Kihulló fogak, néma sikolyok és nyilvános meztelenség – Legfélelmetesebb rémálmaink és a mögöttük meghúzódó okok

–

„Az 1700-as évek végén még a rémálmokat úgy határozták meg mint betegséget, amelynek során az ember alvás közben azt hiszi, hogy nagy súly nehezedik rá” – írja a Rémálmok és az agy (Nightmares and the Brain) című anyagában a Harvard Orvosi Egyetem. A cikkből az is kiderül, hogy bár a rémálom jelzőt gyakran használjuk a köznyelvben is, például „Kész rémálom ez a kánikula!”,

felmérések szerint az amerikai lakosság körülbelül három-hét százalékának valóban komoly problémákat okoznak az éjszakai rémálmok – különösen a három és hat év közötti gyerekeknek.

Az egyetem pszichológiai adjunktusa, Deirdre Barrett szerint ennek oka vélhetően evolúciós jellegű. „A gyerekek sokkal kisebbek, sebezhetőbbek és sokkal több fenyegetésnek vannak kitéve, mint a felnőttek. A rémálmok részben ezt a kiszolgáltatottságot tükrözik” – tette hozzá.

Mikor és miért vannak rémálmaink?

A cikkből az is kiderül, hogy az álmok a közelmúltunk önéletrajzi epizódjaiként is felfoghatók, amelyeket átszőnek múltbéli emlékeink, új emlékeket létrehozva ezzel, amelyekre később hivatkozni lehet. Ilyen értelemben a rémálmok is egyszerű álmok, viszont erős, kellemetlen érzelmi reakciót váltanak ki. Az álmok az agy alapértelmezett hálózatának, összekapcsolt régiók rendszerének – amely magában foglalja a thalamust, a mediális prefrontális kérget és a hátsó cinguláris kérget – a része, amely viszonylag csendes időszakokban is aktív marad. Például akkor, amikor az alvás a REM (rapid eye movement)-szakaszába lép.

A REM nem folyamatos, négy vagy öt szakaszra bontható, amelyek együttesen alvásunk 20 százalékát teszik ki, és az agyi tevékenység ilyenkor hasonló, mint ébrenlét vagy szendergés esetén: gyors szemmozgások tapasztalhatók, az izomtónus viszont megszűnik. A rémálmok legtöbbször akkor jelentkeznek, amikor a REM-intervallumok megnyúlnak – ez általában az alvás felénél történik. 

Ahogy felkészülünk az ébredésre, az emlékek elkezdenek integrálódni és megszilárdulni, ezért leggyakrabban akkor álmodunk, amikor kilépünk a REM-szakaszából, és mivel hajlamosak vagyunk az alvás-ébrenlét csúcspontján álmodni, az álom közben látott – beleértve a rémálmok során keletkezett élénk, gyakran félelmetes – képekre ébredés után is emlékezünk.

A rémálmok hátterében számos ok húzódhat, mint például stressz, szorongás, rendszertelen alvás, gyógyszerek, mentális egészségügyi zavarok, de talán a legtöbbet vizsgált ok a poszttraumás stressz-zavar (PTSD).

A leggyakoribb éjszaka látott szörnyűségek

Nemrégiben a Psychology Today oldalán jelent meg egy kutatási anyag eredménye arról, melyek a leggyakoribb rémálmok. A kognitív viselkedésterápiára szakosodott pszichológus, Seth J. Gillihan szerint, míg a rossz álmok egyszerűen kellemetlenek, addig a rémálmok annyira felkavaróak, hogy hatásukra az álmodó felébred, és érzelmileg olyannyira intenzívek, hogy akár az álom hatására keletkező érzelmek és fizikai érzetek még az ébredés után is megmaradhatnak.

Geneviève Robert és Antonio Zadra, a Montreali Egyetem Pszichológiai Tanszékének tudósai egy vizsgálat során 331 résztvevőt kértek meg arra, hogy jegyezzék fel az összes álmukat, amelyre emlékeztek az elmúlt kettő-öt hét során. A közel tízezer álomból a szakértők megállapították, hogy melyek a leggyakrabban tapasztalt rémálmok. (A százalékos arányok összessége több mint 100, ugyanis a rémálmok nagyjából fele nem pusztán egy, hanem két területet is érintett. Ezek a rémálmok idiopátiás jellegűek voltak, vagyis nem volt ismert kiváltó ok, például trauma a hátterükben.) 

