Állandóan fáradtnak érzed magad? Ez állhat a hátterében!

–

Kimerült energiaraktárak

Valljuk be, a legtöbb esetben meg tudjuk nevezni az okát annak, hogy miért vagyunk fáradtak, és egy bizonyos szintig ez rendben is van így. Egy kisbabás, kisgyermekes anyuka esetében senki sem csodálkozik azon, ha üveges tekintettel mered ki a busz ablakán, és ha pénteken a tanítónőnek már összeakad a nyelve a hatodik órában, az sem szorul különösebb magyarázatra, az ügyeletes orvosokról és nővérekről már nem is beszélve.

De létezik az a fajta kimerültség, ami már az okoktól függetlenül állandósul, és az energiaszint egyszerűen képtelen megemelkedni. Itt érdemes elgondolkodni azon, hogy a hétköznapi teendők és az esetlegesen éjszaka kukorékoló gyerekeken túl még mi okozhatja ezt az állapotot. Nemcsak azért, mert nyilván jobb elemünkben lenni, hanem mert ez már legalább annyira szól az egészségünkről, mint arról, hogy végig tudunk-e nézni a nap végén egy egész estés filmet.

Az élethez, a sejtjeink táplálásához és a test működésének fenntartásához bizony energiára van szükség. Tehát ha nincs energiánk, az nem csupán a munkánkra vagy a türelmünkre hat ki, hanem a testünkre is. Ideális esetben a testünk energiatöbblettel működik, de

ha például stressz, hormonális problémák vagy alváshiány miatt kimerültek az energiaraktárak, az annak az egyértelmű jele, hogy a testünk épp energiahiányban dolgozik. Csak az a kérdés, meddig bírja…

De vajon mi befolyásolja az energiaszintünket a kézenfekvő szempontokon túl? Íme:

A megfelelő minőségű alvás hiánya

Egy átlagos felnőttnek nagyjából hét-kilenc órát kell aludnia minden éjszaka ahhoz, hogy optimálisan funkcionálhasson. A Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) szerint azonban a felnőttek egyharmada rendszeresen kevesebb mint hét órát alszik éjszaka.

Márpedig az elégtelen alvás simán okozhat túlzott nappali álmosságot, ingerlékenységet és koncentrációs nehézségeket is, ráadásul a krónikus alváshiány a mentális betegségek, a szívbetegségek, a magas vérnyomás és az elhízás melegágya, illetve az immunrendszer károsodásával és a fokozott fájdalomérzékenység kockázatával is járhat.

Az pedig, hogy hány órát töltünk alvással, még mindig csak a jéghegy csúcsa, hiszen az sem mindegy, hogyan alszunk. Az alvásminőségen lehet javítani például az alacsonyabb hőmérséklettel, a képernyő és bármiféle kütyü kiiktatásával az utolsó pár órában (igen, ez a sorozatmaratonokra is vonatkozik), azzal, hogy lefekvés előtt néhány órával már nem eszünk, és persze az sem mindegy, mit vacsorázunk. (Alkoholt és koffeint fogyasztani elalvás előtt, ugye, mondanom sem kell, hogy igazi öngól.)

Számíthat az éjszakai öltözetünk anyaga, ahogy az ágyneműé is, és akkor még a fekhelyünkről nem is beszéltünk. Már csak hallkan jegyezném meg, hogy szerintem én kiváló minőségűeket tudnék aludni, ha a gyerekeim végre hagynának így circa tíz év után, de nekik még nem esett le, hogy ők is jobban járnának, ha az anyjuk nem egy zombi lenne. (Majd visszakapják kamaszkorukban, muhaha!)

Szóval úgy fogalmazok, hogy aki teheti, ragaszkodjon a következetes alvási ütemtervhez, és igyekezzen mindennap ugyanabban az időben kelni, feküdni, még hétvégén is, méghozzá a fent említett, lehető legjobb körülmények között.

Egészségügyi okok

Kiderült, hogy számos rendellenesség és betegség is állhat a krónikus kimerültség mögött. Hogy maradjunk az alvásnál, sokaknál a megfelelő minőségű és pihentető alvást olyan működési problémák befolyásolhatják negatív irányba, mint például az obstruktív alvási apnoe, ami egy hirtelen légzési szünetekkel járó légzészavar, és ezáltal gyakori ébredést okoz.

Szélsőséges esetekben okozhat krónikus fáradtságot pajzsmirigy-alulműködés, bizonyos vesebetegségek, a cukorbetegség, a szklerózis multiplex és bizonyos rákos megbetegedések is. (Mielőtt minden kimerültségtől megtébolyult olvasó bepánikolna, emlékeztesse magát mindenki, hogy az ember beírhat a keresőbe bármilyen pitinek tűnő tünetet, és a lehetséges diagnózisuk között garantáltan ott lesz a rák.)

Ha épp valamilyen vírusos vagy bakteriális fertőzés, esetleg gyógyszeres kezelés alatt állunk, olyankor is érdemes emlékeztetnünk magunkat arra, hogy a szervezetünk épp csatában van, tehát nem várható tőle százhúsz százalékos teljesítmény.

A fizikai aktivitás hiánya

Tetszik vagy sem, a rendszeres testmozgás nemhogy nem meríti le a tartalékainkat, hanem épp ellenkezőleg! Nyilván nem a megerőltető fizikai igénybevételről van itt szó, hanem olyan mozgásformákról, amiket heti rendszerességgel be tudunk iktatni az életünkbe. Ha olyan mozgást végzünk, ami extra erőfeszítést igényel, az ugyanúgy feléli az energiatartalékunkat, mint a krónikus kimerültség, szóval azzal nem leszünk előrébb. De

ha találunk egy mozgásformát, amit naponta vagy hetente néhány alkalommal kipurcanás nélkül tudunk űzni, az látványosan megemeli az energiaszintünket.

