„A kevesebb is pont elég… a szappan pedig olcsóbb, mint a gyógyszer” – Üzenetek magunknak a karanténon túlra
Támogatott tartalom
Másfél hónap hosszú idő. Hat hete dolgozunk otthonról, önkéntes kis karanténjainkból, és megfizethetetlenül értékes leckéket kaptunk ez alatt az emberekről, a világról, meg persze főként magunkról. És nemcsak filozófiai magasságokban, hanem az élet gyakorlati oldaláról is – a takarékosabb főzéstől az online intézhető pénzügyeken át a rengeteg felesleges holmiig, amit eddig elengedhetetlennek hittünk… Bizonyos szempontból párhuzamos dimenzió ez, és alaposan átformált bennünket az elzártság. Ami engem illet, szívesen leültetném a hat héttel ezelőtti, közepesen pánikoló énemet a jelenlegivel, hogy ketten kiötöljenek valami okosat a karantén utáni időkre. Arra kértem a WMN csapatának tagjait, üzenjenek ők is saját maguknak: íme, a mi mini-időkapszuláink a karanténban eddig szerzett tudásunkról. Csepelyi Adri gyűjtése.
–
Csepelyi Adri
„Látod, Adrienn? Mindig van új nap. És te teszed olyanná, amilyen, hangozzék ez bármily közhelyesen is. Örülök, hogy – bár néha belehülyülsz a honvágyba, annyira mennél vidékre a családodhoz –, nyavalygás helyett arra koncentrálsz, ami körülötted van. A háromféle ibolya a társasház zsebkendőnyi kertjében például.
A másik fontos: a mantra, amit ezentúl naponta ismételj el, kérlek, ha már ilyen remekül bevált a karanténban: „pont elég, pont jó, így szép”.
Ja: nyugi. Nincs olyan, hogy túl sok szobanövény.”
Kerepeczki Anna
„Szia, Anna! A karantén legfontosabb tanulságai a következők:
– NINCS SZÜKSÉGED ennyi felesleges vacakra!
– Ugyan mindig megtervezed a heti menüt és a bevásárlólistát, de a vásárlási idő lerövidítése miatt nincs időd átnézni a bolt összes polcát, így csak azt veszed, ami a bevásárlólistán van (nem, a tojás nem az édességes sorban van!)
– Tökre belefér munka előtt egy húszperces edzés
– Fontos az arcápolás, akkor is, ha nem mész sehova, jót tesz a lelkednek is
– Ne legyen bűntudatod azért, ha órákig belemerülsz egy videójátékba vagy egy sorozatba, megérdemled!
– Hétvégente érdemes lenémítani a telefonodat, nagyon megnyugtató érzés
– Mivel mindennap pizsamában, vagy a szuperhősös otthoni szettedben nyomod, ezért hatalmas boldogság lesz újra felvenni a normális ruháidat, mintha újak lennénk. Ehhez vásárolnod sem kell!
Most, hogy ezeket tudod, amint vége lesz ennek a szörnyű helyzetnek, folytathatod a betartásukat. Simán menni fog! Puszi, Anna”
Marossy Kriszta
„Azt üzenem magamnak, azaz azt üzeni önmagam, hogy valamilyen módon vissza kell térnem a természethez, ami semmi luxust nem jelent, csak egy olyan kicsi házat, aminek van egy akkora kertje, amiben van fa, bokor, virág és ki lehet ülni a fák alá. Meg esetleg kis zöldséget termeszteni. Nagyon plusz pont, ha van közelben víz. Nem feltétlenül úszni, hanem figyelni és hallgatni.
A legnagyobb leckénket megtanultuk: meg kell tapasztalni a határainkat, feleslegesen nem kidobni, költeni, de néha-néha ajándékot adni, vagy kapni magunktól, újra ötletgazdagabb és lényegi kapcsolatokból álló életet élni, nem elaprózódni, és kis dolgoknak is örülni.
