmet. Nagy ellentmondás, hogy a XXI. század modern technikai vívmányai és a szakemberek nagyfokú képzettsége ellenére is a hasonló szituációk egyre több bizonytalanságot rejtenek magukban.

„A szélsőségre és a klímaváltozásra utaló jel, hogy egyre kevésbé kézzelfoghatóan, pontosan tudják előre meghatározni a szakemberek a lehetséges tetőzéseket. Míg 2013-ban centiméterre képesek voltak megjósolni ezeket a jellemzőket, addig most az elképesztően modern modellezési lehetőségek sem adhatnak teljesen egzakt válaszokat, mivel szinte kiszámíthatatlan, hol, mikor, mennyi csapadék esik még” – kezdi Siklós Gabriella, az OVF szóvivője.

Az biztos: komoly árhullám érkezik a Dunán, és főként a Szigetköznél, valamint a Budapest feletti szakaszokon – kihívás lesz elbírni vele. Éppen emiatt a Tisza mellett dolgozó szakképzett őrszolgálat tagjait is átcsoportosítják a Dunához.

„Egyes területeken már harmadfokú helyzetre számítunk, így 24 órás ellenőrzésre lesz szükség. Az árvíz esetében nem is feltétlenül a víz magassága a legnagyobb gond, hanem a zsilipek, a töltések állékonysága. Ezek mind jó állapotban vannak, de ha több árhullám fut egymásra, akkor sokkal hosszabb ideig lesz magasan a víz, és ez okozhat komolyabb gondot” – foglalja össze a szóvivő.

Hozzáteszi: a németországi krízishelyzetből nekünk itthon nem kell messzemenő következtetéseket levonni. Ott ugyanis rengeteg kis hegyi folyót találni, ezek szintén kiléptek a medrükből a csapadék miatt, így sokkal erősebb terhelést visznek a folyóvizek. A Duna azonban egyrészt hatalmas meder, rengeteg vizet elbír, másrészt nem az összes részvízgyűjtője kapott hasonló nagy mennyiségű csapadékot. 

Lassan minden helyzet kapcsán szélsőségekre kell számítani

A fővárosban valószínűleg rakparthatáron belül marad a Duna, de vannak kritikusabb részek az országban:

például a Szigetközben vagy Baja térségében előfordulhat, hogy üdülőterületeket veszélyeztet a víz.

Mivel az előrejelzések alapján egyik hullám ráfut majd a másikra, a szakemberek körülbelül június közepére számolnak az árvíz lecsengésével.

„Folyamatosan követik és újragondolják a lehetséges helyzetet, hiszen például jelenleg is számolunk még Ausztria területén plusz csapadékkal, de nem tudjuk, mikor és mennyi eső fog valójában leesni” – figyelmeztet Siklós Gabriella.

Abból a szempontból mégis bizakodók lehetünk, hogy Magyarországot valószínűleg kizárólag a felső-dunai bajor vízgyűjtőről érkező csapadékmennyiség érinti majd: ami szintén jelentős feladatot ad, de nem vezet a németországihoz hasonló krízishelyzethez.

Ahogy a szóvivő megjegyzi: az elmúlt években teljesen egyértelművé vált, hogy semmilyen esetben sem lehet csak egyféle irányban gondolkodni.

„Vigyáznunk kell a vízre: ahol csak tudunk és engedik nekünk a területi tulajdonosok, folyamatosan igyekszünk minél több vizet kiengedni a tájba. Ezért állandóak az egyeztetések a gazdákkal, civil szervezetekkel és a természetvédelemmel. Ugyanakkor van, amikor az emberi élet védelme, az árvíz nagyobb károk nélküli levezetése a legfontosabb” – mondja.

Hozzáteszi: a klímaváltozás következményeként mára szinte minden esetben szélsőséges helyzeteket szükséges előrevetíteni és vizsgálni. Ha nincs csapadék, akkor hosszan tartóan van hiány, ha pedig eső esik, akkor egyszerre kiszámíthatatlan mennyiség zúdul ránk. 

„Nem véletlen, hogy az előrejelzéseket illetően a vízügyi szakemberek nagyon szigorú keretek között kalkulálhatnak csak, hiszen hat nap tekintetében vonhatnak le következtetéseket. Így a nyárral kapcsolatban sem várhatunk tőlük konkrét információkat vagy jóslatokat” ‒ hangsúlyozza Siklós Gabriella.

Kiemelt képünk forrása: Unsplash/ Szabolcs Toth

Széles-Horváth Anna