„Otthon jöttem rá, hogy nem jól tudtam, melyik évben vagyunk” – Ezek a ti legviccesebb kialvatlan történeteitek

–

Hagyjuk is…

Mese az áram nélkül működő háztartási eszközökről, elfelejtett szemeteszsákokról és a bevásárlás csodáiról.

„Sokszor olvasok elektronikus könyvet, kezembe vettem egy hagyományos példányt, lefeküdtem és lekapcsoltam a villanyt, néztem a könyvet a sötétben, és csodálkoztam, miért nem látom…” (Katalin)

„Az áramszünetet kihasználva unalmamban vasalni akartam… Hagyjuk is.” (Veronika)

„Hajdú mosógép víz nélkül mosott, mert nem nyitottam ki a csapot. Ez a gép erre is képes volt anno. (Gabriella)

„Kávéfőzés: kotyogós összekészítése után gondoltam, készülődöm, amíg lefő a kávé. Pár perc múlva kimentem a konyhába: nem raktam a gáztűzhelyre a kávéfőzőt… Odaraktam, újra elmentem készülődni. Újabb pár perc múlva kimentem, de a kávé csak nem jött. Nem raktam vizet a kotyogóba” (…Anita)

„Megpróbáltam bebújtatni a vakvezető kutyát a munkahámba. A seggénél. Még jó, hogy kapott egy csomó képzést, és látott már másnapos vakot.” (Ani)

„A hajnali félhomályban majdnem kiengedtem az udvarra az ajtó elé lerakott táskámat, mert azt hittem, a macska várakozik olyan türelmesen.” (Réka) 

 

 „Teli szemeteszsákkal a három sarokra lévő trolimegállóban állni…” (Ágnes)

„24 órás ügyelet után egész úton a bolt felé mondogattam, hogy »olaj, kakaó, szemeteszsák, tej, kenyér«, szépen meg is vettem, mindent hazavittem. Majd amikor el akartam pakolni, kiderült, hogy ügyelet előtti napon ezeket már szépen mind megvettem, úgyhogy most duplán van mindenből.” (Dorka)

„Én úgy vásároltam be, hogy kifizettem, szépen visszatettem a (teli) kosarat a helyére, és hazamentem. Otthon gyanús lett a dolog… elég kellemetlen volt visszamennem utána.” (Veronika)

„Még a munkahelyemen: M16-os csavaranyát kerestem. Végignéztem az összes fiókomat, a zsebeimet, még az asztal alá is bemásztam, és amikor a kollégám megkérdezte, hogy mit keresek, kinyitottam a markomat, és csendesen mutattam, hogy ezt a…!” (József)

via GIPHY

De cuki kis párna vagy!

Igen, a szülők fáradtsága még ezen belül is külön kategória. Éljen mindenki, aki valahogy átevickél a napokon!

„Egyik hajnalban gyereksírásra ébredtem, de nem volt mellettem a gyerekem! Elindultam a lakásban megkeresni, viszont a sírás abbamaradt. Nem találtam, hol van, kezdtem pánikolni. Visszafordultam, hogy megint megnézzem az ágyban, és akkor vettem észre, VÉGIG A KAROMBAN VOLT!” (Zsófi)

„Éjszakai szoptatás után adtam egy jó nagy puszit és némi ölelgetést a szoptatós párnának.” (Fanni)

 „Első gyermek, nonstop szoptatás. Rendeltem pizzát. Hát…nyár volt és jó meleg… nem értettem, hogy a pizzafutár miért bámul ennyire mereven a szemembe…” (Emőke)

„Egyszer a gyerek piszoárját ürítettem a szennyestartóba a vécé helyett, mert már a mosáson járt az eszem…”

„Ajánlom minden kisgyerekes anyukának a hajbalzsamos tusolást! Ha már a serkenő szőrszálak eltüntetésére aznap nem volt idő, legalább csillogó és selymes lesz!” (Boglárka)

„Kértem már ki magamnak egy kisboltban, hogy miért lejárt gyümölcsleveket árulnak. Otthon jöttem rá, hogy nem jól tudtam, melyik évben vagyunk – visszamentem elnézést kérni. Vagy ringattam egy időben a kenyeret a boltban, mintha a kisbabám lenne…” (Márta)

„A kisfiamnak vásároltam egy pár sportcipőt. Otthon vettem észre, hogy az egyik 25-ös, a másik 27-es. Visszavittem, de valaki elvitte a másik ugyanilyen garnitúrát. Örömmel vettem tudomásul, hogy nem csak én vagyok hülye. Évekkel később magamnak vettem egy pár csizmát. Mindkettő jobblábas. Nem mondom, hogy rongyosra hordtam!” (Klára)

„Első évben elvittem gyereket táska nélkül iskolába… Idén sikerült gyerek nélkül is jutnom félútig.” (Niki)

„Én a gyereket egy hónappal korábban vittem el az edzőtáborba…” (Kinga)

„Salvus víz helyett szilvapálinkát töltöttem az inhalátorkészülékbe. Még szerencse, hogy magamon kipróbáltam, mielőtt az üvöltő kétévesem arcára erőltettem volna.” (Szilveszter)

via GIPHY

Úgy emlékszem, ide raktam…

Hova is raktam a mit is? Vagy ez nem is az, amit amúgy máshova akartam rakni?

