A rák kialakulásának kockázata hagyományosan az öregedéssel nő. Ennek oka, hogy az évek során a sejtekben egyre több genetikai károsodás halmozódik fel, amely végül a sejtosztódás szabályozásának felborulásához vezethet. A DNS-t folyamatosan érik károsító hatások: a levegőszennyezés, az UV-sugárzás, a táplálkozás, a dohányzás vagy akár a krónikus gyulladás is hozzájárulhat a sejtek öregedéséhez – hogy a daganatos megbetegedések esetén mekkora része van a genetikának és más körülményeknek, azzal D. Tóth Kriszta ebben a cikkében foglalkozott.

A Nature Medicine-ben megjelent friss kutatás azonban arra utal, hogy nem csupán az eltelt évek száma számít. A szakemberek az úgynevezett biológiai életkort vizsgálták, amely azt mutatja meg, mennyire elhasználódott valakinek a szervezete a tényleges életkorához képest. Ezt különféle vérvizsgálati eredmények – például a gyulladásos markerek, a vércukorszint, a kreatinin, az albumin vagy a fehérvérsejtszám – alapján számítják ki.

WMN Fesztivál 2026

Yin Cao, a St. Louis-i Washingtoni Egyetem molekuláris epidemiológusa és munkatársai több mint 154 ezer brit és több mint 10 ezer amerikai felnőtt egészségügyi adatait elemezték.

  • A brit mintában az 1965 és 1974 között születettek biológiai életkora átlagosan magasabbnak bizonyult, mint az 1950 és 1954 között születetteké ugyanabban az életkorban.
  • Az amerikai adatok még nagyobb eltérést mutattak: az 1990-es években születettek biológiai öregedése jóval előrébb járt, mint az 1960-as évek második felében születetteké.

Egyre több fiatal lesz rákbeteg

A kutatók azt is megvizsgálták, hogy ez milyen kapcsolatban áll a daganatos betegségek kialakulásával.

Az eredmények szerint minden egyes szórásnyi növekedés a biológiai életkorban 8 százalékkal emelte az 55 éves kor előtt kialakuló szolid daganatok kockázatát.

Különösen erős kapcsolatot találtak a tüdőrák esetében: itt a magasabb biológiai életkor 57 százalékkal nagyobb kockázattal járt együtt.

Az összefüggés akkor is megmaradt, amikor a kutatók figyelembe vették a dohányzást, az elhízást, a genetikai hajlamot és más ismert rizikófaktorokat. 

Az egyes szervek öregedése eltérő daganatokkal mutatott kapcsolatot. Az immunrendszer gyorsabb öregedése elsősorban a korai tüdőrákkal függött össze, míg a zsírszövet biológiai öregedése a vastagbélrák fokozott kockázatát jelezte. 

Fontos leszögezni ugyanakkor, hogy

a kutatás nem bizonyítja, hogy a felgyorsult biológiai öregedés közvetlenül okozza a daganatokat, csupán azt, hogy a kettő között szoros összefüggés figyelhető meg.

A szakemberek szerint a biológiai életkor valószínűleg számos tényező – genetika, életmód és környezeti hatások – együttes lenyomata. A kutatók remélik, hogy a jövőben a biológiai életkor meghatározása segíthet azonosítani azokat a fiatalokat, akiknél nagyobb a daganatok kialakulásának kockázata. Így célzottabb megelőzési programokat és korábbi szűrővizsgálatokat lehetne kidolgozni számukra.

A szakértők ugyanakkor hangsúlyozzák: a fiatalok körében tapasztalható daganatos megbetegedések növekedése ellenére a rák továbbra is sokkal gyakoribb az idősebb korosztályokban. A mostani eredmények inkább egy újabb fontos darabot jelentenek annak a kirakósnak az összeállításában, amely megmagyarázhatja, miért nő világszerte a korai daganatok előfordulása.

Nagy Andi

A kiemelt kép illusztráció, Forrás: Pexels/ cottonbro studio