Újraépíteni mindent a nulláról – A külföldre költözés lelki kihívásai
A külföldre költözés egy olyan lecke az élettől, amely többet tanít neked magadról, a kapcsolataidról, az alkalmazkodásról és a határaidról, mint bármelyik önsegítő könyv. Nem lesz könnyű folyamat, ezt sejtheted, de pszichológus vendégszerzőnk szerint néhány buktatóra előre felkészülhetsz lélekben – ebben próbál most segítséget nyújtani. Mert megint egy olyan korszakot élünk, amikor egyre többen készülnek egy ilyen nagy lépésre. Balázs-Miklovicz Anita vendégposztja.
–
Nem könnyű elköteleződni a döntés mellett. Egy már felépített karriert, életet talán nehéz otthagyni, pláne ha már saját családja is van az embernek, akikre szintén gondolnia kell. Amennyi szépsége van a külföldre költözésnek, annyi kihívással és áldozattal is jár, és ezek folyamatosan, el nem múlóan, egy időben vannak jelen. Ám nem mindegy, melyik irányba billen el a mérleg: fontos, hogy az áldozatok megélése kisebb intenzitású legyen, mint a nyereség, amit kiveszel belőle.
Nagy levegő, döntés
Amikor megszületik a döntés, az egyik legnehezebb ezt megosztani a családdal és a barátokkal. Egyrészt azért, mert egészen biztosan megterhelő megbarátkozni a gondolattal, hogy országhatárok fognak elválasztani a szeretteidtől, és ez volt az egyik legfontosabb mérlegelési pont. Másrészt gyakran a családtagok annyira le vannak sújtva a döntés hallatán, hogy nehéz szabályozniuk az érzéseiket, és ennek folytán bűntudatkeltő kérdéseket tehetnek fel: „És velünk mi lesz? Itt hagytok minket, ki fog rólunk gondoskodni? Azt hiszitek, ott jobb lesz nektek?”
Így a költözéssel kapcsolatos félelmek és az azzal járó kihívások mellett megjelenhet benned az az érzés is, hogy „rossz ember vagyok, ha itt hagyom a származási családom”.
Átmeneti, de komoly belső vívódásokat hozhat ez az érzés. Fontos tudatosítani magadban: teljesen természetes, hogy félsz attól, milyen változásokat, kihívásokat hoz a költözés a kapcsolataidban. Viszont teljesen természetes és jogos az is, hogy a saját életed felelőse te légy, és úgy éld az életedet, ahogyan az a legjobban szolgál téged. Ez pedig nem zárja ki azt, hogy a családdal a távolság ellenére is részesei maradjatok egymás életének, csak olykor kreatív/digitális megoldások segítenek ebben.
Amikor a szeretteiddel megosztod a hírt, érdemes kiemelni a változásban rejlő lehetőségeket is: ha meglátogatnak, rengeteg új, külföldi közös élményben lesz részetek, színesítve ezzel a családi fotóalbumot is. Amikor pedig te látogatsz haza, ugyanilyen fontosak lehetnek azok a programok, amelyekben közösen szereztek élményeket.
A videótelefonálás nagyon jó opció a kapcsolattartásra, sőt, ha a szülő vagy nagyszülő nyugdíjas korú, és korábban nem használt ilyen eszközöket, ez remek lehetőség a megtanulására, az önfejlesztésre, az agy karbantartására.
Sok rokoni kapcsolatnak kimondottan jót tesz egy kis távolság: a mindennapi viták megritkulhatnak, és a tartalmasabb beszélgetések gyakoribbá válhatnak.
A kint készült megosztásával pedig a szülők kaphatnak egy kis ízelítőt a külföldi életből.
Megérkezni sem könnyű
Rengeteg logisztikával is jár áttenni az életünket egy másik országba. A szerencsésebbek már egy állásajánlattal a zsebükben érkeznek az új országba, viszont sokan választják azt a megoldást, hogy akkor keresnek munkát, amikor megérkeztek. Az sem elhanyagolható, hogy külföldre költözésnél az emberek jelentős többsége párral megy, és míg az egyiknek már lehet munkahelye, a másik számára ez egy további kihívás. Kezdetben a sok ügyintézéssel járó feszültség hatására megkérdőjeleződhet benned az, hogy vajon jó döntést hoztál-e. Fontos ilyenkor emlékeztetni magad arra: ez a feszültség annak szól, hogy nem könnyű egy idegen országban kiismerni a rendszert, teljesen természetes, hogy kezdetben mindez szorongató. Ez nem a döntés minőségéről szól.
Csak amikor minden a helyére kerül, rendben vannak a bürokratikus ügyek, berendezted az új otthonod, és felfedezted a környezetet magad körül, utána lehet felszabadulni a kötelezettségek alól, és megízlelni az új életet.
Ha a sajátodtól sok szempontból eltérő kultúrájú országba költözöl, megtapasztalhatod a kulturális sokkot is: azok a szokások, megoldások bizonyos helyzetekre, amelyek otthon voltak, teljesen mások az új országban. Ez meglepetést, szorongást, aggodalmat is kiválthat, és nehéz lehet kezdetben mindezekhez alkalmazkodni. Nem mindenkinél jelenik meg azonban, hiszen ezt befolyásolja a személyiségünk, a nyelvi felkészültségünk, az alkalmazkodási stratégiáink, a szakmai képzettségünk és a korábbi tapasztalataink is.