„Vasaló a hűtőben? Félórát kerestem, hogy túl legyek a vasaláson, végül feladtam, és neki akartam állni a főzésnek. Ekkor bukkantam rá a szökevényre.” (Marcsi)

 „Egyszer a két kutyából csak egyet vittem sétálni, a másiknak csak a pórázát, nagyon megsértődött, mire visszamentem érte.” (Szilvia)

„Ma röhögtem a kasszánál, hogy valaki az én kosaramba rakta a disznózsírját, aztán megérkezett a valaki, és kiderült, hogy én pakoltam a disznózsírjára a joghurtom, majd távoztam a kosarával.” (Gergely)

„Egyik reggel munkába indulnék, de sehol nincs a kocsikulcs… egy óra keresés, munkahelyre betelefonálás, hogy kések, majd végső kétségbeesésemben kimentem a kertbe, és belenéztem a kukába, a kulcs meg ott csücsült a szemét tetején (előző nap munka után hasonló állapotban lehettem, kidobtam az autóban talált szeméttel együtt)

via GIPHY

Egészségedre!

Ugyan, nincs olyan, hogy egy-egy sztorinak a szádban érezd az ízét… Ó, várj csak!

„Utazás előtt megtetszett egy pici fogkrém. Amikor kinyomtam, fura volt, hogy rózsaszín… Remek dolog protézisragasztóval fogat mosni! Alig bírtam kisikálni a számat!” (Barbi)

„Az még hagyján legalább a műfogsorrögzítő eleve szájba volt tervezve, én egyszer majdnem aranyér elleni krémet nyomtam a fogkefémre a tizenkét órás éjszakai műszak után…” (Edaella)

„Egyszer acetonnal kezdtem leszedni a sminket. Utólag viccesebb, pedig akkor is nagyon röhögtem magamon…” (Szilvia)

„A csúcshülyeség: kávé helyett kutyatáp a kávéfőző darálójába…” (Katalin)

„Hajnali öt óra harminckor letettem a macskáim elé a frissen lefőzött kávémat, én meg magam elé vettem a macskakaját. Szerencsére valami gyanús lett…” (Borbála)

„Fogmosás apám habzó borotvakrémjével – tinikorom felejthetetlen emléke. Még a buszon is buborékok jöttek a számból.” (Krisztina)

„A tesóm egyszer pálinkát töltött a kávéfőző víztartályába. Erős lett…” (Zsuzsanna)

via GIPHY

„Munkába menet mindig levittem a szemetet. És rendszeresen az uzsonnás szatyromat dobtam ki a kukába, míg a teli szemeteszsákkal mentem a HÉV felé.” (Gabriella)

„Az egyik legextrémebb húzásom: ugyanabba a kabátzsebbe tenni az éjszakai futáshoz használt gázsprét és szájsprét. Majd reggel félkómásan elővenni az egyiket, hogy frissítsem a leheletem… Rosszul választottam…” (Vivien)

„Én egyszer reggel a kistesóm fürdővíz-színezőjével mostam fogat.” (Veda)

„Fejeljük meg egy migrénnel. Szóval reggeli kávé fejfájással kombinálva. Bevettem az édesítőt, az Algopyrint meg beledobtam a kávéba. Az az íz, amikor amúgy is hányingered van…” (Ildikó)

Konyhaművészet!

Fúziós konyha és posztmodern újítások. Jó étvágyat kívánunk!

„Ma a szilvás gombócokat a lobogó víz helyett a kukába kezdtem lapátolni.” (Ivett)

„Reggel vettem észre, hogy este beraktam sülni a tököt.” (Mónika)

 „Fahéjas csigánál nagyvonalúan szórtam a fahéjat, még rá is csodálkoztam, hogy milyen spéci, mert már hozzá van keverve a porcukor. Amikor már a sütőben volt, én meg vadul prüszkölve takarítottam a romokat, akkor jöttem rá, hogy őrölt borssal szórtam meg vastagon a tésztát.” (Nikoletta)

„Forró vízzel engedtem fel a lányom szörpjét…” (Gabriella)

És a végére egy szabályos kis filmjelenet

„Még a koronavírus előtt túraautós paddockban dolgoztam. Egyszer ismételten elkapott egy »alig tudok aludni napokig« hullám az egyik versenyhétvége alatt. Vasárnap reggel elindultam a magyar csapat sátra felé. Az egyik külföldi versenyző jött közben szembe. Kerestem a megfelelő nyelvet és a megfelelő köszönési módot, de egyáltalán nem jutott eszembe, hogy ez ki. Azt tudtam: át fog jönni a túloldalra, hogy köszönjön.

Úgy döntöttem a pánikban, hogy úgy csinálok, ahogy ő, és azon a nyelven szólok vissza, amelyiken ő.

Átjött, kaptam két puszit egy széles mosollyal és egy »Good morning!«-gal körítve. Viszonoztam, de még mindig nem tudtam volna megmondani, ki ez, csak annyit, hogy már régóta ismerjük egymást. Amikor befordultam a magyarok sátra felé, elmentem az ő csapatuk előtt is. Akkor jutott eszembe, hogy mi a neve és milyen nyelven beszél… (Mellesleg az egyik legjobb haverom volt!)” (Szilvia)

 

„Elmentem a városba intézni pár dolgot, de amikor visszaértem a kocsihoz, nem volt ott… Sírva hívtam az apukámat, majd a rendőröket, hogy eltűnt a kocsim. Kijött két rendőr, akikkel fel-alá járkáltunk az utcában, kérdezték, hol parkoltam pontosan, stb. Majd az egyik rendőr elkezdett sétálni a mellettünk lévő utca felé, ahol megpillantottam a piros kocsimat, pontosan amellett az oszlop mellett, ahova parkoltam… Sűrűn bocsánatot kértem, hogy ilyesmivel raboltam az idejüket. Közölték, hogy elő szokott fordulni az ilyesmi… a hatvanévesekkel! Hazaküldtek pihenni. Huszonöt éves voltam ekkor!” (Enci)

Csepelyi Adrienn (gyűjtése)

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/David Zach