Ágyban, párnák közt, telefonnal a kézben – cseppet sem veszélytelen a „bed-rotting” jelensége

–

Egy fárasztó hét után semmi másra nem vágyom, csak hogy egész nap ágyban maradjak – mondjuk gyakran, arról azonban hajlamosak vagyunk megfeledkezni, mit is jelent pontosan az „ágyban maradás”. A TikTokot bed-rotting, azaz „ágyrohasztás” néven árasztják el videók, amiken kamaszok párnák és takarók alá bújva pörgetik a közösségi médiát órákon át, tömik magukba marékszámra a gyorskaját, vagy épp 24 óra leforgása alatt ledarálnak egy 3 évados sorozatot. Hogy ez lenne-e az a bizonyos öngondoskodás, ami után kisimult arccal, feltöltődve, frissen látunk majd munkához? Aligha.

Dr. Jessica Gold, a Washing Egyetem pszichiátriaprofesszora elmondja:

a lustulással és a „bed-rottinggal” egészen addig nincs is gond, amíg értjük, mi áll a hátterében, és amíg vannak más stresszlevezetési stratégiáink is.

A lustulásnak önmagában ugyanis tényleg sok pozitív hatása van, hiszen elengedhetetlen, hogy a pörgős mindennapok során időnként kifújjuk a gőzt, elengedjük az elvárásokat, és feltöltsük a kimerülőben lévő energiakészleteinket. A probléma abból fakad, ha nem tudunk határt szabni ennek az állapotnak, és akár napokon át ágyban maradunk.

Simon A. Rego pszichológus véleménye szerint a jólléthez egyensúly szükséges, amiben egyaránt szerepet kap a pihenés, valamint az aktív kikapcsolódás is. Ha csak az elsőt választjuk, az rövid időn belül kontraproduktívvá válhat, és növelheti a stressz-szintünket. Hozzáteszi:

a többnapos ágyban maradás általában többet takar a szimpla kimerültségnél, és akár súlyosabb pszichés problémát is jelezhet.

Ha valaki folyamatos fáradtságot, aluszékonyságot, motiválatlanságot tapasztal, mindenképp forduljon szakemberhez, ugyanis a háttérben akár depresszió vagy szorongás is állhat.

Miért veszélyes?

Az, hogy a mentális egészségre nézve miért veszélyes a bed-rotting, most már evidens, azonban itt sajnos nem ér véget a történet. Kelly Glazer Baron családorvos az alvástudományi perspektívára hivatkozva elmondja: az ágy az alvás és az intimitás helyszíne, de ezeket leszámítva a szakértők azt javasolják, minden más tevékenységet vigyünk ki a hálószobából, ha nem szeretnénk tönkretenni az alvási rutinunkat. Sőt, amennyiben nem alszunk el a lefekvéstől számított 30 percen belül, vagy ha az éjszaka folyamán megébredve nem szenderedünk vissza 20 percen belül, jobban tesszük, ha felkelünk.

„Teljesen normális, ha valaki fáradtnak érzi magát egy hosszú nap után, azonban ha ez rányomja a bélyegét a munkára, a szociális életre vagy más mindennapi tevékenységekre, érdemes felkeresni egy szakembert”

– mondja el Baron, egyetértve Regóval. 

Mivel helyettesítsük?

Ahhoz, hogy alternatív tevékenységeket találjunk a bed-rotting helyett, fontos megérteni, milyen lélektani igény áll a hátterében. Gold szerint gyakori, hogy a lustálkodást valamilyen fontos kérdés szőnyeg alá söprésére, vagy elszigetelődésre használjuk, ezzel még tovább mélyítve a tudat alatt dolgozó stresszt. Éppen ezért

érdemes olyan programokat választani, amelyeknek úgy része a pihenés és a feltöltődés, hogy közben segítenek szembenézni a stresszhelyzetekkel, és egészséges megküzdési mechanizmusok kifejlesztésére sarkallnak.

Ezzel talán senkinek sem mondunk újat, de természetesen ezúttal is „a jó öreg sport–meditáció–barátokkal való kikapcsolódás” szentháromságát javasolják a szakemberek. Amennyiben pedig mindenképp a lakás négy fala között maradnál – mert ez is tök oké egy adott ideig –, akkor érdemes a naplóírást vagy az olvasást választani a távirányító helyett. 

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/ SeventyFour

Takács Dalma