Kezdjük a piszkos anyagiakkal

Sajnos azok a jelenlegi- és leendő anyukák vannak kisebbségben, akik olyan anyagi biztonságban élnek, hogy egyáltalán nem számít nekik az a pénz, amit a gyermekük életének első három éve alatt az államtól kapnak. Akik tehát nem ebbe a csoportba tartoznak, azoknak az alábbi támogatások állnak rendelkezésére:

Csedre (csecsemőgondozási díjra) a gyermek féléves koráig jogosult az anya, ha a szülést megelőző két évben összesen 365 napig biztosított volt, vagy ha meg is szűnt a biztosítása, akkor a megszűnést követő 42 napban megszületett a gyermeke. Ezt csak akkor veheti fel az apa, ha az anya az egészségügyi állapota miatt kikerült a csecsemőt gondozó háztartásból. Emellett (hivatalosan) nem lehet dolgozni, vagyis: aki dolgozik a gyermek féléves kora előtt, annak nem jár csed.

A támogatás egyébként a szülési szabadság idejére jár, maximum 24 hétre, és ez a legtöbb munkáltatónál egy hónappal a várható szülés előtt megkezdhető. A csed összege a napi alapjövedelem 70 százaléka, de itt sajnos sok esetben fontos kitétel, hogy „alap” jövedelem. Én például szülés előtt – szellemi terméket árusítóként – úgynevezett „ekhós” jövedelemmel rendelkeztem, vagyis csak a minimálbér után adóztam (ez kreatív területen dolgozók esetében általános dolog).

Így viszont a minimálbér volt az alapjövedelmem, és hiába kerestem jóval többet, a későbbi csedbe csak az számított bele.

A gyermek fél–két éves koráig gyed jár a szülőnek. Ezt akár nyolcórás munkaviszony mellett is igénybe lehet venni, és mindkét szülő igényelheti (persze nem egyszerre). A gyed maximuma a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka, vagyis idén 208.600 Ft. Az, hogy munka mellett is igényelhető, egyfelől szuper, mert lehetőséget ad az anyáknak, hogy dolgozzanak, ha tudnak. Másfelől, mivel a legtöbb háztartásban az apa jobban keres, sok családban inkább ő igényli a gyedet, akkor is, ha az anya egyébként otthon van a babával. Ez csak akkor gond, ha a családban esetleg gazdasági bántalmazás történik, vagyis az apa egyedül rendelkezik a pénz felett, és megalázó helyzetbe hozza a párját, aki valójában megdolgozik a gyedért.

Igen, szerintem egy fél–két éves gyermek ellátása kifejezetten munkának számít, és nemcsak én gondolom így, hanem bárki, aki csinált már ilyet.

A cikk a hirdetés után folytatódik!

A leginkább kézenfekvő lehetőség

Nyilván azok a nők vannak a legkönnyebb helyzetben, akik valamilyen formában azt a munkát tudják folytatni, amit szülés előtt csináltak. Sajnos azt kell mondjam, hogy ez egy elég szűk réteg, hiszen a legtöbb multinál maximum részmunkaidőre van lehetőség, a kereskedelemben, szolgáltató szektorban pedig legfeljebb a vezetők tudják megoldani a munkát folyamatos jelenlét nélkül. Maradnak tehát a kreatív szakmákban, és/vagy kommunikációs területen dolgoznak, esetleg vállalkozók lesznek.

Ettől függetlenül szerintem minden irodában dolgozó leendő anyukának érdemes megfontolnia, hogy a munkáját, vagy annak egy részét tudná-e home office-ban végezni, és ha magában igennel válaszol erre a kérdésre, akkor érdemes erről beszélnie a főnökével. Ebben a helyzetben például (ezt tapasztalt, gyed mellett dolgozó anyaként mondom) problémás, hogy csed mellett nem lehet hivatalosan munkát végezni, hiszen logikusan belegondolva, a munkáltatónak fontos a folyamatos munkavégzés. Én tévés szerkesztőként dolgoztam részmunkaidőben, és nagyrészt home office-ban gyed alatt, tehát nem ment volna a dolog, ha fél évet kihagyok a munkából.

Mivel nem Insta-influencer vagyok, ezért nem tudok arról beszámolni, hogy a baba melletti munka csupa élvezet és élmény volt. Sőt. Nagyon sokszor dolgoztam éjszaka (alvás helyett), rengetegszer kötöttem kompromisszumot a háztartásban, a saját étkezésemben (helló, zacskós tészták!). És persze mindent megtettem, hogy a gyerekeim ne érezzék ennek a hátrányát.

Az biztos nem vált a kárukra, hogy sok időt töltöttek kettesben, majd hármasban az apukájukkal, hogy én tudjak dolgozni. Ahogy az sem, hogy a nagyszülők és más családtagok is gyakran vigyáztak rájuk egyéves koruk után.

De abban nem vagyok biztos, hogy sosem zavarta őket, ha egy hirtelen jött helyzet miatt úgy kellett dolgoznom, hogy ők közben ott játszottak mellettem. Ez sem nekik, sem nekem nem volt ideális, és törekedtem is rá, hogy ne történjen meg sokszor. 

