Egyértelmű jelek, hogy kihasználnak
Nem lehet, és nem is kell patikamérlegre tenni, mennyit tesz az ember egy kapcsolatba, és mennyit vesz ki belőle: boldogtalan, aki folyton gyanakszik, méricskél. „Légy nagyvonalú”: talán ez volt a legfontosabb tanács, amit az anyukámtól útravalóul kaptam. Persze a másik a véglet sem jó, mindig adni, adni és adni, amíg el nem fogy az ember egészen. Honnan tudható, hogy az egyensúly kibillent, és valaki ránk telepedett? A Psychology Today szakértője pontokba szedte a felkiáltójeleket. Kurucz Adrienn szemléje.
–
Van, hogy az ember úgy érzi magát egy találkozó után, egészen kifacsarták. A személyes és a szakmai kapcsolatok is nagyon egyoldalúak lehetnek: az egyik fél gátlástalanul emészti a másik idejét, energiáját, együttérzését, és nem, vagy csak ritkán kínál bármit is cserébe. Vannak elég egyértelmű jelei annak, hogy valaki kihasznál minket. Íme:
1.
Minden kapcsolatban lehetnek olyan időszakok, amikor az egyik fél segítségre szorul, és helyzeténél fogva nem képes viszonozni a szívességeket. De ha valaki folyton azért keres, hogy panaszkodhasson, és kapva-kap az együttérzésből fakadó felajánlásokon, akkor nem árt, ha átgondoljuk, nem kellene-e határt szabnunk neki.
2.
Résen kell lenni, ha valaki folyton felemlegeti (burkoltan vagy nyíltan akár), mennyit tett érted. Lehet, hogy nem ezeket a szavakat használja persze, de a felidézett történeteknek, helyzeteknek mégis csak az a summája, hogy ő egy mártír, tartozol neki, mert felnevelt, mert ott volt, amikor szükséged volt rá, mert segített neked valamikor. És ezért most ezt és ezt és ezt szeretné kérni cserébe. És sosem elég, amit adsz.
3.
Talán a leggyakoribb csapdahelyzet: valaki természetesnek veszi mindazt, amit teszel érte, és még egy köszönöm sem hagyja el a száját soha. Hisz úgy érzi, a hűséges, odaadó szolgálat neki személye okán, pozíciójánál vagy kiválóságánál fogva jár.
4.
Figyelmeztető jel, ha valaki csak akkor keres, ha szüksége van rád.
Lehet, már ha meglátod a nevét a telefonod kijelzőjén, arra gondolsz: vajon mit akar már megint tőled kérni?
5.
A másokat előszeretettel kihasználók egyik ismérve, hogy nem lehet nekik nemet mondani. Vagyis lehet, de akkor mindent elkövetnek, hogy rosszul érezd magad. Nincsenek tekintettel arra, hogy neked is lehet rossz napod, előfordulhat, hogy nem érsz rá, más programod van, és neked is vannak érzéseid, szükségleteid. Mintha egy automata lennél, nem egy másik ember.
6.
Vannak, akik könnyedén szabnak határokat másoknak – de mások határhúzását nem veszik szívesen. Talán te is ismersz olyan embert, aki nem veszi fel a telefont, ha elfoglalt, vagy nincs kedve diskurálni, esetleg nem is hív vissza, ám ha ugyanezt teszed te is, kiakad, hogy nem tud elérni.
7.
Fájdalmas felismerés, hogy valaki, akit a barátodnak vagy a szerelmednek hittél, nem ismer igazán. És valójában nem is törekszik rá, hogy megismerjen. Minden róla szól. Te képben van minden aprósággal vele kapcsolatban, tudod, hogyan issza a kávéját, mikor van a születésnapja, milyen ajándéknak örülne, mert figyelsz rá, de ő a veled kapcsolatos legalapvetőbb kérdésekre sem tud válaszolni.
8.
Ha szóvá teszel valamit, meghallgat, esetleg még elnézést is kér, belátja a hibáit, mégis úgy érzed, nem veszi komolyan az érzéseidet, csak túl akar lenni egy kényelmetlen beszélgetésen. Aztán megy minden tovább úgy, mintha nem történt volna semmi.
9.
Ha mégis megpróbál kiengesztelni, azt nagyon teátrálisan teszi. Ha tesz érted valamit, az mindig egy igen látványos gesztus, aminek lehetőleg sok tanúja van. Hogy lássák, ő milyen önzetlen. Drága ajándékot vesz, hogy sütkérezhessen a saját fényében. Vagy ajnározni kezd, amikor menekülnél, dicséretekkel halmoz el, mindenkitől azt hallod vissza, hogy mennyire imád, és az egekig magasztal a távollétedben. A hiba tehát a te készülékedben van, hogy nem ismered fel, milyen jó dolgod van mellette.
10.
Ígérget, ígérget és ígérget. Szemrebbenés nélkül. Pedig tudja, vagy tudná, ha lenne önismerete, hogy nem fog sűrűbben hívni, nem fogtok gyakrabban találkozni, nem lesz ott, amikor neked lesz szükséged rá.
11.
Nem egy szeretett személy vagy számára, hanem egy trófea. Dicsekszik veled: milyen szép vagy. Milyen okos. Milyen sokra vitted. Milyen csodás anya vagy. De a lelkendezés mélyén az van, hogy az ő fényét növeled. (Lásd: gyönyörű, fiatal feleségek a hatalmi elit tagjai mellett.)
12.
A kihasználás egyik formája, ha valaki, akit közelállónak gondolsz, nem támogat, amikor konfliktusba kerülsz valakivel. Lehet, hogy ha ketten vagytok, megértő, de nyilvánosan nem áll ki melletted.
13.
Vannak, akik folyton éreztetik veled a felsőbbrendűségüket. Lehet, hogy arrogánsan, lehet, hogy lekezelő nyájassággal. A szavaikban, a gesztusaikban ott van mindig annak tudata, hogy okosabbak, idősebbek, tapasztaltabbak, nagyobb rutinnal rendelkeznek egy területen, feletted állnak a hierarchiában, ezért hallgass csak szépen rájuk, ne vitatkozz.
14.
Óriási felkiáltójel, ha valaki azzal dicsekszik, hogyan tudott egy másik embert az ujja köré csavarni, rávenni valami olyanra, amit az nem akart. A manipuláció nagymestere épp veled ne játszadozna?
15
Végezetül: ne félj meghallani a saját – zsigerből jövő – érzéseidet. Ha az a gyanúd, nem értékel valaki, elvesz tőled valamit, de nem igazán ad cserébe semmit soha, akkor ideje átgondolni, van-e kedved, kapacitásod szolgálni őt.
Forrás: www.psychologytoday.com
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/ Ekaterina Goncharova