–

Hogyan működik a női hormonrendszer?

Mielőtt azonban belemennénk, mik is azok az endokrin diszruptorok, és hogy befolyásolják a ciklusunkat, lépjünk eggyel hátrébb, és vizsgáljuk meg, hogy is működik a hormonháztartásunk. Mert – noha Dr. Krauth Barbara szerint a mai napig nem ismerjük 100 százalékosan a női szervezet működését – néhány kapaszkodónk van már, amik mentén elindulhatunk.

A nőgyógyász a könnyebb érthetőség végett a termosztát működéséhez hasonlítja a női hormonrendszer felépítését. Hiszen ha a lakásban beállítunk egy adott hőmérsékletet, a termosztát addig melegszik majd, míg eléri annak a hőfokát, utána lekapcsol. Ehhez hasonló a hormonrendszerünk is: ennek elsődleges célja hónapról hónapra a termékeny állapot elérése, amihez megfelelő „belső környezetet” kell kialakítania, hogy a beágyazódás megtörténhessen. Csak épp míg a termosztát egy-egy komponensre épül, a női szervezet egy nagyon komplex rendszer, amiben az instrukciók több különböző szálon futnak egyszerre.

„Az emberi faj a többi fejlettebb emlőshöz képest kifejezetten szaporának számít, és érzékenyebb a hormonális változásokra. Más fajoknál nincs havi menstruáció, sok esetben – például az elefántoknál – a várandósság ideje is hosszabb, és a szülés után sem válnak termékennyé már pár héten belül. Mi viszont igen, de cserébe érzékenyebbek is vagyunk, aminek feltehetőleg az az oka, hogy

az emberi megtermékenyített petesejt elképesztően komplikált, a nyálkahártyának pedig hónapról hónapra meg kell újulnia ahhoz, hogy ideális környezetet teremtsen egy kisbaba számára. Ez azonban nem mindig sikerül a modernkori életmód és a környezeti behatások mellett.”

De mi történik, amikor nem sikerül?

A belső kis „termosztátba” tehát sok különböző környezeti tényező belezavarhat, ám ezek nem csak a nehezített teherbeesésben mutatkozhatnak meg. A hormonzavar jele lehet például a fent említett nőgyógyászati betegségek kialakulása vagy a rendszertelen ciklus is, így jelzi ugyanis a hormonális rendszer, hogy nem tud ideális környezetet teremteni a megtermékenyülésre. Ezek mögött pedig sokszor látszólag bagatell okok húzódnak – Dr. Krauth Barbara szerint ilyen a stressz, a hirtelen fogyás vagy hízás, valamint az intenzív sport.

„Az evolúció okos, nem véletlenül épített be a szervezetbe ilyenfajta védekező mechanizmusokat. Nagyon sok mindent túl tudunk élni – legyen szó háborúkról vagy éhínségről –, de

a lelki vagy fizikai megpróbáltatást okozó időszakok nem alkalmasak arra, hogy biztonságosan kihordhassunk, szoptathassunk és életben tarthassunk egy kisbabát, így a szervezet veszély esetén inkább leállítja a rendszert”

– mondja el, hozzátéve: a hormonrendszerünk persze nem tudja, hogy épp háborúban menekülünk-e, vagy maratonra készülünk, így számára a kettő hasonló eredményt hoz. Tipikusan ilyen a balerina-betegség, amivel Barbara a tiniambulancián meglehetősen sokszor találkozik. „Ha valaki rengeteget edz és keveset eszik, nagyon könnyen felborul a ciklus – és ez meglehetősen gyakori a kamaszok körében.”

És bár ezek egy részét valószínűleg sokan hallottátok már korábban, Barbara behoz egy újabb aspektust is a képbe: ezek pedig a mentális és fizikai hatások mellett a környezeti tényezők, az úgynevezett endokrin diszruptorok, amik észrevétlenül, de legalább ekkora kárt tudnak okozni a szervezetünkben.

