„A gardróbfrissítést otthon érdemes elkezdeni” – 4+1 ötlet, amivel környezettudatossá teheted az öltözködésed
Elérkezett a szeptember, ami a környezetvédőknek egyet jelent a használt ruhák hónapjával. Jó lenne, ha minél több ember követné azt a gondolatiságot, hogy legalább ebben a hónapban csak másodkézből szerez be ruhát (feltéve, hogy szüksége van rá). Tavaly arról írtam ezen apropóból, hogy milyen klasszul fel lehet öltözni a turiból, és mennyi történetet hordozhatnak ezek a ruhák, most pedig néhány praktikus tanáccsal készültem. Deli Csenge tippjei egy környezettudatosabb világ megteremtéséhez.
–
Amikor azt olvassuk, hogy a ruhaipar a második leginkább környezetkárosító szektor, ilyen tényeket találunk mögötte:
- globálisan évente 150 milliárd ruhadarab készül, és a szám folyamatosan nő (Hulladékmentes)
- a fast fashion-márkák évente 15–20 új kollekciót is piacra dobnak, mindegyikkel újbóli fogyasztásra buzdítva a FOMO-ban élő vásárlókat (Hartay Mihály)
- Európában évente hatmillió tonna textilhulladékot dobnak ki, aminek csupán negyede kerül valamilyen formában újrahasznosításra (Innovatext)
- az Egyesült Királyságban hetente (!) 13 millió ruhadarab végzi hulladéklerakókban (Oxfam)
150 milliárd ruhadarab önmagában is felfoghatatlanul sok, arról nem is beszélve, hogy ennek előállításához eszméletlen mennyiségű vízre, vegyszerre és energiára van szükség, a gyártási folyamat pedig jelentős szén-dioxid kibocsátással jár.
A fast fashion-üzletek az évszakonkénti négy–öt kollekciójukkal és színes-szagos hirdetéseikkel, influenszer-kampányaikkal folyamatosan azon ügyködnek, hogy mindenképpen megvedd a portékáikat. Ennek érdekében, elhitetik, hogy ők diktálják a divatot, amihez viszonylag alacsony árat biztosítanak.
Te pedig bemész az üzletbe vagy leülsz a laptopod elé, és megveszed őket, mert szépek. De egy idő után már nincs hely a szerkényedben, szóval a használatlan darabokat jóhiszeműen elviszed konténerekbe vagy valami olyan helyre, ahol abban bízol, hogy valaki újrahasznosítja őket. Nos, ezek sajnos a legtöbbször a hulladéklerakókban végzik, amiknek már a létezése is hatalmas terheket ró a bolygóra, kezelésük nagyon költséges, a megszüntetésükről nem is beszélve. Mindez pedig csak a jéghegy csúcsa.
És mindez pár hét múlva kezdődik elölről. Így csak gyűlik és gyűlik a hulladék.
A fast fashion uralmának megfékezésére az Oxfam 2019-ben hívta életre a ruhák másodkézből való vásárlására buzdító „second hand szeptembert”. Én idén is csatlakozom hozzájuk, és hoztam néhány praktikus ötletet, mert nagyon örülnék, ha te is beszállnál!
Használd újra!
Mielőtt bármit csinálnál, nézz szét a ruhatáradban! Simán lehet, hogy rábukkansz pár elfeledett darabra, ami pont jól jön. Ehhez a szakértők azt tanácsolják, hogy szezonálisan mindig csomagold el az épp nem hordott ruháidat, vagy legalábbis tedd el őket szem elől, így a következő évben becsaphatod egy kicsit magad: újra elővéve szinte újként fognak hatni.
Szelektálj néha, és fontold meg, mennyire szükségesek az évek óta az oszlop alján heverő darabok.
Ha úgy érzed, csak a helyet foglalja, add neki egy szerettednek, add le egy adományboltban vagy tedd fel valamelyik online platformra, és máris belekerültél a zöld körforgásba. Arra azért figyelj, hogy olyan minőségű darabokat akarj másra „rásózni”, amilyet te is szívesen felvennél, ha szükséged lenne rá vagy a stílusodhoz illene. A kopott, bolyhos, kinyúlt holmikra a következő pontban találod a megoldást.
Alakítsd át!
Ha vannak benned szunnyadó kreatív energiák, most ébreszd fel őket! Elő a szabászollóval, tűvel-cérnával, és szárnyalhat is a fantáziád. Most nagyon divatosak a kézzel hímzett cuccok, egy megunt pólóra applikált szarkasztikus mondat, vagy az ódivatúnak gondolt farmeredre hímzett virágminta nemcsak megújítja, de tökéletesen egyedivé is varázsolja a megunt darabokat. Ha már nem tetszik a csizmaszárú nadrágod, vágd le rövidnadrágnak! A kopott, szakadt farmerokból bohókás patchwork-termékek is készülhetnek táska vagy akár lakástextil formájában is. Egy jó meleg, már esetleg bolyhosodó, ezért nem szívesen viselt pulcsiból könnyedén téli sapka, úgynevezett beanie varázsolható. Ha ehhez nincs kedved, keress fel a környékeden egy varrónőt vagy az ismerőseid közül valakit.