De megtörténhet az ellenkezője is: ráeszmélhetsz arra, hogy van olyan ország, ami jobban működik.
Talán vannak olyan gondok a származási országodban, amiket elfogadtál, ez a „normális”, hiszen sosem tapasztaltad meg másként. Majd megismerkedsz egy olyan országgal, ahol úgy működik az ellátórendszer, a szolgáltatások, ahogy álmaidban elképzelted. És itt ez a normális. Ilyenkor a gyászban megélt érzésekkel találkozhatsz. Elkezdheted összehasonlítani az új országban lévő dolgokat azzal, ahogyan ez a származási országban van.
Elgyászolhatod azt a vágyott jövőképet, hogy ha mindez otthon is megvalósulna, nem kellene távol lenni a családtól, a barátoktól, az otthonodtól.
Megjelenhet a düh, és azok a gondolatok, hogy „miért nem tudnak hasonlóan működni a dolgok otthon, miért kell nekem elköltöznöm ahhoz, hogy ezeket megtapasztaljam?!” Ez jelentős lehangoltsággal járhat, és elönthetnek ambivalens érzések is, hiszen épp jó élményeket gyűjtesz az új országban. Ezek bár nehezek, de egyben természetesek is, és legtöbbször átmenetiek, ugyanis fel fogja váltani őket a helyzet elfogadása.
Bárhogy lesz, úgy lesz
„Mennyi időre költözöl külföldre? Örökre ott maradtok?” – ezek azok a kérdések, amelyekkel egészen biztosan minden külföldre költöző találkozik. Sokszor te magad is azt gondolhatod, hogy tudod rá a választ. Ez adhat komfortot, de szorongató is lehet. Ha pedig a válasz folyamatosan változik benned, lehet, hogy csalódást élsz meg, hiszen „nem ez volt a terv”. Mindenkit arra biztatok, hogy legyen megengedő saját magával és a válaszával is.
Az, hogy mennyi időre tervezel, folyamatosan változhat, és ez teljesen rendben van így. Nem kell és nem is lehet tudni előre, hogy mi lesz az igényed öt-tíz-tizenöt év múlva, és milyen változások lesznek erre hatással.
Csak nyitottan!
Újraépíteni mindent – a külföldre költözés ezzel jár. Az otthonosság érzésének kialakításában nagyon sokat segíthet, ha viszel magaddal olyan tárgyakat vagy akár bútorokat, amelyek régóta megvannak, és eddig is az otthonod részei voltak. Emellett nem csak új lakásba költözöl, nem csak munkahelyet váltasz, a szociális hálódat is fel kell építened. Amíg a húszas években könnyebb lehet új barátságokat kötni, addig a harmincas-negyvenes-ötvenes években ez még a saját országodban is kihívás lehet, nemhogy egy új környezetben, idegen nyelven. Rászánni az időt, közös élményeket szerezni – mindez erőfeszítést követel. Minél inkább extrovertált valaki, annál komfortosabb eljárnia új közösségekbe ismerkedni, az introvertáltabbak számára azonban nagyobb kihívást jelent.
Mind az új ismeretségek, barátságok kialakításához, mind pedig a többi praktikus kihíváshoz a kulcs a következő: a kíváncsiság. Keretezd át a gondolkodásod: egy kaland részese vagy, fedezd fel ezt a kalandot kíváncsisággal. Keress olyan közösségeket, ahol szintén kapcsolódni vágyókkal találkozhatsz, akikkel osztozol a beilleszkedés élményében, legyen ez akár a helyi magyar közösség, vagy egy expat-csoport. Ha találkozol valakivel, aki szimpatikus, hívd el kávézni, ismerkedj meg vele!
A proaktivitás elengedhetetlen az ismerkedésben, hiszen senki sem fog bekopogtatni az ajtódon, hogy a barátod legyen. Ez a kíváncsi odafordulás másokhoz segít abban, hogy a saját közérzeted és mentális egészséged jobb legyen.
Ha kialakul egy stabil szociális háló, amelyben nemcsak jó ismerősök, hanem barátok is vannak, megerősíthetik az új otthon érzését. Mindez persze nem könnyű. Kutatások alapján az érzelmi stabilitás a legfontosabb személyiségvonás, amely hatással van a jó pszichológiai alkalmazkodásra külföldre költözés esetén. Mivel a külföldre költözés jelentős stresszel járó életesemény, ezért könnyebb kibillenni az egyensúlyból is.
Ha nehéz visszatalálni a belső egyensúlyhoz, érdemes lehet segítő szakember támogatását kérni ebben. Hiszen ahogyan érzed magad a bőrödben, hatással van a beilleszkedésed sikerességére az új országban. A nap végén pedig nagy valószínűséggel azért döntöttél a költözés mellett, mert úgy gondoltad, örömöt hozhat az életedbe.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél többet megtudni Balázs-Miklovicz Anita pszichológusról, szakmai oldalait ITT és ITT találod.
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/ Warchi