„A környezetből érkező vegyi anyagok – mint amilyen a levegő szennyezettsége vagy a mikroműanyagok – megzavarják a hormonális rendszer receptoriális viszonyait. Olyannyira, hogy

mára kutatás bizonyítja, hogy már az anya hasában növekvő lányembriók méhében lévő petesejtekre is hatással vannak, ezzel megágyazva a korábban emlegetett nőgyógyászati panaszoknak”

– mondja el. Barbara arra is felhívja a figyelmet, hogy a négy leggyakoribb hormonális betegség – a PCOS, az endometriózis, a hashimoto, valamint az inzulinrezisztencia – mind köthetők endokrin diszruptorokhoz, és bár a kezelésük leggyakrabban életmódterápiával történik, a teljes megoldáshoz elengedhetetlen, hogy ránézzünk a szervezetbe bejutó vegyi anyagokra is.

Ráadásul a probléma nemcsak a nőket érinti. Minden ötödik pár szenved meddőségi panaszoktól, a spermiumok száma pedig olyannyira sokat csökken évről évre, hogy már a rá vonatkozó teherbeesési kritériumok belépőküszöbét is lejjebb vitték.

„A férfi termékenység teljesen más, mint a női, hisz nem ciklikus és nem időszakos, hanem folyamatos.

Ugyanakkor egyre gyakrabban tapasztaljuk orvosként, hogy romlik a spermiumsejtek minősége, gyakran rossz minőségű bennük az örökítőanyag, és nem megfelelő tempóban és irányban mozognak”

– mondja el a szakember, hozzátéve: ha mindez nem lenne elég, az endokrin diszruptorok garantáltan szerepet játszanak az anyagcserezavarokban is, ugyanis növekvő számot mutatnak a cukorháztartási zavarok, a pajzsmirigyproblémák és a túlsúly is.

A háztartás körül több a baj, mint gondolnánk

Ezek után jogosan merül fel a kérdés, hogy mégis hogyan védekezhetünk ezek ellen, ha egyszer mindenhol ott vannak, lehetséges-e bármilyen módon elkerülni a káros vegyi anyagokkal való érintkezést. És bár erre ideális válasz lenne az, hogy költözzünk mind tanyára, termeljük a saját élelmiszereinket és állítsuk elő a kozmetikumainkat, Barbara megnyugtat: ennél apróbb dolgokkal is érhetünk már el változást. 100%-osat talán nem, de jelentőset mindenképp. Ehhez viszont fontos feltérképezni, hogy az életünk mely területein találkozunk káros vegyi anyagokkal: mikre van, és mikre nincs ráhatásunk.

A rossz hír az, hogy a probléma szinte mindenhol fennáll: kezdve a műszálas fast fashion ruhákban található festékanyaggal, és folytatva a teflonedényekkel vagy kozmetikumok alkotóelemeivel.

„Bár sok szempontból a társadalom javára vált az iparosodás és a tömeggyártás, ám ezekkel együtt rengeteg új vegyszer és műanyag került a mindennapi használatba.

A teflon például a kényelmünket szolgálja, hisz tény és való, hogy könnyebb azon sütni, mint a régi vasedényeken, de ha megsérül a felület, rengeteg endokrin diszruptor kerülhet a szervezetbe” – mondja el az orvos, hozzátéve: ő is nemrég jött csak rá arra, hogy a különböző vegyszerek milyen szorosan behálózzák az életét, és noha törekszik rá, hogy egészséges ételeket készítsen a család számára, rájött, hogy a káros vegyi anyagok kerülése ugyanekkora figyelmet igényel.

„Megvesszük a leghatékonyabbnak nevezett mosogatószert, de arra már nem gondolunk, hogy a maradéka a tányéron marad, amin a gyerekünk elé tesszük az ebédet. Egészséges, mindenmentes süteményt készítünk, de közben alákerül a sütőpapír, ami tele van műanyaggal. Drága arckrémet vásárolunk, de nem olvassuk el, hogy parabén van benne” – fejti ki.

