Epstein-ügy: Hullanak ki a csontvázak a szekrényből, pedig még csak az aktákra várunk

–

Nem lakhatsz többet András hercegről elnevezett utcában – legalábbis az észak-írországi Carrickfergusben. Az Egyesült Királyságban elsőként itt kezdeményeztek ugyanis utcanév-változtatást, miután III. Károly november elején megfosztotta hercegi címétől az öccsét, aki ezután Andrew Mountbatten-Windsor néven él majd. A brit király azt követően tett így, hogy októberben posztumusz megjelent a volt herceg vádlójának és Jeffrey Epstein áldozatának, Virginia Giuffre-nak a memoárja (amiről itt írtunk).

Drága barátom, Jeffrey

Ahogy arról mi is beszámoltunk, a memoárban Giuffre azt állítja: Epstein társa, Ghislaine Maxwell kényszerítette arra, hogy akarata ellenére többször is szexuális kapcsolatot létesítsen a volt herceggel – egyszer úgy, hogy Epstein és körülbelül nyolc másik fiatal lány is jelen volt. András tagadta a vádakat, majd 2022-ben peren kívül megegyezett Giuffre-vel. Giuffre 2025 áprilisában lett öngyilkos.

Andrew Mountbatten-Windsor neve az Epstein-akták korábban nyilvánosságra hozott részében is szerepel. Hétfőn a brit miniszterelnök, Keir Starmer viszont már egyenesen azt javasolta, hogy Mountbatten-Windsornak tanúskodnia kellene az amerikai kongresszus előtt az Epsteinnel való kapcsolatáról. A miniszterelnök azután nyilatkozott így, hogy az Epstein-ügyet vizsgáló amerikai bizottság két prominens demokrata képviselője, Robert Garcia és Suhas Subramanyam is azt mondta, hogy András/Andrew „továbbra is bujkál” a komoly kérdések elől. 

Andrást azzal is vádolják, hogy részt vett azokon az Epstein által rendezett, Little Saint James szigeti orgiákon, amelyekre Epstein és Ghislaine Maxwell kiskorú lányokat is vitt – és amelyeken a gyanú szerint magas rangú politikusok és befolyásos üzletemberek is jelen voltak.

A brit sajtóban ráadásul még szeptemberben kiszivárogtak olyan e-mailek az amerikai hivatalos iratokból, amiket András és volt felesége, Sarah Ferguson írt Epsteinnek, és amikből kiderül, hogy még azután is baráti kapcsolatot tartottak fenn az amerikai szexuális bűnözővel, hogy elítélte a bíróság.

Ferguson kifejezetten magyarázkodó levelet írt „drága barátjának”, Epsteinnek, miután 2011-ben önostorozó interjút adott arról, hogy milyen rossz döntés volt Epsteinnel barátkozniuk. 

Mint a mesében: az Epstein-akták nyilvánosak is lesznek, meg nem is 

A fenti egy kis ízelítő abból, milyen hullámokat vet továbbra is az Epstein-ügy nemcsak az Egyesült Államokban, de Európában is.

Múlt hét kedden az USA képviselőháza megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely arra kötelezi az Igazságügyi Minisztériumot, hogy hozza nyilvánosságra a Jeffrey Epsteinhez, az elítélt szexuális bűnözőhőz kapcsolódó összes ügyiratot. Az amerikai közvélemény és politika helyzetéről izgalmas pillanatfelvételt mutatott, hogy a képviselőház elsöprő többséggel fogadta el a kétpárti törvényjavaslatot: a Ház 427–1 arányban szavazott az elfogadás mellett, egyedül Clay Higgins louisianai republikánus képviselő voksolt ellene.

Szerdán a Szenátus szintén villámgyorsan, ráadásul egyhangúan fogadta el a törvénytervezetet, így került az Trump asztalára, aki még aznap alá is írta.

Az így hatályba lépő törvény alapján

az Igazságügyi Minisztériumnak 30 napja van arra, hogy nyilvánosságra hozza a Epstein-dokumentumokat „kereshető és letölthető formátumban”.

Az akták nyilvánosságra hozását még a 2024-es választási kampányában ígérte meg Trump, hogy aztán a kormányával együtt megpróbáljon visszatáncolni belőle (erről itt és itt írtunk).

Az aktákat ugyanakkor így sem lehet majd teljes terjedelmükben megismerni, és ennek ismét részben Trump az oka. Ugyanis a törvény értelmében – és nagyon helyesen – visszatarthatóak vagy kitakarhatók az áldozatok személyes adatai – ám emellett a folyamatban lévő nyomozásokat veszélyeztető részek is.

Márpedig az elmúlt hetekben éppen Trump utasította arra Pam Bondi igazságügyi minisztert, hogy indítson vizsgálatot Jeffrey Epsteinnek az amerikai bankokkal, valamint vezető amerikai politikusokkal való kapcsolatáról. Trump ugyanis – főleg, mióta kiderült, hogy az ő neve is szerepel az aktákban –, próbálja következetesen csak a demokratákra kenni az egész Epstein-ügyet. Részben jogosan, hiszen olyan demokrata csúcspolitikusok is érintettek, mint Bill Clinton volt elnök és Larry Summers ex-pénzügyminiszter.

