Így keresnek pénzt a 8 év feletti magyar gyerekek

–

Már most online keresik a pénzt

A Visa augusztusi, ötszázötven 8–14 éves gyerek részvételével készült kutatásából sok izgalmas adat kiderült arról, hogyan gondolkodik ez a generáció a pénzről és a jövőjéről, már ami a munkát illeti. Kezdjük az egyik legérdekesebb adattal: a megkérdezettek 55 százaléka keresett pénzt az elmúlt 12 hónapban, és háromnegyedük azt állította, hogy a technológia segítette őket ebben.

„Fontos megjegyezni: az 55 százalékban nincsenek benne a zsebpénzt kapó gyerekek, de azok igen, akik pénzt kaptak az elvégzett házimunkáért – tehát csak olyan bevételről van szó, amiért tettek is valamit a fiatalok” – mondja a kutatás e pontjáról Juhász Katalin, a Visa regionális termékfejlesztési igazgatója.

Az alfa generáció tagjai születésüktől kezdve szívják magukba a digitális tudást, sőt róluk az első kép az interneten jellemzően az ultrahangfelvételük volt. Teljesen természetesnek és magától értetődőnek veszik azt a hipergyors világot, amibe beleszülettek, és sokkal könnyebben feltalálják magukat benne, mint az idősebb nemzedékek tagjai, akik tinédzserként vagy felnőttként kezdtek el beletanulni.

És nemcsak kiismerik magukat a digitális világban, de a kutatás szerint tudják használni is: a 14 éves magyar gyerekek 20 százaléka online értékesítéssel keresett pénzt. Közülük minden negyedik online streameléssel jutott pénzhez.

Arra, hogy nem csak a felnőttek használják az online piactereket, jó példák Tóth Flóra kolléganőm 8 és 10 éves lányai, akik az anyukájuk elmondása szerint kerestek már pénzt azzal, hogy némi felnőtt segítséggel eladták a játékaikat az interneten.

Minden tizedik gyereknek fogalma sincs a pénz kezeléséről

A Visa felmérésében arról is megkérdezték a gyerekeket, hogy kiktől tanulnak pénzügyi témákról, honnan szerzik az ismereteiket ez ügyben. Nem meglepő módon a legtöbbjüknek a család az elsődleges információforrás, illetve a tanárok. Nagyon érdekes, hogy tőlük alig maradnak le a banki vagy pénzügyi applikációk, aztán az online cikkek következnek, a barátok és az internetes tartalomgyártók.

A sort a könyvek zárják, ami jól mutatja, mennyire a digitális tér van a gyerekek fókuszában a „régimódi” lehetőségek helyett.

Ugyanakkor minden tizedik gyerek (a megkérdezettek 11 százaléka) mondja azt, hogy soha semmilyen forrásból nem tanult a pénz kezeléséről, és még többen (32 százalék) nem hallottak soha arról, hogyan is kell beosztani a pénzt. Ez ügyben van némi lemaradásunk más európai országokhoz képest, a Visa csehországi felmérése szerint például az ottani gyerekek csupán 2 százaléka nem kapott infókat a pénzkezelésről.

Arról, hogy a gyakorlatban ki hogyan igyekszik edukálni a gyerekét a pénzügyek terén, olyan kollégáimat kérdeztem, akiknek a felmérés korcsoportjába tartozó gyerekeik vannak. Elmondásuk szerint mindannyian beszélgetnek a gyerekekkel a pénzről, de mindenki más megközelítést alkalmaz. D. Tóth András azt mondja, szoktak beszélni a pénzről, de nem „kiselőadást tartanak” a 8 éves lányának, inkább konkrét helyzetekhez kötve esik róla szó otthon, „illetve igyekszünk átvinni azt az üzenetet, hogy mindennek megvan az ára, és a pénzért meg is kell dolgozni” – mondja András.

Szabó Anna Eszterék főleg a tudatos vásárlás irányából közelítenek: „A fenntarthatóság kontextusában szoktunk erről beszélgetni, valamint sok szó esik a marketing, a reklám nyomásáról. Ezen felül együtt vásárolunk, számolgatunk, összehasonlítjuk az árakat” – mondja Anna.

Tóth Flóráék a transzparenciában hisznek:

„Sokat beszélünk a pénzről, nemrég hitelt vettünk fel, arról is tudnak. Illetve azt is tudják, mennyit keresünk, mennyi a rezsink, milyen fix kiadásaink vannak. Én semmi ilyesmit nem tudtam annak idejen, úgyhogy értek kellemetlen meglepetések, amikor külön költöztem a szüleimtől. Szóval igyekszünk számukra érthetően és nagyon nyíltan kommunikálni erről. És meglepően sokat kérdeznek is a témában.”