Eddig ezt. De lehet, hogy két hét múlva megrendelek mindenféle értelmetlen dolgot a neten, mert elmegy az eszem… Ki tudja? Azt is megtanultam, hogy sokkal impulzívabb vagyok, mint gondoltam, de azt is, hogy amik normális időkben kiakasztottak, most soha nem hoznak ki a sodromból. A rekonstrukciós folyamat még nem állt meg, és remélem, nem is fog. A végső tudás a kertes házikó.”
Csiszér Goti (fotós)
„A legtöbb, amit adhatsz a világnak, hogy a gyermekeidet arra neveled, hogy mindent becsüljenek meg, a legapróbb falat kenyeret is, és soha ne feledjenek el hálásnak lenni mindenért!
Ami pedig a gyakorlatiasabb oldalát illeti:
1. Nem kell naponta boltba menni, még ha néha kicsinek is tűnik a hűtő, van benne hely, elég heti egyszer ez rengeteg idő, pénzspórolás.
2. Nézd meg az áruk lejárati időpontját mindig mielőtt megveszed őket, és törekedj rá, hogy a legfrissebbet vedd meg.
3. A hűtőből romlandósági sorrendben vegyed ki a dolgokat.
4. A zöldségeknek ne dobd ki a szárát, például a brokkolit, karfiolt a krémlevesekhez tudod használni. A fél hagyma mehet a hűtőbe, még jó lesz!
5. Ne felejtsd el, hogy rengeteg kaja van, amit gyorsan össze lehet hozni és nagyon drága öt emberre rendelni, tehát ami időt megspórolsz a bevásárláson ráfordíthatod a főzésre. (Most kevesebbet költünk összességében ételre)
6. Ne feledd: tudsz kenyeret és kiflit sütni és a gyerekek két pofára zabálják, amit te sütsz!
7. A most megszokott higiéniai, a tisztasági szabályok mindenkor érvényesek! Ezt ültesd el a gyerekekben is örökre! Nagyon drága dolog betegnek lenni! A szappan olcsóbb, mint a gyógyszer! Vigyázzunk mindig egymásra!”
Both Gabi
„A gyakorlati részét lényegében elírta előlem Csiszér Goti, úgy tűnik, a háromgyerekesek agya egy srófra jár vészhelyzetben. »A kevesebb is pont elég«. Ez lett az új mottóm.”
Fiala Borcsa
„Kedves Borcsa, tudd meg, hogy elhatároztam – bár imádom a lakásomat – amint lehet, veszek egy erkélyeset. Konkrétan kegyetlenség most ez így, hogy se kert, se erkély, és az ablakok is mind döntöttek, lévén tetőtéri lakás. Iszonyú fullasztó néha, kicsit utálok is mindenkit, akinek van balkonja, szóval légyszi, ne kommenteljétek ide, hogy »pedig milyen szép tud lenni egy kert«, mert TUDOM!
A pénzt pedig igyekszem jobban beosztani, sok kiesésem volt, úgyhogy még mindig nem engedtem el az augusztusi lakásfelújítás projektet…
ami lehet, hogy naivitás a részemről.”
Szentesi Éva
„Én azt üzenem magamnak: ha ennek vége, egy hétig nem kapcsolom be a gépem és a telefonom,
elmegyek egy olyan helyre, ahol van tenger, és mozdulatlanul fogok feküdni egy hétig, de úgy, hogy ki se kelljen nyitnom a szemem. Mostantól erre fogok spórolni.”
Szabó Anna Eszter
„Szia, Anna! Ügyes vagy, megcsináltad. Kibírtad.
Eltartottad a családot egyes-egyedül, miután a férjed nem dolgozhatott – és nem omlottatok össze. (Ezt, mondjuk, még azért lekopogom…)
Azt hitted, a szüleidtől távol költözés nehéz lesz, hát, megkaptad bemelegítésnek a karantént. És ment nélkülük is. Nehezen. De meg tudtátok oldani. Képes vagy az elfogadásra ilyen helyzetben is, nem borulsz ki, pedig régen egy apróságon is stresszeltél.