„A legveszélyesebb azonban sokszor a takarítószer maga, amiből az illatanyagok, tartósítószerek, a klór mind-mind beszivárognak a hormonháztartásunkba. És bár már egyre több szabályozás vonatkozik a termékekre, még így is rengeteg olyan vegyszer kerül a forgalomba, amit nem ellenőriztek”

– teszi hozzá, kiemelve: ahhoz, hogy kivonjanak egy terméket a piacról, 20 évig kell bizonyítani annak károsságát, ami meglehetősen aggasztó ahhoz képest, hogy naponta hozzávetőlegesen 100 új vegyszer kerül a forgalomba.

@wmn.hu #támogatott Egy tetoválás elkészítése előtt minden apró részlet számít — a higiénia, a környezet és az, hogy a művész mivel dolgozik. Steril eszközök, tiszta felületek, gondos előkészületek – ez mind része a folyamatnak. Bia/Bianicon, a Cool Kids Tattoo tetoválóművésze nemcsak a vendégei biztonságára figyel, hanem a saját egészségére és a környezetére is. Ezért választotta a Cycle méregmentes, hormonbarát tisztítószereit, amelyekkel eléri a makulátlan tisztaságot, felesleges vegyi anyagok nélkül. Nézzétek meg a videót, ahol megmutatja, hogyan készíti elő a stúdióját minden tetoválás előtt — biztonságosan, tudatosan és a saját egészségét is védve. Illetve arról is mesél, miért hormonbarát tisztítószerrel takarít, és mit is jelent ez. #cyclebio #cyclemagyarország #hormonbarát #méregmentes #tudatoséletmód #ökotisztítás #naturallifestyle #toxinfreehome #egészségesotthon #consciousliving #coolkidstattoo @bianicon ♬ eredeti hang – WMN Magazin - WMN Magazin

Na de akkor mit tehetünk?

Ebből is jól látszik, teljesen elkerülni szinte lehetetlen ezeket az anyagokat, ugyanakkor a hétköznapok során mindig ott a választási lehetőségünk, hogy a környezet- és szervezetbarátabb alternatíva kerüljön a kosárba.

„Én azt látom a hozzám érkezők körében, hogy sokan csak akkor kezdenek el változtatni a szokásaikon, ha babát várnak, vagy már megszületett a gyerekük. Sajnos klasszikus női dolog, hogy saját magunknak nem vagyunk elég fontosak, és csak akkor válik szemponttá az egészséges életmód, a helyes táplálkozás vagy épp a mikroműanyagok kerülése, ha a gyerekünk egészsége forog kockán” – fejti ki.

„De van egy jó hírem: nem késő változtatni. Az endokrin diszruptorok nem hosszú távon hatnak, nem halmozódnak fel a szervezetben. Ha elhagyjuk őket, kiürülnek”

– mondja el, hozzátéve: kutatás bizonyítja, hogy például egy vegyi anyagokkal is dolgozó gyár kevésbé veszélyes a dolgozóira, mint egy hotel, ugyanis míg az utóbbiban napi szinten takarítanak, az előbbiben csak alkalomszerűen kerülnek elő a vegyi anyagok. A változtatást tehát bármikor megkezdhetjük: a döntés mellett már csak egy kis tudatosságra lesz szükségünk hozzá.

„A drogériákban ott van egymás mellett a hagyományos és az öko, és igazán semmibe sem kerül az utóbbit levenni a polcról. Szerencsére ma már egyre könnyebb váltani, és egyre több olyan magyar cég van, amit jó szívvel támogathatunk, és vegyszer- és illatanyagmentes termékeket gyártanak. Emellett, érdemes tanulni a nagyanyáinktól, hiszen rengeteg klassz praktikát ismertek ők is. A világ elindult egy kedvezőtlen irányba, de egy kis figyelemmel visszafordulhatunk még.”

 

Takács Dalma

Kiemelt kép forrása: Getty Images/ jchizhe, Didin Muhammad Hasyir