Eddig még szóba sem kerültek az üzletek – mert tényleg otthon érdemes elkezdeni a gardróbfrissítést.
Ha mindenképpen szeretnél új (legalábbis számodra új) cuccokat vásárolni, csatlakozz te is a kihíváshoz, és legalább szeptemberben igyekezz azokat másodkézből beszerezni.
Ilyenkor is tartsd szem előtt, hogy csak olyan darabok menjenek veled haza, amelyekre valóban szükséged van, és amelyeket szívesen fogsz viselni, különben csöbörből vödörbe…
Válj a körforgás részévé!
Ma már számtalan helyen lehet másodkézből vásárolni. Kézenfekvő, hogy léteznek turkálók, ahol gyakran előfordulnak márkás darabok, és szerencsére az a trend látszik, hogy most már nem ciki, ha valaki használtan vesz dolgokat. Az online rendelés szerelmeseinek is van megoldás: számtalan „Instabutik” létezik, ahol valóban kincsekre bukkanhatunk. Egyre több olyan hely jelenik meg (például a RUHA Recycled Fashion Store, a Reused vagy a Swappis), ahová akár kuponokért mi magunk is bevihetünk már megunt ruhákat, miközben újakra is vadászhatunk.
Ha pedig csak meg akarunk szabadulni tőlük, a legtöbb adományboltban és cseritihálózatban szívesen fogadják őket. A WMN zöld podcastja, a Komposzt egyik epizódjából sok hasznos infót megtudhattok arról, miért érdemes felkeresni ezeket az üzleteket, hogyan lehettek a leginkább mások (és a környezet) segítségére.
Adj róla hírt!
Légy a saját környezeted influenszere!
Ha már elindultál az úton, inspiráld a környezetedet is, és mesélj nekik például arról, hogy hol bukkantál kincsekre, hogyan tettél szert a kedvenc szoknyádra és sáladra, vagy hogyan szabadulsz meg a felesleges holmijaidtól.
Ha érzed magadban a hívást, oszd meg a közösségimédia-felületeiden is egy képen, hogy épp milyen másodkézből származó textileket viselsz. Ehhez használd a #SecondHandSeptember vagy a #turikincs hahstageket, illetve ezekre rákattintva további ihletet gyűjthetsz. Az angol nyelvű hashtag alatt több mint 123 ezer posztot találsz, a magyar nyelvűnél is már bőven ezer fölötti a bejegyzések száma.
Amikor elmeséltem néhány újdonsült szaktársamnak, hogy a second hand szeptemberről fogok írni (ezért nem tudok tovább maradni a buliban), csak értetlenül pislogtak, hogy az meg mi. Aztán gyorsan összefoglaltam nekik, mire bőszen bólogattak, és eldöntötték, hogy ők is beszállnak. Növelve a láthatóságot, te is elhintheted a tudatosság magjait másokban. Ez igaz lehet bármilyen más környezettudatossági kérdésben.
Nincsenek illúzióim, nem ettől fog egycsapásra kigyógyulni a Föld az általunk okozott károkból, de sok apró lépés és tenni akaró ember muszáj, hogy érjen valamit. Képtelen vagyok elfogadni, hogy ezek a törekvések hiábavalók.
Ha mindenképpen újat szeretnél…
Szerezd be fenntarthatóan! Válogass olyan vállalkozások termékpalettájáról, ahol fontos, hogy milyen anyagból és hogyan készülnek a leendő ruháid. Nem mindegy, hogy aki készítette az adott darabot, éhbérért dolgozott-e, hogy az anyagok honnan származnak és milyen összetételűek, hogy a cég milyen gyakran váltogat kollekciót. Mengyán Eszter szuper listákat sorol fel Fenntartható divat oldalon: mindent megtudhatsz a különféle környezetbarát alapanyagokról vagy az etikus magyar márkákról. Kocsis Noémi korábbi riportjában pedig még több kezdeményezést ismerhetsz meg.
Ha valami különlegesebbre vágysz, nézz szét a hazai divattervezők munkái között.
Szinte kivétel nélkül mindegyikük fókuszában ott áll a környezettudatosság, ennek szellemében hazai varrónőkkel, fenntartható módon beszerzett anyagokkal, jó minőségű, időtálló „örök darabokat” készítenek. Ennek nyilván magasabb az ára, de ha visszaszámolsz, hogy egy hasonló ruhát azonos körülmények között meddig tudnál viselni, és a környezeti hatásokról is elmélkedsz kicsit, máris kiderül, hogy semmivel sem drágább az a tervezői darab, bár kétségtelen, hogy egyszerre nagyobb kiadás, viszont biztosan megtérül.
Deli Csenge
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/RUSS ROHDE