Dudits Dénes

–

A férfiak és a nők közötti különbségek az alkoholfüggőség területén is megmutatkoznak

Önmagában már a függőség hátterében álló okok is jellemzően eltérőek a két nem képviselői esetében, és megállapítható, hogy a nők szenvedélybetegsége gyakran az én kóros elhanyagolásával áll összefüggésben. Amikor ugyanis valaki nem tiszteli, illetve nem szereti önmagát kellő mértékben, akkor bizony hajlamos lehet arra, hogy a testi és lelki szükségleteit ne a legmegfelelőbb módon elégítse ki. Ilyenkor van az, hogy az illető könnyen beletörődik, ha veszít a fittségéből; ilyenkor alkuszik meg a minőséginek nem éppen nevezhető emberi kapcsolatokkal; ilyenkor mulasztja el feldolgozni a kisebb-nagyobb lelki traumáit; és ilyenkor lesz hajlamos a stressz kezeléséhez rossz eszközt választani magának.

Ezek a tényezők pedig egytől egyig mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az alkohol meghatározó szerephez jusson az egyén életében.

11 dolog, amelyben az élet igazságtalan az alkoholfüggő nőkkel szemben

Habár az alkoholfüggőségből való felépülés szempontjából örvendetes az a tény, hogy a nők általában jobban reagálnak a terápiás kezelésre, mint a férfiak, sajnos számos kedvezőtlen tényezővel is számolni kell, ha egy nő alkoholfüggő lesz. Az alábbi felsorolás jól mutatja azt, hogy még az alkoholfüggőségben is mennyire igazságtalan tud lenni az élet a „gyengébb” nemhez tartozókkal.

  1. A nők gyorsabban válnak függővé, mint a férfiak, vagyis sokkal rövidebb az út, amely az első mámoros élménytől a betegség kialakulásáig vezet.

  1. A nők nagyobb valószínűséggel szenvednek valamilyen egészségkárosodást a rendszeres alkoholfogyasztás következtében, mint a férfiak: gyakrabban éri őket baleset; gyakrabban jelentkezik náluk májkárosodás, magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegség, hasnyálmirigy-gyulladás, idegenrendszeri megbetegedés; továbbá számolni kell a mellrák, a korai menopauza, a spontán vetélés és a magzati alkoholszindróma kockázatával is.

  1. A nők ritkábban kérnek segítséget az alkoholfüggőségük miatt, mint a férfi szenvedélybetegek, amiben szerepet játszhat az általában érzékenyebb lelkületükből adódó fokozott szégyenérzet vagy a félelem (például attól, hogy az anyai szerepre alkalmatlannak találhatják az illetőt, és egy válás esetén elvehetik tőle a gyermekeit).

  1. A női alkoholfogyasztást sokkal több előítélet övezi, mint a férfiak ivászatát.

  1. A nők nagyobb valószínűséggel veszik át a társuk ivási szokásait, mint a férfiak – ami azért is különösen veszélyes, mert így akár hamarabb függővé válhatnak, mint az alkoholt jobban tűrő férfi szervezettel rendelkező párjuk.

  1. A nők hajlamosabbak elszigetelődni társas környezetüktől az alkoholfogyasztási szokásaik miatt, mint a férfiak – ami azt eredményezi, hogy nehezebben is jutnak segítséghez.

  1. A nők esetében gyakrabban társulnak az alkoholfüggőséghez különböző pszichés zavarok (például szorongás, depresszió, önértékelési zavar vagy étkezési zavar), mint a férfiak esetében.

  1. A terápiás kezelésben részesülő női alkoholbetegek általában kevesebb érzelmi támogatást kapnak a környezetüktől, mint a férfi alkoholbetegek – ezt tükrözi az is, hogy míg az alkoholfüggő férfiak házasságának csupán tíz százaléka végződik válással, addig a nők esetében ez az arány 90 százalék (egy amerikai kutatás adatai alapján - a szerk.)

  2. Az alkoholfüggő nők gyakrabban küzdenek múltbéli lelki traumákkal, mint a férfi alkoholfüggők, és jobban ki vannak téve az újabb traumatizálódás veszélyének (például a családon belüli erőszak fokozott valószínűségéből adódóan).

  1. A nők szexuális életére kedvezőtlenebb hatást gyakorol az alkoholfüggőség, mint a férfiakéra: esetükben nagyobb a valószínűsége a kockázatos szexuális kapcsolat létesítésének és a különböző szexuális zavarok kialakulásának.

  1. A nők nagyobb valószínűséggel halnak bele a függőségükbe, mint a férfiak – és nemcsak a rendszeres alkoholfogyasztás fizikai szövődményei miatt, hanem például öngyilkosság folytán.

Az előzőekben felsorolt jelenségekkel mindenképpen érdemes tisztában lenni – akár az alkoholfüggőség megelőzésének elősegítésében, akár az alkoholfüggőségből való talpra állás lehetővé tételében gondolkozunk. Ha pedig sikerült tudatosítani a veszélyeket, lehet mérlegelni a lehetőségeket.

