Segítünk eligazodni: hasznos tudnivalók a gyerek születése előtt és után járó juttatásokról
Támogatott tartalom
Egy gyerek érkezése a szülei életének minden területére hatással van: anyagi szempontból is nagy változásokat hoz, főleg az első pár hónap, év, amíg az anyuka – vagy most már egyre gyakrabban az apuka – otthon van a babával. Az így kieső összeg pótlására számos állami juttatás érhető el, ezek részletei és feltételei között azonban nem könnyű eligazodni. Ebben segít a HOLD Alapkezelő HOLD podcastja, amiben két pénzügyi szakértő, Kun-Welsz Edit és Karácsony Tamás portfóliókezelők közérthetően és egyszerűen magyarázzák el, hogy milyen lehetőségek állnak a friss szülők rendelkezésére. A podcastból Dián Dóri gyűjtötte ki a legfontosabb gondolatokat.
–
A beszélgetésben a szakértők három nagy témát járnak körül, ami az állam által biztosított családtámogatási rendszert illeti: az ingatlannal kapcsolatos támogatásokról és hitelekről, a munkából ideiglenesen távozó édesanyák lehetséges juttatásairól, és a befektetésekkel kapcsolatos lehetőségekről (például a babakötvényről) gyűjtöttek össze minden fontos tudnivalót.
A középső blokkban, ami a gyerek érkezése előtti és utáni juttatásokról szól, Kun-Welsz Edit elmondja a csed, gyed, gyes legfontosabb tudnivalóit, de szóba kerülnek az adókedvezmények, a pótlékok és a gyerek(ek) után járó pluszszabadságok is, hogy teljes képet kaphassunk arról, hogy milyen anyagi és egyéb juttatásokat vehetünk igénybe.
Kun-Welsz Edit egy nagyon fontos dologra hívja fel a figyelmet már a blokk elején: a következő juttatások mindegyikét a szülőknek kell igényelniük, egyik sem jár automatikusan, így különösen fontos, hogy tisztában legyenek a határidőkkel, és hogy az egyes támogatási formákat meddig kapják a kedvezményezettek!
A „hárombetűsek”: csed, gyed, gyes
A csecsemőgondozási díj (csed)
A csedet legkésőbb a gyerek születése napján kell igényelni, azonban lehet már valamivel előbb is: a szülés kiírt napja előtt legfeljebb négy héttel. 168 napig jár, az összege pedig az édesanya korábbi fizetésétől függ: a számításkor az illetékes szerv az igénylés napja előtti 180 nap fizetésének átlagát nézi. Azonbannem csak a fizetést, hanem minden olyan bevételt figyelembe vesznek, ami után az igénylő fizetett tb-t, tehát előfordulhat, hogy ha a vizsgált időszakban kapott bónuszt az édesanya, akkor azt is beleszámítják a csed összegének kalkulálásakor, és a csednek nincs felső összeghatára.
A csed után csak 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni, járulékot viszont nem, így előfordulhat, hogy az összege nagyobb lesz az anya korábbi nettó fizetésénél. A juttatás igénybevételének feltétele, hogy az anyának a szülés előtti két évben összesen legalább 365 napig legyen társadalombiztosítása, és hogy
a csed folyósításának ideje alatt nem vállalhat munkát, nem lehet máshonnan bevétele!
A gyermekgondozási díj (gyed)
Miután lejár a csed folyósításának időszaka, a két szülő közül az egyikük igényelheti a gyermekgondozási díjat (gyed), ami nagyjából másfél évig kapható, a gyerek kétéves koráig. A gyednek is feltétele, hogy a szülés előtti két évben a kedvezményezettnek legyen összesen legalább 365 napig társadalombiztosítása, és akkor kapható, ha a kedvezményezett előtte csedre is jogosult volt.
A cseddel ellentétben a gyednek van maximális összege, ami a minimálbérhez igazodik: ez jelenleg bruttó 373 520 forint. A gyed pontos összege a jogosult korábbi napi jövedelmének 70 százalékával egyezik meg, de nem lehet több a fenti maximális összegnél. A cseddel ellentétben a gyed alatt már dolgozhat a kedvezményezett.
A gyermekgondozást segítő ellátás (gyes)
A gyermekgondozást segítő ellátás annyiban kilóg a sorból, hogy nincsen feltétele annak, hogy a kérvényező megkapja. Abban az esetben pedig, amikor a szülő nem jogosult sem csedre, sem gyedre, akkor a gyest a gyerek 3 éves koráig kaphatja a szüléstől számítva. Ha viszont a kedvezményezettnek járt a csed és a gyed is, akkor a gyes a gyed folyósítási időszaka után jár, nagyjából egy évig, a gyerek 3 éves koráig.
