Az óriásplakátoknak őszre el kellene tűnniük a házfalakról a Tisza törvényjavaslata szerint

–

A homlokzatokra kifeszített óriásplakátok és reklámhálók eltűnését hozhatja egy kedden benyújtott törvényjavaslat, amelyet a Tisza Párt képviselői, Tárkányi Zsolt, Bódis Kriszta és Csontos Bence jegyeznek.

A „gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról, a gazdasági reklámok településképi illeszkedésének biztosításáról, valamint egyes beruházási szabályok módosításáról” szóló javaslat szerint a jövőben közterületen vagy közterületről látható helyen reklám kizárólag utcabútoron, hirdetőoszlopon, villanyoszlopon vagy tetőszerkezethez rögzített reklámtartó berendezésen jelenhetne meg.

A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy a például belvárosi házfalakat évek óta borító gigaplakátok és reklámhálók eltűnnének. Az indítvány azt is rögzíti, hogy egy reklámfelület legfeljebb 15 négyzetméteres lehet.

A szabályozás végrehajtásában is jelentős változás jönne. Jelenleg a jogsértő reklámeszközök eltávolítása sok esetben a kormányhivatalok hatáskörébe tartozik, ami miatt több önkormányzat korábban az eljárások lassúságára panaszkodott. A Tisza javaslata szerint a jövőben maguk az önkormányzatok dönthetnének arról, hogy egy reklámeszköz elhelyezhető-e, és ők járhatnának el a szabálytalan felületek ügyében is.

A tervezet konkrét határidőt is megszab.

Az előírásoknak nem megfelelő reklámeszközöket a tulajdonosoknak legkésőbb 2026. szeptember 30-ig saját költségükön kellene eltávolítaniuk.

Ha ezt nem teszik meg, az önkormányzatok akár többször is kiszabható, legfeljebb négymillió forintos közigazgatási bírsággal, valamint százezer forintig terjedő helyszíni bírsággal élhetnének.

Az se mindegy, mi kerül a plakátra

A tervezet másik hangsúlyos eleme a politikai plakátok tartalmának szabályozása. A Tisza képviselői azt javasolják, hogy

tilos legyen olyan politikai reklám vagy választási plakát közzététele, amely sérti az emberi méltóságot, valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséget, kollektív bűnösséget sugall, vagy gyűlöletkeltésre alkalmas társadalmi ellenségképet épít.

A szabályozás a megtévesztő, manipulált képi megjelenítésre is kiterjedne.

El tudjuk még képzelni Budapestet az óriásplakátok nélkül?

A gyűlöletkeltő vagy megfélemlítő politikai óriásplakátokkal sokat foglalkozott a WMN is, Gyurkó Szilvia ezekről itt írt korábban. Szabó Anna Eszter gyereke pedig épp a „szexuális propagandás” plakátok idején tanult olvasni. Ebben a cikkében arról is ír, hogyan magyarázta el nyolcéves fiának, mit jelentenek azok a szavak, amelyeket 2021-ben nem lehetett elkerülni az országban. Ezeket a plakátokat ráadásul sokszor iskolák közelében, buszmegállókban is kihelyezték. Nem véletlen, hogy a 2026-os kampányban több önkormányzat is korlátozta a politikai plakátok kihelyezését a köztereken.

A javaslat elfogadása esetén különösen a budapesti belső kerületek városképe változhatna meg jelentősen. A reklámkataszter adatai szerint ezekben a kerületekben jelenleg több száz nagyméretű reklámeszköz működik, köztük homlokzatokra kifeszített reklámhálók és tűzfalakat borító óriásplakátok. A kritikusok régóta azt kifogásolják, hogy ezek egy része műemléki épületeken jelenik meg, miközben rontja a lakók kilátását és a városképet – számol be a Telex. 

A reklámszakma ugyanakkor óvatosan fogadta a szigorítást. A Magyar Reklámszövetség közterületi hirdetésekkel foglalkozó tagozata korábban azt közölte: támogatják az esztétikai és méretbeli korlátozásokat, ugyanakkor szerintük fontos, hogy a szabályozás országosan egységes, kiszámítható és szakmailag megalapozott maradjon. Hasonló álláspontot képviselnek a reklámhálókat értékesítő cégek is, amelyek szerint a városképi szempontok érvényesítése mellett a társasházak és a piaci szereplők érdekeit is figyelembe kell venni.

Szintén kedden nyújtották be a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot is, amely már a kihirdetés másnapján felszámolná az intézményt. Az indítvány szerint a hivatal „tényleges közfeladatot nem lát el”, hanem „valódi célja az volt, hogy politikai célból nyomást gyakoroljon az állampolgárokra, illetve egyes szervezetekre, sajtótermékekre” – idézi a 24.hu. A Melléthei-Barna Márton által benyújtott törvényjavaslat szerint a hivatal tevékenysége „nem kívánatos egy alkotmányos demokráciában”. Jogutódjaként az Igazságügyi Minisztérium venné át feladatait.

Nagy Andi