4 dolog, amelyet az alkoholfüggő nők tehetnek az élet igazságtalanságai ellen

Ha valaki már felismerte, hogy az alkoholfogyasztási szokásai kedvezőtlen hatást gyakorolnak az életére, de még nem szánta rá magát arra, hogy szakember segítségét kérje, néhány lépést azért önmagától is képes lehet megtenni a felépüléshez vezető úton. Ebben segíthetnek az alábbi gondolatébresztők, illetve gyakorlatok (amelyek természetesen nem helyettesítik a professzionális tanácsadást vagy a terápiát).

Fontos tudni, hogy az alkoholfüggőség ellen érdemes több fronton is felvenni a harcot. Egészen konkrétan négy olyan dimenziója van az életnek, amelyben lehetőség kínálkozik arra, hogy az egyén érdemben tegyen valamit a saját felépülése érdekében: az emberi kapcsolatok dimenziója, a cselekvés dimenziója, a gondolatok dimenziója és az érzelmek dimenziója.

Talpra állás az emberi kapcsolatok segítségével

A szenvedélybetegségből való felépülésben sokat segíthet, ha a talpra állni vágyó függőnek lehetősége van őszinte, bensőséges kapcsolatot ápolni másokkal: a hozzátartozóival, a barátaival, a tanácsadójával vagy a terapeutájával.

Ebben az esetben ugyanis egy adott kapcsolat már önmagában is képes lehet elősegíteni a gyógyulást, és megkönnyíteni a józansághoz vezető utat. Az emberi kapcsolatokban rejlő lehetőségek kiaknázása persze sokféleképpen történhet. Itt most csak egyetlen olyan gyakorlatra szeretném felhívni a figyelmet, amellyel jelentős lépést lehet tenni a felépülés szempontjából kedvező lelki folyamatok előmozdítása érdekében.

A gyakorlat nem más, mint egy nyomasztó titok megosztása. Ha van valami titok, amelyhez szégyenérzet és bűntudat társul az emberben, sokat segíthet, ha megosztja azt valakivel, akiben maximálisan megbízik. A külvilág felé magát nagyon erősnek mutató női vezető például felfedheti a hozzá közel állóknak, hogy belül valójában gyengének és sebezhetőnek érzi magát – és ezzel megszabadulhat attól a tehertől, amelyet az állandó „színjátszás” jelent. Ugyanez a személy egy terápiás csoportban vagy a vallási közösségében (például gyónás keretében) esetleg arról is őszintén beszélhet, hogy részegen ezt vagy azt tette.

Bármilyen fórumon, illetve bármilyen módon tárulkozzon is ki az ember, a lényeg az, hogy az adott titok megosztásával könnyíthet azon a lelki terhen, amelyet addig cipelt, és amely akár a függőségének a fenntartásában is szerepet játszhatott.

Talpra állás a cselekvés segítségével

Annak a gondoskodásnak, amely a nőket általában jellemzi, nem feltétlenül kell az egyén érdekeinek háttérbe szorításával járnia. Mindazt az energiát, amelyet valaki a másokért való cselekvésbe fektet, a saját magáról való gondoskodásba is belefektetheti. Ha pedig valakinek kifejezetten az a szándéka, hogy megszabaduljon az alkoholfüggőségétől,

nagyon sokat tehet a cél érdekében azzal, ha a másokról való folyamatos gondoskodás helyett az öngondoskodásra, sőt az extrém öngondoskodásra helyezi a hangsúlyt, és olyan dolgokat tesz, amelyek kizárólag az ő érdekeit szolgálják.

Fontos hangsúlyozni, hogy itt nem önzésről van szó, hanem arról, hogy az egyén kellő időt fordít magára ahhoz, hogy elősegíthesse saját életének rendeződését, és ezzel egyúttal a környezete életét is megkönnyíthesse.

Habár az öngondoskodás számtalan formában megnyilvánulhat, a leghétköznapibb tevékenységek is alkalmasak lehetnek arra, hogy egy alkoholproblémákkal küzdő hölgynek segítsenek visszatalálni önmagához. Akár egy olyan egyszerű dolog is a gyógyulás útjára terelhet valakit, mint a sminkelés. Egy szép sminkkel ugyanis növelni lehet az önbizalmat, a fokozott önbizalom pedig pozitívan hat az egyén gondolkodására és érzelmeire, és ezáltal erősítheti a felépülésbe vetett hitet. A külső megszépítése azonban valójában azért bír jelentőséggel, mert az arra fordított idő nem más, mint az énre fordított idő – az énidő pedig rendkívül értékes a felépülés szempontjából. Ennek megfelelően

a szenvedélybetegségből való talpra állás előmozdítását szolgálja minden olyan gyakorlat, amelyben az egyén tényleges cselekvés révén kifejezetten a saját énjére szánt minőségi időt teremt magának; történjen az lazítás, szórakozás vagy hobbi révén.