Neveled a kovászt, sütöd a kenyereket, de nem szektásodsz el. Elszívsz egy-két szál cigit nappal az erkélyen, de ne rágd magad, ugyanúgy leteszed, mint régen is. A többi… Már korábban is fenntarthatóan próbáltatok élni, így nem érint olyan mélyen a visszafogottság. És mennyire jól jönnek a mosható pelusok, házi kencék, dezodorok! Mire ennek vége, megerősödtök mind. Szó szerint is, mert kigyúrod a varjúpózt. A férjeddel közelebb kerültök egymáshoz. És szuper lesz Pestre költözni, új életet kezdeni.”
Gyárfás Dorka
„Kedves Dorka! Ugye, milyen jó érzés végre megérteni és beledőlni abba az ősrégi igazságba, hogy a CSALÁD MINDEN? Ugye, milyen jó úgy adni, hogy nem vársz cserébe semmit, és úgy kapni, hogy az természetes, nem kell érte szégyenkezned?
Ugye, milyen jó ezt megélni akár materiális szinten is, hogy nem számolgatjuk, ki mennyit költ, kinek vásárol, kinek hogyan segít, hanem épp annyit, amennyit tud, ahogy kijön a lépés, a többi nem téma?
Többet szerintem senki sem fog viccelődni azzal az Ady-idézettel a családban – ami még kamaszkorodban annyira illett a késői dackorszakodhoz –, hogy:
»Sem utódja, sem boldog őse,
Sem rokona, se ismerőse
Nem vagyok senkinek,
Nem vagyok senkinek.«
Rohadtul, sőt boldogan vagy most rokona, utódja és boldog őse valakinek, mert ebből táplálkozol és gazdagít téged, és ezt adod tovább a gyerekeidnek. Külön katartikus élmény, hogy ebbe a legerősebb kötelékbe az is beletartozik, akivel már nem éltek egy fedél alatt, aki már nem a társad, de valamilyen szinten mégis társak maradtok így is, mert a család az család marad. Nem hiszem, hogy kaphattam volna ennél nagyobb ajándékot.”
D. Tóth Kriszta
„Helló, Kriszta, ez a csapat tényleg mindent kibír. Szóval, nyugalom, menni fog. A bajban megsokszorozódik az erőtök és a kötődés közöttetek. Amikor a gödör legmélyén vagy, mindig lesz, aki rád ír vagy felhív, és megkérdezi, hogy vagy, segíthet-e valamit; vagy történik valami (egy ötlet, egy vicces mém a Slack-csoportban, egy extra poén), amitől valahogy megint kapsz majd levegőt.
Igazad van, tényleg megéri »kicsinek maradni«, nem feltétlenül elkölteni minden pénzt újabb projektekre, újabb növekedésre, hanem megtartani az egyensúlyt biztonság és az újdonság között. Amúgy meg az őszinteség a legjobb út, ha nem is a legkönnyebb.
Most már légyszíves hidd el magadról, hogy vezető lettél, méghozzá olyan, akiben megbíznak az emberek. Húzd ki magad, légy erre büszke! Jó ötlet volt a hátsó kisszoba. Teljesen oké, ha néha elvonulsz mindenkitől. Ja, és a bor házhoz szállítás tök jól működik. Még a kedvenc sauvignonodat is kihozzák. Csak mondom. Szóval, tényleg, nyugi.”
És akkor most TI jöttök! Mi mindent tanultatok magatokról, a beosztásról, tervezésről, tudatosságról, a dolgok valódi értékéről? Hogyan változtak a hétköznapjaitok? Mi mindent sikerült offline-ról online-ra váltani? Felfedeztetek-e magatokban eddig rejtett, például digitális képességeket?
Áruljátok el nekünk kommentben, hogy mit üzennétek a karantén utáni önmagatoknak! A legizgalmasabb hozzászólásokat cikk formájában is megjelentetjük majd! Hajrá!
Csepelyi Adri gyűjtése
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images