Sárközi Zsolt tetováló: A test már nem számít templomnak, ami szép lassan épül

–

Ananász és légy

„Attól függ, hogy nézzük. Ha fejjel lefelé van, akkor az valóban a swingerkultúrára való nyitottságot jelenti” – világosít fel az ananászos tetkót illetően Sárközi Zsolt, aki 1990 óta foglalkozik tetoválással. „Minden generáció kitermeli az új jelentéssel bíró tetoválásokat.” 

Ezzel együtt szerinte egészen más, hogy a swingerközösség kitalálja: megfordítják az ananászt, mint ha valakinek egy nehéz közegben könnycsepp vagy légy van az arcára írva. „Meg kell különböztetni a jelentés súlya alapján is a tetoválásokat, teljesen mást jelent egy orosz tolvajvilágban vagy börtönben történt tetoválás, mint az utcán lévő kis közösségek tetoválásai.

Az orosz börtöntetoválások a maori törzsi tetoválások után a legolvashatóbb jelek. Aki érti ezt a nyelvet, megtanulta olvasni, annak az ilyen tetoválásokat viselő emberek olyanok, mint egy nyitott könyv” – mondja Zsolt. 

Gizdaságból tetkó

Mindenhol más jelentéssel bírnak a tetoválások. Bizonyos helyeken a légy vagy a könnycsepp arra utal: a tetoválás viselője ölt embert. „Ha minden igaz, húsz évvel ezelőtt ezért nem akarták beengedni Ganxsta Zolee-t Kanadába. Ott volt a szeme alatt egy döglégy, ami miatt azt hitték, gyilkos.” 

A mutatóujj és a tenyér felső része közötti területen öt darab pötty a börtön négy sarkát és a tetoválás viselőjét jelenti, tehát az illetőt ítélték már szabadságvesztésre. „De a magyar börtöntetoválás közel sem olyan szofisztikált, mint mondjuk az orosz. Vannak helyek, ahol ez jelent valamit, és vannak, ahol elveszítette az eredeti súlyát, jelentőségét, inkább csak gizdaságból hordják.”

Zsolt szerint az ő generációja fiatalkorában még úgy tetováltatott, hogy amikor úgy érezte, már senki és semmi nem szólhat bele az életébe, akkor mert kézfejre, nyakra varratni.

„A mai fiatalok azonban előbb tetováltatnak ezekre a látható helyekre. Mostanában hajlamosak az emberek kifelé élni.”

Kereszttetoválás mint paradoxon

Az ősi tetoválások egészen más jelentéssel bírtak, mint a manapság megjelenő divathullámok. „Ott ez törzsi hovatartozást jelentett, most pedig inkább egy alternatív csoporthoz való tartozást. Régebben a spirituális védelmező szimbólumok voltak divatosak, manapság inkább a személyes hiedelemre épített jelek a trendik, például a mandala vagy a kereszt. De sokan valószínűleg nincsenek teljesen tisztában a jelentések mélységeivel, vagy azzal, hogy mi a mögöttes tartalom” – állítja Zsolt. „A kereszt esetében, ha ez nem egy hirtelen felvett, önigazoló identitásként jelenik meg, akkor nem is tetováltatná magára senki, hiszen a kereszténység nem híve a tetoválásnak.”

Arcra írt háttér

Zsolt elmondja: a maori törzsi tetoválások a legolvashatóbbak. „Teljesen más jelentése van a homlok-, és az álltartománynak, az orr körül lévő jeleknek, az íves vonalaknak. Ha egy másik maori rápillant az arcára, mindent tudni fog róla.” Így a maori kultúrában a tetoválásoknak köszönhetően nem áll a „messziről jött ember azt mond, amit akar” szólás, hiszen a státusza, a családi állapota és a hőstettei is az illető arcára vannak írva. Zsolt szerint érdekes megfigyelni, hogy ebben a társadalomban milyen változásokkal jár az, hogy a maori tetoválások újraélednek. „Míg régebben ezek a szimbólumok vallási, társadalmi üzenetet hordoztak, ma sokak számára inkább egyfajta kulturális büszkeséget jelent. És ez óriási különbség.

Vissza akarunk nyúlni a gyökereinkhez. Régen hősiességet fejezett ki, ma inkább az életút, a gyógyulás jelképe. Arra reflektál, ahogy a társadalom keresi önmagát.”

Tőled erős Rock

Természetesen azok, akik betévednek egy európai nagyváros tetoválószalonjába és kérnek egy jól kinéző maori tetoválást, nem biztos, hogy tisztában vannak annak a jelentésével is.

Zsolt elmondja, most is van egy olyan vendégük, aki a szája alá maori tetoválást kért, de nem tudja, mit jelent, csak tetszett neki és ezért tetette magára. „Sok minden felhígul. Ott van például Dwayne Johnson színész, akin szintén van törzsi maori tetoválás. Ezt pedig a rajongók előszeretettel varratják magukra. Kérdés, hogy vajon, aki ezt magára teteti, azt gondolja-e, hogy ettől ő is olyan kemény lesz, mint a Szikla? A maorik ezzel szemben úgy vélik: ha te lemásolod valakinek a tetoválását, azzal nem magadat, hanem az ő családját erősíted. Ezzel tehát Rockot erősíted, nem magadat.”