Ki és mi szerepel az Epstein-aktákban?

Nemcsak a bűnügyi nyomozások dokumentumai, az áldozatok és tanúk vallomásai, hanem az igazságügyi minisztérium belső levelezése, repülési naplók és további adatok is az Epsteinnel kapcsolatba hozott személyekről és szervezetekről.

Az, hogy valakinek a neve előkerül a dokumentumban, nem jelenti automatikusan azt, hogy törvénysértő dolgot tett (jelen tudásunk szerint ez a helyzet az elnök esetében is, bár Epstein a leveleiben azt állította, Trump tudott a kiskorú áldozatokról – erről itt írtunk). Viszont még így is

rettentően kínos a nyilvánosság előtt, ha kiderül, hogy valaki közeli kapcsolatot ápolt a gyermekprostitúcióra való rábeszélésért és prostitúcióra való felbujtásért elítélt, aztán 2019-ben kiskorúak szexuális kereskedelméért ismét letartóztatott, majd a börtönben öngyilkosságot elkövető Epsteinnel.

Márpedig egészen sokan vannak így.

A volt pénzügyminiszter és a Harvard Egyetem volt elnökének botránya már a ChatGPT-t fejlesztő OpenAI-t is elérte, Larry Summers ugyanis a cég részvényese, sőt elnökségi tagja is volt egészen mostanáig. Csakhogy a nyilvánosságra hozott levelekből kiderül, hogy Summers tanácsot kért Epsteintől abban, hogyan létesíthetne házasságtörő viszonyt egy mentoráltjával. Az OpenAI csütörtökön megerősítette, hogy Summers lemondása már folyamatban van a cégnél.

És hogy az értelmiségi elit tagjai is érintettek lehetnek, azt Noam Chomsky esete példázza. Chomsky mostanában inkább közgondolkodóként a véleményével került a hírekbe, de őt tartják a modern nyelvészet atyjának (itthon is tanultuk az elméletét angol és magyar szakon – S.A.). A szombaton megjelent hírek szerint Chomsky sokkal közelebbi és rendszeres kapcsolatban állt Epsteinnel, mint ahogy azt korábban elismerte. A most bemutatott dokumentumok szerint úgy nyilatkozott az Epsteinnel való kapcsolatáról mint ami „nagyon értékes tapasztalat” volt a számára. A nyelvész és Epstein a Képviselőház Felügyeleti Biztottsága által megosztott dokumentumok szerint

olyan közeli kapcsolatban állt, hogy a zenei ízlésükről és potenciális közös nyaralásokról is beszélgettek – mindezt akkor, amikor Epstein már elítélt szexuális bűnöző volt.

A 96 éves Chomsky állítólag azt is elismerte, hogy körülbelül 270 000 dollárt kapott egy Epsteinhez köthető számláról, miközben az első házasságához kapcsolódó közös vagyon kifizetéseit rendezte. A nyelvészprofesszor szerint azonban az összegből „egyetlen cent sem” származott közvetlenül a hírhedt pénzembertől.

Visszalép a MAGA-sztár

Ahogy azt az elmúlt héten írtuk, az, hogy a Kongresszus elfogadta a törvénytervezetet, jelentős fordulat volt a hónapok óta tartó republikánus belharcok után. Ezt követően az elemzőket is meglepte, amikor a republikánus Marjorie Taylor Greene helyi idő szerint péntek este bejelentette, hogy lemond képviselőházi tisztségéről. 

Greene a Trump-támogató MAGA-tábor kemény magjához tartozott, és évek óta ismert a szélsőséges nézeteiről (például QAnon-hívő, szerinte a kaliforniai erdőtüzeket zsidó űrlézerek okozták, és támogatta demokrata politikusok kivégzésének ötletét is). Ugyanakkor ő volt az a republikánus politikus is, aki hónapokig egyre keményebben fordult szembe Trumppal, követelve az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát, valamint másokkal együtt kritizálva az elnököt, amiért más országokkal foglalkozik a hazai kérdések helyett.

Trump és Greene szembenállása azelőtt érte el a tetőpontját, hogy Trump kapitulált, és váratlanul a tervezet támogatására szólította fel a korábban ugyanezért általa lehülyézett republikánus képviselőket. Greene-t viszont még az utolsó pillanatban árulónak nevezte és hivatalosan visszavonta tőle a támogatását – ami után Greene arról számolt be, hogy halálos fenyegetéseket kapott és a biztonságát félti.

Mivel Greene lemondása az általa képviselt ügy győzelme után érkezik, a visszalépését kétféle módon is értelmezik:

• az egyik szerint a rá irányuló támadások hevessége miatt kényszerült meghátrálásra a 2020 óta a képviselőházban ülő politikus;
• mások viszont – a politikushoz közeli forrásokra hivatkozva – felvetették, hogy 2028-ban el akar indulni az elnöki posztért. Ez utóbbit Greene egyelőre határozottan cáfolja.

Sándor Anna