Ülőmunka esetén pedig kifejezetten fontos, hogy időnként megszakítsuk a statikus testhelyzetet, mert a munkavégzésünkre is negatívan hat a mozdulatlanság. Sokkal fáradtabbnak érezhetjük magunkat, és romolhat a produktivitásunk, ha nem iktatunk be mozgással tarkított pihenőket.

A táplálkozás

Igen, mint az általános egészséget érintő kérdésekben, úgy most is magabiztos helye van a listán az egészséges táplálkozásnak.

Ugyanis a krónikus fáradtság hátterében állhat D-vitamin, B12, C-vitamin, nátrium, cink, magnézium és vashiány is. A D-vitamin- készletek pont az őszi-téli időszakban csappanhatnak meg a kevesebb napsütés hatására, úgyhogy azok pótlására mindenképpen fontos odafigyelni akkor is, ha nem érint minket a fáradtság.

Az egészségtelen rágcsálnivalók, a feldolgozott élelmiszerek, mint például a cukros italok és pékáruk túlzott fogyasztása is problémát jelenthet a nap folyamán, mert ezek az ételek hirtelen „kilövik az űrbe” a vércukorszintünket, majd ugyanilyen intenzitással és ugyanilyen hirtelen leesik az energiaszintünk, amitől kimerültséget érezhetünk.

A változatos, egészséges étkezés igazi hű társunkká válhat a fáradtsággal szembeni hősies harcunkban, szóval érdemes nem félvállról venni a dolgot.

Feszültség, depresszió és szorongás

Na, ez talán az egyik legnehezebben kivédhető pontja a listának. Az a fránya stressz. Őszintén, nem tudom, hogy lehet – legalábbis városi életmód esetén – kikerülni a feszülést, de tény, hogy a krónikus stressz a rossz alvás és az álmatlanság legfőbb okai közé tartozik. Az internalizált stressz eredhet a fajsúlyosabb érzelmek visszatartásából, az érzelmi megküzdési mechanizmusok hiányából, vagy abból, ha nem vagyunk képesek kommunikálni az érzéseinkről, gondolatainkról. A feloldatlan traumák és a különböző lelki eredetű és mentális zavarok fokozottabb éberséget, felpörgöttebb agyi működést okozhatnak, ami súlyosan befolyásolhatja az alvásminőséget is.

A rendszeres testmozgás, meditáció és a szabadban töltött idő pozitívan befolyásolhatják a stressz-szintet, szóval érdemes akár rituáléként beépíteni az életünkbe pár ilyen szokást, amiket a feszültség kiiktatásának dedikálhatunk. 

Koffein

Igazi árulónak számít a koffein, hiszen alapból azért fogyasztaná az ember, hogy csökkentse a fáradtsággal járó tüneteket, erre a gaz, piszok pont az ellenkezőjét csinálja. Tanulmányok bizonyítják, hogy a rendszeres koffeinbevitel komolyan befolyásolja alvásunk minőségét és mennyiségét, a túlzott koffeinfogyasztás pedig álmatlanságot okozhat. Tehát rövid távon lehet, hogy felpörget a koffein, de érdemes észben tartani, hogy

minél többet iszunk belőle a nap folyamán, annál inkább hatással lesz majd az éjszakai alvásunkra, ami miatt másnap akár még többet akarunk fogyasztani, így lesz az alvásunk, majd az általános energiaszintünk is egyre rosszabb.

Folyadékbevitel

A víz, mint tudjuk, létfontosságú szerepet játszik szervezetünkben: felelős a tápanyagok elosztásáért a sejtjeink között, a salakanyagok kiürítéséért, a hőmérséklet szabályozásáért és számos fontos folyamatért, amik mind nem tudnak megvalósulni normálisan, ha nem iszunk eleget, ezért a szervezet takaréklángra állíthatja magát, ezzel alacsony energiaszintet, fáradtságérzetet eredményezve. Ráadásul a kiszáradás sűrűbbé teheti a vért is, ami megnehezíti a szív számára a vér pumpálását a testben, ami szintén hozzájárulhat a fáradtsághoz. 

Legyünk résen!

Ha a fentebb felsorolt életmódbeli változtatások nem javítják az alvást és/vagy az energiaszintünket, akkor valami olyan fizikai, vagy mentális egészségügyi probléma állhat a háttérben, amit talán érdemes kivizsgáltatni. Megijedni nem kell, de ha megfelelően alszunk, táplálkozunk, iszunk, mozgunk, sok időt töltünk a szabadban, mellőzzük a koffeint, és még mindig úgy érezzük magunkat, mint akin áthajtott és visszatolatott egy úthenger, lehet, hogy jobban tesszük, ha orvoshoz fordulunk, biztos, ami biztos.

Mindezeken túl az időjárás, a válságos időszak, amit élünk, ezek mind kőkeményen hatnak ránk, és az a rengeteg inger, ami ér minket, gyakorlatilag feldolgozhatatlan. Nem csoda hát, ha az idő nagyobbik részében kimerültnek, motiválatlannak, fáradtnak érezzük magunkat. Csak az nem mindegy, mennyire. A lényeg így is, úgy is az, hogy figyeljünk magunkra. És kitartás!

Források: ITT, ITT, ITT és ITT

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images/ Hirurg

Szabó Anna Eszter