Kamasz lányokkal nagyobb az esély a válásra – legalábbis egy kutatás szerint

–

Ijesztően hangzik, és megbélyegzőnek, hogy a kamasz lányok szülei (különösen, ha a lányok elsőszülöttek) nagyobb eséllyel válnak el, mint a kamasz fiúk szülei, vagy mint más korú gyerekekéi. De sajnos egy kutatás eredményei ezt igazolták, ráadásul nem kis mintavétel alapján: 3 millió házasságban vagy élettársi viszonyban élő párt vizsgáltak Hollandiában 1971 októbere és 2015 decembere között, és az eredmény tényleg riasztó: a 13 és 18 év közötti lányok szülei 5 százalékkal nagyobb arányban váltak el, mint a tinédzser fiúk szülei, míg korábbi életkorban, vagy 18 év feletti gyerekek esetében nem volt jelentős az eltérés – számoltak be az Economic Journalban publikált tanulmány készítői.

A Daughters and Divorce (Lányok és a válás) című vizsgálatot Jan Kabatek, a Melbourne-i Egyetem kutatója, és David Ribar, az atlantani Georgia Egyetem munkatársa végezte, és hogy még alaposabbak legyenek, a holland számokat összevetették amerikai mintával is, amiket más vizsgálatokhoz vettek még 2005 és 2010 között. Már azok is kimutatták, hogy a lányos családokban nagyobb a válás rizikója, de mivel a korosztályra nem tértek ki, egészen más irányokban keresték a magyarázatot – például abban, hogy a férfiak még mindig inkább fiúgyerekre vágynak, és több időt is töltenek a fiaikkal.

A képet azonban jelentősen árnyalja, ha a lányok esetében csak egy bizonyos időszak növeli a válás kockázatát: a serdülőkor.  

A kamaszkor közepén, 15 évesen már 9 százalékkal is magasabb a lányos családok válási rátája, mint a fiús családoké – feltéve, hogy a lány az első szülött gyerek –, az amerikai családok esetében pedig még ennél is magasabb az eltérés a lányos szülők javára: szinte a duplája.

Így tehát már sokkal pontosabban megfogalmazható a kérdés: mi történik a lányokkal kamaszkorban, ami a szüleik között több feszültséget szíthat? 

Nos, akinek tinédzser gyerekei vannak, pontosan tudja, hogy nem könnyű életszakasz, és lányok esetében sokkal nagyobbak a veszélyek. A kérdőívek kimutatták, hogy e tekintetben elsősorban az apák és a lányok között támad sok vita, de a két szülő is gyakrabban feszül egymásnak – például a gyerekük pénzügyi támogatása kérdésében. (És mint tudjuk, egy lány nővé érése kicsit többe kerül, mint egy fiúgyerek serdülése, bár az meg az élelmiszer-fogyasztást dobja meg nagymértékben.)

Korábbi vizsgálatok megállapították azt is, hogy a lányos családokban mik lehetnek még a nézeteltérés okai: például, hogy mennyire engedjenek szabad teret neki, hogy hogyan öltözködhet, hogyan (és kivel) töltheti a szabadidejét, természetesen a randizást illetően is, illetve hogy vállalhat-e munkát.

Ebből az derül ki, hogy a lányok útkeresése, önállósodása több aggodalmat szülhet, mint a fiúké.

Különösen igaz ez azokra a családokra, amelyekben a generációk között nagyobb a szemléletbeli különbség, tehát a szülők másképp határozzák meg a nemi szerepeket, mint a gyerekeik – például az alacsonyan iskolázottak és a bevándorlók körében –, vagy ahol a szülők között is van differencia (például, mert más a hátterük és a végzettségük). Konkrétan: ott kulminálódnak a konfliktusok, ahol a kamasz lányok már egy másik genderszemléletet képviselnek, mint amely szerint a szülők (elsősorban az apa) nevelték őket. 

Jan Kabatek és David Ribar arra jutott, hogy mindezeket az apák egy esetben kezelik könnyebben: ha nekik is volt nővérük, és ezáltal betekintésük abba, min mennek keresztül a kamasz lányok. Az anyák esetében viszont nem számít, hogy volt-e lánytestvérük, úgyhogy azt a konklúziót vonták le, hogy elsősorban az apák együttérzésén vagy nyitottságán múlik, hogy ez a helyzet egészen válásig fajulhat-e.

Gyárfás Dorka

Forrás: ITT 

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Jupiterimages