–

Előkészítő tanfolyamok, nyílt napos látogatás, magántanár hajsza, teszttöltögetés: sok ezer családban vezető téma mostanában a középiskolai felvételi, hisz december 6-ig lehet jelentkezni a 4-6-8 osztályos intézmények központi írásbelijére, amelyet január 18-án kell majd megírnia a diákoknak. (Ez tehát még nem a konkrét, vágyott iskolákba való jelentkezést jelenti – csak a tesztbeugró – a kiválasztott suli(k)ba majd később, az írásbelik után, egészen pontosan február 19-ig kell jelentkezni.)

Írásbeli? Szóbeli? Általános iskolai jegyek? Mi számít?

A középfokú iskolák háromféle módon rangsorolhatják a jelentkezőket: vagy csak az általános iskolai tanulmányi eredményeket veszik figyelembe, vagy a tanulmányi eredményeket és a központi írásbeli felvételi pontszámát, vagy a tanulmányi eredményeket, a központi írásbeli vizsga és a szóbeli eredményeit összesítik.

Ha egy intézmény úgy dönt, a jelentkezőknek részt kell venniük a központi írásbeli felvételi vizsgán, annak az eredménye az összpontszám legalább ötven százalékát adja majd. De az iskola dönthet úgy is, hogy csak az egyik tárgyból (magyar vagy matematika) elért írásbeli eredményt számítja be, ebben az esetben ez adja majd az összpontszám minimum felét. Ha pedig egy iskola szóbelit is szervez, annak az eredménye lesz az összpontszám maximum huszonöt százaléka.

Az iskolák szabadon dönthetnek arról, hogy mely tantárgyak osztályzataiból számolnak pontokat, ezt a felvételi tájékoztatójukban már októberben nyilvánosságra hozták.

Miért az a sok para?

A középiskolai felvételiket sok bírálat érte az elmúlt években. Szakértők is figyelmeztettek, különösen a négy, illetve  hatosztályos gimnáziumok felvételi vizsgája a szegregációt erősíti, hisz mondhatni, „lefölözi” a jó tanulókat.

Különösen azért, mert az írásbeli tesztek nem épülnek szigorúan az általános iskolában tanultakra, nem lexikális tudást kérnek számon, hanem inkább kompetenciát mérnek, így a teszten azok teljesítenek jól, akik magántanárhoz, illetve tanfolyamra jártak, vagy a szülők készítették fel őket,mondjuk, a korábbi évek tesztsorai alapján.

(Jó kérdés, hogy miért nem ezen van a hangsúly az iskolai tanításban is, miért a magoltatást írják elő a jogszabályok, miért nincs idő a kompetenciafejlesztésre????)

Így aztán a jó körülmények között élő, tehetős családok gyermekei nagy előnyben vannak a társaikkal szemben a felvételit illetően. (Csak a felvételi tanfolyamokért gyerekenként és tantárgyanként húsz-harmincezer forintot kell fizetni, tizenöt-húszezer forintért lehet online előkészítő kurzust vásárolni egy tizenkét hetes időintervallumra, a magántanár óradíja háromezer-ötszáz és hatezer forint között van.)

A másik indok, amiért sok bírálat éri a rendszert, az a versenyeztetés

A diákok számára óriási stresszforrás a felvételi, és míg korábban az emberek többsége érettségiig nem találkozott efféle vizsgahelyzettel, ma egyre fiatalabb korban kell teljesíteni olyan szituációban, amin népszerű címkéje alapján „a karrier múlik”.  

A feszültséget pedig tovább növeli fáradtság. Sokszor írtunk mi is, mások is arról, mennyire túlterheltek a mai gyerekek. Az amúgy is sok különóra mellé érkeznek a felvételi szülte foglalkozások: hétvégi, késő délutáni tanfolyamok, privát korrepetálások.

Aztán elérkezik az írásbeli időpontja, másfél órában kell a lehető legjobban teljesíteni – a felvételi pontok fele ezen a napon dől el – függetlenül attól, épp milyen állapotban van a tíz-tizenkettő-tizennégy éves gyerek, aki talán életében először van hasonló szituációban, sok száz szorongó, izgatott társa közé zsúfolva.

Aztán jön a szóbeli, amelynek külön nehézsége, hogy  a gyerekek többsége nincs feleltetéshez szokva, ma már sokkal inkább tesztekkel kérik számon a tudást az iskolákban.

A gyerekeket persze nyomasztja a kimondott-kimondatlan, de mindenképpen éreztetett elvárás, hogy jól szerepeljenek.

A szülők védelmében szólva, nem csoda, hogy ráfeszülnek a felvételire a felnőttek.

Egy gyerek nem böngész iskolai rangsort.

Nem fürkészi a neten, melyik középiskolából mekkora eséllyel pályázik majd valaki egyetemi, főiskolai férőhelyre. Kis (?) túlzással ma már elmondható, efféléken görcsölnek az emberek gyermekük óvodáskorától kezdve. Hisz a jó iskolába való bejutás egyet jelenthet azzal, hogy sínen van valaki, míg a lemaradás valós veszély a közoktatás ismert problémái miatt. Hisz a jó suliktól, ha nem is csodát vár, de azt reméli az ember: több a jó pedagógus, kisebb a (szak)tanárhiány, biztosított az oktatás magas színvonala, és különórák nélkül is elérhetővé válik legalább egy nyelvvizsga, ami ugyan pár napja megint nem előfeltétele az egyetemi felvételinek, de ki tudja, mikor változik ismét a jogszabály. 

