„Bármilyen kiegyensúlyozott és gyakorlott apuka vagyok, nem vagyok anyuka” – állapítja meg Doffek Gábor, aki hiába rutinos szülő immár 18 éve, a beteg ovis kislánya otthoni szórakoztatása bizony alaposan feladta neki a leckét.
Kisgyerekes Covid-káosz Doffek háza tájáról
Hozhatja úgy a sors (ahogy az szerzőnk, Temesvári Orsi esetében is történt), hogy az ember egyik pillanatról a másikra nem tud úgy dolgozni, ahogy addig. Pedig ezzel a problémával idehaza több százezren szembesülnek.
Vannak haszontalan világnapok… meg vannak olyanok, amik később válnak okafogyottá. De vajon elég idő telt el a karantén és a home office óta, hogy már tudjunk nevetni rajta?
Ha mostanra már sajog a hátad, vállad, nyakad az egész napos gép előtti púposkodástól, akkor ez a cikk neked szól! Gyógytornász szakértő mondja el, hogyan tudunk otthon is olyan munkakörülményeket kialakítani (olcsón és egyszerűen), hogy ne rokkanjunk bele a home office-ba.
Szerzőnk fekete öves home office dolgozó, hét éve a nappali (konyha, háló stb.) az irodája, és két kicsi gyereke van, szóval a műfajt minden ízében ismeri. Elmondja, neki milyen tanácsok váltak be begolyózás ellen:
Ti milyen vad ruhapárosításokban vészeltétek át ezt az őrült évet?
„Nagyon hiszek a pozitív megerősítés erejében! Sajnos Magyarországon nincs meg ennek a kultúrája úgy, mint, mondjuk, az angolszász országokban. Talán banálisnak tűnik mondogatni, hogy »fantasztikus munkát végzel«, »remek, hogy a feladatot mindig időre elvégzed«, de tapasztalataim szerint az apró dicséretek is szárnyakat adnak a kollégáknak.”
Egy anya. Egy nap. Két gyerek. Harmadik hullám. Nézz bele Szabó Anna Eszter fejébe… elképzelhető, hogy ismerős lesz, amit ott találsz.
Szerzőnk halálosan komolyan mondja, hogy muszáj nevetni! Nem hurráoptimizmusból, nem vírustagadásból. Dafke!