Kezdjük rögtön a brutális számokkal: a már említett tanulmány szerint 2010 és 2019 között a 30 és 39 év közötti korosztályban a rákdiagnózisok száma 19,4 százalékkal nőtt. A 20 és 29 év közöttiek esetében ez az emelkedés 5,3 százalék volt, és a mellrák volt a leggyakoribb daganatos betegség a fiatalok esetében. Ráadásul míg 2010 és 2017 között az idősebb mellrákkal küzdő nők halálozási aránya csökkent, a fiataloké stagnált.

A kutatáshoz interjúkat is készítettek mellrákkal diagnosztizált fiatal nőkkel, amelyekből kiderült, hogy a páciensek gyakran úgy érezték, az orvosok nem veszik komolyan az aggodalmaikat, mondván: „túl fiatalok” egy ilyen betegséghez. Emiatt az idősebb nőkhöz képest a fiataloknál nagyobb eséllyel diagnosztizálnak kései stádiumú és agresszív mellrákot, emellett pedig fokozottan ki vannak téve annak a veszélynek, hogy a daganat újra kialakul.

„Nincs olyan, hogy valaki túl fiatal legyen a mellrákhoz – ez egy téves hozzáállás, amit el kell felejtenünk. A megbetegedés ugyanúgy érinti a fiatalabb korosztályt is, a már említett tévhit viszont negatívan befolyásolja a túlélési esélyüket”

– mondta a Washington Postnak Debra Monticciolo, a Dartmouth-Hitchcock Medical Center emlőképalkotás szakosztályának vezetője.

További probléma, hogy a mammográfiát rendszeres szűrővizsgálatként csak 45 éves kortól javasolják, holott már korábban szükség lehet a rendszerességre, ahogy arra is, hogy 40 éves kor alatt részletes tájékoztatást kapjanak a nők a megfelelően végzett önvizsgálat mikéntjéről és fontosságáról, illetve a további szűrési és diagnosztikai lehetőségekről. 

Monticciolo úgy véli, hogy 25 éves korban minden nőnek el kellene végeznie egy kockázatértékelést, amely kimutatja, mennyire hajlamos valaki a mellrákra. Azokat, akiknél magasabb kockázatot állapítanak meg, rendszeresen szűrni kellene – nem csupán 45 éves kortól kellene hozzáférhetővé tenni a rendszeres mammográfiai vizsgálatokat, illetve más diagnosztikai eszközöket, ha aggodalmaik vannak az emlőjük változásaival kapcsolatban.

De nem Monticciolo az egyetlen, aki úgy véli, sokkal komolyan kell venni a megbetegedések számának növekedését a fiatalok körében. 

„Nagyon nem jó gyakorlat, hogy 40 évesen beszélünk először a mellrákról az orvosunkkal” 

– mondta Tari King, a bostoni Brigham and Women's Hospital emlősebészeti osztályának vezetője a Washington Postnak

De miért lesz egyre több fiatal rákos?

A szakembereknek erre a kérdésre nincs egyértelmű válaszuk, azonban szerintük több lehetséges tényező is közre játszhat a növekvő tendenciában.

Az egyik ilyen a Washington Post által megkérdezett szakértő, Elizabeth Suh-Burgmann szerint a sűrű mellállomány, de fontos lehet még a korai nemi érés és a kései menopauza is – ilyenkor ugyanis a mellek hosszabb ideig vannak kitéve az ösztrogénnek. Ezen kívül az életmód, az étrend és a környezeti hatások is befolyásolhatják a mellrák kialakulásának kockázatát. 

Azt viszont biztosan tudjuk, hogy mi nem fontos tényező a fiatalkori diagnózisok növekvő számának tekintetében: a genetikai kockázat. Ugyanis azoknak a fiatal nőknek a jelentős része, akiket mellrákkal diagnosztizáltak, nem voltak genetikailag hajlamosak a betegségre.

Mi a helyzet Magyarországon és az Unióban? 

Az OECD idén februárban megjelent jelentéséből tudhatjuk, hogy Magyarország sajnos toronymagasan vezet, ha a daganatos megbetegedések okozta halálozásról van szó. A riport szerint 2019-ben Magyarországon 33 százalékkal többen haltak meg rákban, mint az EU-s átlag. 2020-ban pedig az uniós átlagnál 10 százalékkal több rákos beteget diagnosztizáltak.

A mellrák a nők leggyakoribb daganatos betegsége Magyarországon is minden hetedik magyar nőnél várható, hogy élete során kialakul. A Semmelweis Egyetem honlapja szerint itthon évente 8000 új diagnózist regisztrálnak.

Annak ellenére, hogy az összes esetnek csupán egy százaléka érinti a 35 év alattiakat, ám a fiataloknál kialakult mellrákosok száma itthon is növekedett az elmúlt években.

A honlap szerint a Semmelweis Egyetem Radiológiai és Onkoterápiás Klinikájára a nők körülbelül „70 százaléka már előrehaladott mellrákkal érkezik, a szűréseken pedig a meghívott nők mindössze 40 százaléka vesz részt”, míg a skandináv országokban 90 százalék feletti a részvételi arány.

Források: ITT, ITT, ITT és ITT

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/ praetorianphoto

Dián Dóri