Amíg a szülők fejében az él, hogy ha át tudják vinni gyermeküket negyedik vagy hatodik osztály után egy erős gimnáziumba, az voltaképpen azt jelenti, hogy kimenekítik őt az esetleg létszámhiánnyal, gyengébb képességű illetve kiégett tanárokkal sújtott általános iskolákból, ahol esetleg tehetséggondozásra is van mód és idő, addig nem valószínű, hogy a nyomás a gyerekeken csökkenni fog.

Adott tehát egy felvételi, amely nem megúszható (legalábbis nyolcadikban): hogyan segíthetünk a gyerekünknek? Infók és tippek:

1.

Nem érdemes sem túlaggódni, sem misztifikálni a felvételit. Oké, hogy mindenkinek fontos a siker, de a gyerekek hajlamosak komolyan venni, hogy ezen múlik az életük… Ami nem igaz.

Először is, aki egyetlen középiskolába sem  kerül be, a rendkívüli felvételi eljárás során egyénileg jelentkezhet olyan intézménybe, ahol maradtak üres férőhelyek. (A rendkívüli felvételi eljárás május 11-től augusztus 31-ig tart.) Másrészt év közben is lehet iskolát váltani, ha nagyon elégedetlen az ember azzal, ahova került…

2.

A rettegett írásbeli vizsgának is megvannak törvényszerűségei. Típusfeladatokból áll, melyekre lehet készülni, gyakorolni, akár otthon is a neten fellelhető korábbi tesztekkel és megoldókulcsokkal. A kulcsszó a szövegértés. A feladatok nagy részében az a lényeg, megérti-e pontosan az instrukciókat a diák.

3.

Sok bírálat érte a teszteket, mert nehezek. És tényleg azok. Mindenki ugyanazt a tesztet írja ugyanis, és a felvételizők többsége egy átlagos pontszámot ér el rajta, amivel nincs semmi baj – pont így állították össze a tesztet, ez a cél. Az iskolák szempontjából sem a hibátlan kitöltés az elvárás, nekik az a lényeg, hogy, mondjuk, a legjobb száz teszt íróját be tudják hívni szóbelizni. (Az más kérdés, hogy a gyerekeket frusztrálhatja, hogy nem lett kiváló a tesztjük, még csak jó sem, hisz ilyet csak kis eséllyel tud írni valaki, szóval egész más a helyzet, mint az iskolában, ahol a kilencven százalék feletti eredmény számít nyerőnek, és amelyet egy jó tanuló viszonylag könnyen teljesíthet. Ezt megértetni velük a mi feladatunk.)    

4.

Azt mondják a szakemberek, azt a tárgyat érdemes gyúrni a tesztre, amiből erősebb a gyerek, hogy az mindenképpen jól sikerüljön, és megemelje a pontszámot.

5.

Azt meg a pszichológusok mondják, hogy a  felvételi előtti napon már ne tanuljon, készüljön a gyerek, időben menjen inkább aludni és pihenje jól ki magát. Másnap pedig kerüljük a rohanást, mert az további stresszforrás.

6.

Ha beteg, ne engedjük vizsgázni, inkább éljünk a pótfelvételi lehetőségével.

7.

Készítsük fel a praktikus tudnivalókra, ilyenekre, mint: a feladatlapra olvashatóan írja fel a nevét és a születési dátumát, ne írjon ceruzával, a piszkozatot pedig ne firkálja át, hátha ki tudnak bányászni a javítók onnan is egy-két plusz pontot. Fontos az is, hogy az instrukciókra nagyon figyeljen oda, olvassa el a feladatokat akár kétszer is, húzza alá, pontosan mit kell csinálni! Az ellenőrzésre is jó volna, ha maradna ideje. Apropó: időmenedzsment. Azokkal a feladatokkal érdemes kezdeni, amelyeket rögtön meg tud oldani. A nehezebbeket, hosszabb megoldási idejűeket sem szabad azonban a legeslegvégére hagyni. Ha valami nagyon nem megy, akkor arra nem érdemes időt vesztegetni.

8.

Fontos kérdés, hogy milyen felmentésekre jogosultak az írásbelin a diákok. Az sajátos nevelési igényű (SNI) tanuló a központi írásbeli vizsga során a szakértői véleményben foglaltak alapján az következő kedvezményekre lehet jogosult: időhosszabbítás, segédeszköz használata, illetve bizonyos részek értékelése alóli felmentés. (Bővebben ITT.)

9.

A felvételről április 30-ig küldik meg a döntést a szülőnek és az általános iskolának. Aki egyetlen középiskolába sem kerül be, vagy nem szeretne beiratkozni a felvételt biztosító iskolába, a rendkívüli felvételi eljárás során, egyénileg jelentkezhet olyan intézménybe, ahol maradtak üres férőhelyek. A rendkívüli felvételi eljárás május 11-től augusztus 31-ig tart.

10. A tehetséges ám hátrányos helyzetű gyerekeknek indult az Arany János Tehetséggondozó Program, amibe minden olyan tanuló jelentkezhet, akinek van tanulói jogviszonya, és a középiskola kilencedik évfolyamára jelentkezik abban a tanévben, amelyben a pályázatot meghirdetik, illetve hátrányos helyzetű, rászoruló vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.

Sok sikert kívánunk minden felvételizőnek – és kitartást az elkövetkező időszakhoz!

Kurucz Adrienn

Források: ITT, ITT, ITT, EZ pedig Gyurkó Szilvi gyermekjogász szerzőnk remek írása a témában