Hiába digitális bennszülöttek, inkább a készpénzt preferálják

A kutatás alátámasztja, hogy az alfa generációhoz tartozó gyerekek előszeretettel élnek a digitális világ vívmányaival, ezért igencsak kilóg a sorból egy érdekes adat: a megkérdezett magyar gyerekek 76 százaléka a készpénzt használja a vásárlásainál a bankkártya vagy a mobilos fizetés helyett.

Felmerülhet, hogy talán ezt látják a szüleiktől, vagy hogy a készpénz a bankkártyán lévő virtuális egyenleggel ellentétben „kézzelfogható”. Juhász Katalin szerint azonban más lehet ennek az adatnak a hátterében.

„Itthon ritkább, hogy a gyerekek bankszámlára vagy bankkártyára kapnak pénzt a családtagjaiktól, barátaiktól, ezért részesítik előnyben a készpénzt.

A 14 éveseknek is csak a 32 százaléka preferálja a bankkártyát vagy a telefonos fizetést, és az is kiderült a felmérésből, hogy csupán 29 százalékuk kap pénzt a családtól elektronikusan. Bár a gyerekek affinitása meglenne ahhoz, hogy kártyát vagy mobilos fizetést használjanak, más országokhoz képest itthon egyelőre kevesebb kifejezetten 14 év alattiak számára kialakított, és a szülők bizalmát is elnyerő termék áll rendelkezésre.”

A Visa tizenhárom európai országban végzett kutatásából kiderül, hogy sereghajtók vagyunk abban a tekintetben, hogy a gyerekek milyen gyakran választják a kártyás vagy mobilos fizetést – például a svéd gyerekek csupán 26 százaléka választaná a készpénzt. 

A maguk urai a mesterséges intelligencia támogatásával

A kutatásban nemcsak arra voltak kíváncsiak, hogy hogyan keresnek pénzt és honnan szerzik a pénzügyi ismereteiket a gyerekek, de arról is megkérdezték őket, hogyan képzelik el a jövőjüket, milyen munkahelyeken szeretnének dolgozni, és mire számítanak, mi vár rájuk, ami a technológiát illeti.

Érdekes adat, hogy a gyerekek 79 százaléka a maga ura akar lenni, azaz vállalkozna, akár egy stabil munkahely mellett, és csupán 6 százalékuk mondta azt, hogy kizárólag alkalmazott szeretne lenni – ha a mostani terveik szerint haladnak, a következő tíz évben jókora változás várható a munkaerőpiacon.

Szintén figyelemre méltó adat, hogy minden harmadik gyerek gondolja azt, hogy leendő munkájához használnia kell majd a közösségi médiát, és arról is világos elképzeléseik vannak, hogyan könnyítik majd meg a hétköznapi életüket és a munkájukat a robotok és a mesterséges intelligencia.

Utóbbiról azért már korábbi nemzedékek tagjai is álmodoztak, a különbség köztük és az alfa generáció között az, hogy utóbbiaknak nagyon is reális esélyük van arra, hogy ezek a vágyaik és elképzeléseik valóra váljanak.

Ráadásul már ennyi idősen nagyon tisztán látják, merre felé halad a világunk: ahogy a cikk elején említettem, ők már nem tanárok vagy orvosok akarnak lenni, hanem leginkább webfejlesztők, programozók, online marketingesek – csupa olyan munkakör, amikhez digitális eszközökre van szükség. Ez a terület tehát a legnépszerűbb, de nagyon vonzók számukra a kreatív munkák: sokan akarnak színészek, művészek, influenszerek, dizájnerek lenni. A „klasszikus” gyerekkori vágyakból csak a sportoló maradt dobogós, ez a harmadik legnépszerűbb kategória. 

Adott tehát egy generáció, amelynek tagjai minden korábbinál otthonosabban mozognak a digitális világban, nemcsak szeretik, de tudják is használni a technológiát, és tisztában vannak azzal, hogy a világ minden tudása két kattintásra van tőlük. Ráadásul már most olyan vágyakat fogalmaznak meg a jövőbeni munkájuk kapcsán, amelyek nagyon is reálisak, és figyelembe veszik a körülöttük lévő világot. Adódik tehát a kérdés: vajon pénzügyileg is tudatosabb ez a generáció, mint a korábbiak?

Juhász Katalin szerint azt egyelőre nem lehet így kijelenteni.

„Az azonban már most látszik, hogy tudatosabbak és önállóbbak az információszerzés és a tanulás terén. A kutatás adatai ezt támasztják alá, és ez igaz a pénzügyekkel kapcsolatos információkra is.

Illetve teljesen mások az elvárásaik: ők egy hipergyors világba születtek, nem tanultak meg várakozni, mindenből azt választják, ami valós idejű, zökkenőmentes, személyre szabott és folyamatosan rendelkezésre áll – ebben szerintem nem nagyon kompromisszumkészek, és ehhez az őket körülvevő világnak kell majd igazodnia.”

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Three Spots

Dián Dóri