A divatok változnak, csak a tetoválás örök

A kínai jelek – amikből szintén adódtak félreértések, például amikor valaki akaratán kívül egy étel nevét tetováltatta magára – Zsolt szerint már lecsengtek. „Mindig vannak piedesztálra emelt stílusok.” 

A legérdekesebb időszaka ennek az, állítja Zsolt, amikor az ember, azaz a vászon ráébred, hogy a tetoválás egyfajta önkifejezési mód is lehet. „Így alakult át a tetoválás hovatartozásból az önmeghatározás irányába. De már ez is eltűnőben. Mostanában inkább a hirtelen, ötletszerű tetoválások a jellemzőek.” 

Zsolt a tetoválóstúdió életéből elevenít fel jellemző szemelvényeket. „Tíz évvel ezelőtt az volt a jellemző: bejött valaki, hogy az egyik karjára a benne élő jót, a másikra a rosszat szimbolizáló jeleket szeretné feltetováltatni.” Azaz: saját magát, a személyiségét boncolgatta, az önismereti útjának volt része a tetoválás. „Most sokan bejönnek azzal, hogy ha már itt jártak, kellene egy emlék, mondjuk legyen egy vonalfelhőn ülő személy két lelógó lábbal.

Most a pillanatban kezelik az emberek a testüket, és nem templomként, amit szép lassan építenek, díszítenek.”

Mit ne kérj?

Kevés dologra mond nemet Zsolt, alapvetően szereti a kihívásokat. Van azonban olyan, amiről minden esetben megpróbálja lebeszélni a klienseit. „Amikor azzal jönnek a szülők, hogy a karjukra szeretnék tetováltatni a gyerekük születésének dátumát, akkor le szoktam velük ülni, hogy inkább próbálják meg megjegyezni. Azért az alkaron lévő számnak van más jelentése is, gondolják már meg, mit csinálnak.” De fiatalokat is meg szokott próbálni lebeszélni arról, hogy a kézfejüket, arcukat tetováltassák. „Nagy valószínűséggel lesz gyerekük, aki nem biztos, hogy ki szeretne lógni a sorból azzal, hogy egy extrém módon tetovált szülővel vonul az utcán. A gyerekek általában nem szeretik, ha a szülőjük kilóg az átlagból.” 

Zsolt elmeséli ezzel kapcsolatban: sokat jár iskolákba mesélni a 18 év körüli gyerekeknek a tetoválásokról. „Nagyon érdekes: az óra elején mindig felteszem a kérdést: ki szeretne tetoválást magának? Ilyenkor legalább a nyolcvan százalékuk felteszi a kezét. Másfél óra elteltével, amikor újra megkérdezem őket, akkor alig páran jelentkeznek, de ők is lassan, és igen bizonytalanul.”

Mikor ne tetováltass?

Egy apró, eldugottabb tetoválást bármikor meg lehet csináltatni, de egy színes, nagy felületű tetoválást nem érdemes nyáron felvarratni, ugyanis nem tesz neki jót a közvetlen napsugárzás és strandra sem tanácsos menni vele. Persze, nincs lehetetlen, világosít fel Zsolt: a technológia sokat fejlődött az elmúlt években, lehet például kapni úgynevezett second skin nevű felületképzőt, amivel el lehet takarni a frissen tetovált bőrt – ezzel akár természetes vizekbe is be lehet menni anélkül, hogy az ember megkockáztatná a fertőzésveszélyt. „Ezzel együtt az okos ember nem terheli meg a nyarát ezzel.”

Terhesség, betegség, menstruáció időszaka alatt sem ajánlott tetováltatni. 

Zsolt azt mondja, ő szíve szerint 21 éves korra felemelné a korhatárt, amikor önállóan dönthet valaki a tetoválásáról. (Magyarországon a tetoválás jogi korhatára 18 év, de szülői beleegyezéssel 16 éves kortól is lehet tetováltatni, tehát ilyenkor a tetováláshoz a szülőnek vagy törvényes képviselőnek jelen kell lennie, és nyilatkozatot kell aláírnia, melyben beleegyezik a tetoválásba.) „Fiatalkorban az ember még beleugrik mindenbe, azt hiszi, az örökre szól, a punkok nem halnak meg. Huszonegy éves kor környékén már megjelenik az a fajta önállóság, ami sok esetben (vagy jobb esetben) egy 180 fokos fordulatot is hoz.”

Ha felvarrattad, viseld is

Zsoltnak egy nagyobb tetoválása van, ami végigmegy az egész testén, ezen előtte nyolc évet gondolkodott. „Ezenkívül egy belső ajak tetoválásom van. 2001-ben New Yorkban, egy tetkós kommunában éltem, ott csináltattam a többiekkel együtt ezt a nagyvárosi, törzsi tetkót, erre az időszakra emlékezve.” Zsolt úgy érzi, ma már nem viselik az emberek a tetoválásukat, elveszítette ez a műfaj az iránta érzett tiszteletet. „Nekem nagyon rosszul esik, ha látok szép lányokat, akiknek eklektikusan tele van firkálva a combja tetoválással. Nem figyelik, hogyan harmonizál a testükkel. Mi rengeteget tanultunk anatómiát, hová tegyük a tetoválást, hogy szépen, a test vonalát követve harmonikusan áramoljon a minta. De minden teljesen felesleges volt” – panaszolja Zsolt, aki szerint egyre inkább zsugorodik a tetoválásaira igényes közönség.

Fiala Borcsa