Egy kutya, egy gyerek, egy kétszemélyes miniautó, egy látatlanban kivett új otthon, egy 72 órán át érvényes Covid-teszt, és egy külföldi munka, amiért visszarendelték a szerzőnket Angliába. Ezt csinálja valaki utána!
„Tüdőgyulladás? Most? Covid-járvány közepén? A kemó vége előtt?” Sorozatunk negyedik részét olvashatjátok ma.
Nem egy külföldön élő családot hozott haza a vírus, még ha csak ideiglenesen is.
Amikor csak a szív diktál…
Mi lassan fellélegzünk, egyre több dolgot engedünk meg magunknak a régi életünkből, de vannak országok, ahol a vírus még mindig olyan agresszív, hogy nemhogy enyhülésre, de akár szigorításra is lehet számítani.
Vajon miért nem tudott ez a műfaj Magyarországon meghonosodni, ha ilyen értékes tapasztalatokra lehet szert tenni közben?
Mit tehet az ember, ha otthon nem kap lehetőségeket, ha összecsapnak a feje felett a pénzügyi gondok? Milyen érzés hátrahagyni egyetemista gyereket és idős szülőt?
„Kevés nyomorúságosabb helyzet van, mint egy gyermekét éppen elveszített anyát arra kényszeríteni, hogy hallgassa az újszülöttek cuppogását… Még szerencse, hogy az az asszony szülésznő volt, három élő, egészséges gyerekkel megáldva. Így nem vette annyira a lelkére a dolgot. Talán.”
Talán mindenki azt tanítja leghangsúlyosabban, amit neki magának is meg kell, meg kellett vagy kellene tanulnia.