A gyes összege bruttó 28 500 forint, amiből 10 százalék nyugdíjjárulékot vonnak le, és mellette is lehet dolgozni.
Ezeken felül pedig van még az úgynevezett anyasági támogatás, ami egy egyszeri, egyösszegű juttatás az édesanyának a szülés után. Feltétele, hogy a várandósság alatt legalább négy alkalommal részt vegyen terhesgondozáson (koraszülés esetén egy alkalom), az összege pedig megegyezik a szociális vetítési alap 225 százalékával, ami jelenleg 64 125 forint, ikrek esetén pedig valamivel több, 85 500 forint. Az anyasági támogatást is a jogosultnak kell igényelnie, legkésőbb a gyerek hat hónapos koráig.
Az apasági szabadság
Régebben a gyerek születése után az édesapák 5 nap szabadságot kaptak, most azonban további 5 nap áll rendelkezésükre, amit legfeljebb két részletben vehetnek ki a gyerek két hónapos koráig. Ám nagyon fontos, hogy az első 5 napban az apuka megkapja a teljes fizetését a szabadsága alatt, azonban a második 5 nap során már csak a fizetése 40 százalékát fizetik ki neki.
A szülői szabadság
Kun-Welsz Edit egy nagyon fontos dologra hívja fel a figyelmet az erről szóló rész elején: a szülői szabadság nem összekeverendő a gyerekek után automatikusan járó pótszabadsággal!
A szülői szabadság szerint a gyerek hároméves koráig összesen 44 nap szabadság illeti meg mindkét szülőt, fejenként és gyerekenként. A feltétele csupán annyi, hogy a munkavállaló szülő több mint egy éve dolgozzon az adott munkahelyén, és 15 nappal a szabadság kivétele előtt jelentse be a munkáltatójánál, hogy szabadságra megy: ekkor a felettese köteles elengedni a munkavállalóját a szülői szabadságra. Azonban ez alatt a szabadság alatt a szülő a fizetésének csupán a 10 százalékát kapja meg.
Adókedvezmények és pótlékok
A családi adókedvezmény
A családi adókedvezmény keretében az összevont adóalapot csökkentik egy bizonyos összeggel:
- egy gyerek esetében 10 ezer;
- két gyerek esetében 20 ezer;
- 3 vagy több gyereknél 33 ezer;
- ha pedig tartósan beteg gyereket gondozunk, akkor 10 ezer forinttal.
Ez azt jelenti, hogy a szülő nettó fizetése a fenti összeggel magasabb lesz, és az igényelheti, aki családi pótlékra is jogosult. A családi adókedvezményt a munkáltatónál lehet kérni vagy a személyijövedelemadó-bevallásban lehet érvényesíteni.
Édesanyák adókedvezménye
Egy édesanya kétféle esetben kaphat teljes szja-mentességet: ha 4 vagy több gyereket nevel, és családi pótlékra jogosult, vagy ha már elmúlt 25 éves, de még nem töltötte be a 30. életévét.
Utóbbi esetben 2024-ben havi bruttó 576 601 forint jövedelemig jár az szja-mentesség, és a fizetendő adót maximum 86 490 forinttal csökkenti – ezt a munkáltatónál kell elintéznie a jogosultnak. Illetve a 30 év alatti édesanyáknak van egy olyan lehetőségük is, hogy ha a gyerekük a tanulmányaik alatt, vagy a diploma megszerzését követő két évben születik, és van diákhitelük, akkor a Diákhitel Központ a teljes tartozásukat elengedi. Azonban a kérelem beadására igen rövid idő áll rendelkezésre: a szülés utáni 60 napon belül kell cselekedni.
A családi pótlék
A családi pótléknak két része van: a nevelési ellátás, ami a gyerek születésétől a tankötelezetté válásáig tart, ezután pedig iskoláztatási támogatás jár, a tankötelezettség időtartamáig. Azonban, ha a gyerek ezután is folytatja tanulmányait, akkor azt 20 éves koráig folyósítják.
Bár két külön névvel illetik, a családi pótlék összege mindkét esetben ugyanannyi – a gyerekek számától és a körülményeinktől függően.
Ha kíváncsi vagy a különböző támogatások, juttatások és kedvezmények további részleteire, illetve tudni szeretnéd, hogy Kun-Welsz Edit szerint milyen esetben érdemes minél később elindítani a csedet, akkor hallgasd meg a két szakértő beszélgetését!
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / MHJ