Persze az sem kellemes egy gyereknek, amikor az alvásideje kellős közepén csenget be és trappol végig a lakáson a kéményellenőrzést végző szakember – szóval problémás helyzetek akkor is vannak, ha nem dolgozik az anya. A háztartás vezetése is kíván kompromisszumokat mindenki részéről, persze kevesebbet. Ettől függetlenül nálunk hamar kialakult a rendszer, és szerintem jól is ment, de a főnökömmel abban egyeztem meg, hogy szülés előtt előre dolgoztam, amennyire csak lehetett, és szülés után pár héttel – látva, hogy a baba életritmusába mennyire passzol bele, újra átbeszéljük, hogy vállalom-e a dolgot. Ez nagy kompromisszum, és komoly bizalmat kívánó dolog egy munkáltató részéről, de szerintem cserébe egy lojális, teljesítményorientált, és a speciális helyzet miatt anyagi tekintetben kisebb igényű alkalmazottat kap, aki bevállalja.

Ha nem dolgozhatsz az eredeti munkádban, légy vállalkozó!

Később, két (három év alatti) gyerek mellett már úgy éreztem, hogy a tévés munka túl sok stresszel jár – a megértő főnök és kollégák ellenére –, így szakmán és cégen belül váltottam, és elkezdtem internetes videókat készíteni, majd kommunikációs munkatársként segíteni a BME Építőmérnöki Karának munkáját. A vállalkozói lét azért kellett, hogy több projektben tudjak részt venni, de mégis kevesebb elfoglaltsággal járjon, mint a korábbi munkám. Mivel én nem egy céget üzemeltetek, egyéni vállalkozóként KATÁ-s rendszerben adózom, így nem járt kedvezmény azért, mert közben gyeden vagyok.

Ha valaki a vállalkozásából nem vesz ki jövedelmet a gyed alatt, akkor ő mentesül a járulékfizetés alól (hasonlóan, mint amikor valaki munkaviszonyból megy gyedre).

A vállalkozói lét sok olyan anyukának is jövedelemszerzési lehetőséget ad, aki a baba mellett a korábbi hobbijából csinált keresőtevékenységet: játékokat készít, blogot üzemeltet, kiscipőket varr, vagy éppen babás programokat szervez más anyukáknak.

Bár ezt (még) nem próbáltam, szerintem nagyon is van létjogosultsága, főleg, hogy többnyire az új vállalkozói feladatokat sokkal jobban élvezik, mint a korábbi munkájukat – és hosszú távon is jobban összeegyeztethető a családi élettel. Olyanok is vannak az ismerőseim között, akiknek ez annyira bejött, hogy már az apuka is a vállalkozásban dolgozik. Mostanában nagyon sok lehetőség akad startuppereknek, az inkubátorprogramokon át a tévéműsorig. A Design Terminál például nemrég egy olyan mentorprogramot indított, ahova kimondottan várják a kisgyerekes anyukákat – ebből biztosan lesz még, és vannak egymást támogató vállalkozó anyákból álló csoportok is.

Ha olyat szeretnél dolgozni, amihez nem értesz, tanulj!

A vállalkozáshoz sokszor olyan tudás vagy papír kell, amivel még nem rendelkezel. Szerencsére anyaként lehet tanulni is, sok a levelező- vagy hétvégi képzés. Sajnos a felsőoktatás már nem ingyenes gyed alatt, de sok intézmény ad kedvezményt a gyeden lévő anyukáknak (meg 40 plusz pontot felvételikor – mint egy felsőfokú nyelvvizsgáért). Emellett mindenki ingyenesen elvégezhet két OKJ-s képzést, ha az államilag támogatott intézmények ingyenes kínálatából választ. Szóval érdemes akár valamilyen nem felsőoktatási szakképesítést szerezni, vagy akár egy tanfolyam keretében megtanulni azt, ami mindig is érdekelt.

Vannak más lehetőségek is

Egy szintén kisgyerekes barátnőm olyan takarítónőt alkalmaz, aki a kisbabájával együtt jár dolgozni. Heti három napot vállal, és értelemszerűen csak olyan helyen, ahol nem zavar senkit, hogy a babája miatt kicsit lassabban halad (mindegyik alkalmazója szintén gyermekes család). Szerintem ez szuper, de ezen felül is vannak olyan lehetőségek, mint otthoni adatrögzítés, telefonon végezhető munka, közvélemény-kutatás. Szakértelmet igényel, de kötetlenül végezhető a fordítás, vagy akár az interneten keresztüli oktatás. Egy ismerősöm anyanyelvűként kínai gyerekeket tanít angolra, és a lehetőségre a Facebookon talált rá. Szóval, aki nyitott, és dolgozni szeretne, sok mindennel próbálkozhat.

Nem állítom, hogy mindenki talál munkát, és minden munkáltató jó fej és toleráns, de szerintem ebben a helyzetben a dolgozni vágyó anyukának kell beletenni először az energiát, hogy megtalálja, mi lehet neki ideális. Meg persze a környezetének.

Tóth Flóra