 

Fizikai agresszió (48,6 százalék) 

A rémálmok közel felében egy másik személy által érezték magukat fenyegetve az álmodók, vagy tényleges fizikai támadásnak voltak kitéve, például emberrablás vagy bántalmazás áldozatává estek.

Személyes konfliktus (21,0 százalék)

A második leggyakrabban előforduló álomtípus során szintén egy másik személlyel kapcsolatos negatív tapasztalat jelenik meg, de nyílt erőszak nélkül. A rémálmokban például heves vita, sértés vagy megaláztatás történt.

Kudarcélmény vagy tehetetlenség (16,2 százalék)

Az ilyen típusú álmokban, az álmodó nem képes elérni a célját, például elkövet egy szörnyű, jóvátehetetlennek tűnő hibát, mondjuk, meztelenül jelenik meg valahol. De ebbe a kategóriába tartozik az is, amikor valaki nem tud megszólalni, segítségért kiáltani, vagy nem mozdul a lába, képtelen elfutni.

Üldözöttség (11,1 százalék)

Az előző területhez szorosan kapcsolódik az a típusú rémálom, amikor fenyegetve érzi magát az álmodó, menekül valaki elől. Ezekben az álmokban gyakori, hogy az üldöző irreálisan gyors, és a rémületet tovább fokozhatja, hogy a megmenekülés lehetetlennek tűnik.

A gonosz jelenléte (11,1 százalék)

Ugyanilyen gyakori jelenség valamilyen rossz erő, például szellem vagy szörny megjelenése, de ebbe kategóriába tartozik az is, amikor mindez látható lény nélkül következik be, például valakit megszáll a gonosz.

Egészséggel, halállal kapcsolatos félelmek (9,1 százalék)

Minden olyan álom idetartozik, amikor akár az álmodó, akár egy hozzá közelálló személy megsérül, megbetegszik vagy meghal. Rendkívül gyakori – ebbe a kategóriába sorolható – álom, hogy valakinek kiesnek a fogai.

Baleset (8,7 százalék)

Ez a változatos típusú rémálom magában foglalhat egy autóbalesetet, azt, ha valaki lezuhan egy szikláról, vagy bármilyen nem szándékos cselekedetet, amely veszélyhez vagy sérüléshez vezet. A vizsgálat szerint a legtöbb ember (jó esetben) felébred az ilyen típusú rémálom közepén.

Félelem, aggodalom (8,7 százalék)

Az álmok közel egytizedében meghatározhatatlan volt a félelem tárgya, nem volt konkrét élmény vagy esemény, amelyre vissza tudtak volna emlékezni a résztvevők, de az ilyen álmok egyre növekvő nyugtalansággal jártak.

Rovarok, férgek, rágcsálók (6,7)

Egész pontosan az összes olyan állat, amely a való életben félelmetes, visszataszító az álmodó számára – például pókok, patkányok, kukacok, kígyók – feltűnik az álomban. Ezeknek már pusztán a látványa – hát még a támadása – rémületet okoz.

Természeti katasztrófák (5,5)

Minden, ami pusztítással jár: tornádó, hurrikán, szökőár, árvíz. 

 

Környezeti rendellenesség (4,7 százalék)

Végül azok az álmok zárják a sort, amikor az álmodó körül valami megváltozik oly’ módon, ahogy a való életben nem történhetne meg, és ez félelmet vált ki. Például feje tetejére áll a szoba, valaki olyat tesz, vagy valami olyan történik, ami annyira szürreális, hogy ettől retten meg az ember.

Noha abban mindannyian egyetérthetünk, hogy ezek az álmok nem kellemesek,

a szakértők szerint bizonyos előnyei mégiscsak vannak a rémálmoknak: felkészítenek minket a valós fenyegetésekre.

Hiába félelmetesek, ha a veszéllyel az álmok biztonságos környezetében szembesülünk, az elménk segíthet minket abban, hogy felkészüljünk egy ténylegesen felmerülő problémára. Persze nem valószínű, hogy az összes álmunk segít minket valamilyen módon, hiszen jó esetben arra sohasem kell felkészülnünk, hogy az ördög költözik belénk, vagy hogy egy óriási tarantulával találjuk szemben magunkat, de mindenképpen izgalmas kérdés, hogy milyen összefüggések fedezhetők fel az álmok során látott képek és a valódi gondolataink, akár félelmeink, traumáink között.

Nektek van visszatérő rémálmotok? Írjátok meg kommentben, hogy mi az!

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/ Tunatura

Krajnyik Cintia