Talpra állás a gondolkodás segítségével

Az alkoholfüggőség elleni küzdelemben fontos szerep jut az ember gondolkodásának, konkrétabban a kártékony gondolkodásmód megváltoztatásának. Habár a gondolkodás megfelelő alakítása a szenvedélybetegek terápiájának szerves részét képezi, léteznek olyan gyakorlatok, amelyek segítségével az egyén önmaga is képes lehet arra, hogy a gondolkodását kedvező irányban befolyásolja. Az egyik ilyen gyakorlat nem más, mint a megkérdőjelezés, illetve a kérdésfeltevés – vagyis az, ha az alkoholproblémákkal küzdő személy megkérdőjelezi saját berögzült gondolatait, és olyan kérdéseket tesz fel magának, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy a csőlátás állapotából kicsit kimozdítsák, és ezáltal kitágítsák a látókörét.

  • Valójában miért is akarok most inni?

  • Biztos, hogy segít nekem az ital abban, hogy megerősödjek a női mivoltomban?

  • Csakugyan nincs más választásom, mint inni?

  • Tényleg jól látom a helyzetet?

  • Valóban csak magamra számíthatok?

Az ilyen és ezekhez hasonló kérdések, illetve az egyes kérdésekre adott – megfontolt – válaszok bizony alkalmasak lehetnek arra, hogy tudatosítsák az alkoholfüggőben mindazokat a téveszméket, amelyek közvetlenül vagy közvetett módon hozzájárulnak a függőség fenntartásához, és megnehezítik a leszokást.

Talpra állás az érzelmek segítségével

Az érzelmi gyógyulásnak meghatározó szerepe van a függőségből való felépülés folyamatában. Az érzelmekkel ugyanakkor csak akkor lehet érdemben foglalkozni, ha az egyén képes reflektálni a saját érzelmeire, és tisztába kerül azzal, hogy egy adott érzelem hogyan hat a gondolkodására és a cselekedeteire.

Ha például egy alkoholfüggő pozitív érzéseket társít a divatosnak minősülő női italok mérsékelt fogyasztásához, akkor csakis abban az esetben tud az italozáshoz való viszonyán változtatni, ha felismeri magában ennek a pozitív érzelmi kötődésnek a meglétét, és hajlandó felszámolni azt.

Ez persze csak akkor lehetséges, ha érzelmileg is képes elfogadni azt a tényt, hogy számára a kockázatmentes társasági ivás lehetősége csupán egy illúzió, amelyet bizony érdemes minél előbb elengednie.

Az érzelmi elfogadás és elengedés bizony jelentősen megkönnyítheti a talpra állást a szenvedélybetegek számára. Az elfogadás és az elengedés persze nem feltétlenül könnyű – éppen ezért érdemes olyan belső gyakorlatokat végezni, amelyek alkalmasak lehetnek az elfogadásra és elengedésre való képesség fejlesztésére. Egy alkoholfüggő hölgynek sokat segíthet például az, ha tudatosan törekszik arra, hogy megszabaduljon a megváltoztathatatlan dolgok terhétől, és igyekszik elengedni azokat a múltbéli sérelmeket, amelyek a szüleihez vagy a férjéhez köthetők.

A tökéletes világ illúziója

Ha számba vesszük mindazokat a dolgokat, amelyekben az élet igazságtalanabb az alkoholfüggő nőkkel szemben, mint az alkoholfüggő férfiakkal szemben, akkor könnyen arra a megállapításra juthatunk, hogy a világ bizony e tekintetben sem tökéletes. Habár kétségtelenül nyomasztó belegondolni abba, hogy az alkohol mennyi mindenben meg tudja keseríteni a nők életét, úgy gondolom, nagyon fontos tisztában lenni azzal, hogy az egyén számára minden szempontból tökéletes világ nem létezik. A tökéletes világ illúzióval már csak azért sem árt leszámolni, mert az önáltatás megakadályozhatja a felépülni vágyó szenvedélybeteget abban, hogy megtegyen bizonyos lépéseket, amelyek a felépülését szolgálnák. Nem szerencsés például, ha egy nő mérhetetlen erőfeszítéssel járó próbálkozások végeláthatatlan sorozata után is és számtalan kudarc ellenére is hisz abban, hogy az erőszakos férjével ideális házasságban élhet – közben pedig alkoholra van szüksége ahhoz, hogy elviselje az egyébként elviselhetetlent…

Minden tökéletlensége ellenére, a világ szerencsére számos lehetőséget kínál a nőknek arra, hogy megszabaduljanak a függőségeiktől.

A kapcsolati működés, a cselekvés, a gondolkodás és az érzelmi működés szintjén megvalósuló egyéni munka kiegészítésére ugyanis ma már olyan terápiás módszerek is léteznek, amelyeket a szakemberek kifejezetten a nők szükségleteit szem előtt tartva dolgoztak ki a függőségből való felépülés szakszerű elősegítése céljából.

Végezetül csak annyit szeretnék tanácsolni az alkoholproblémákkal küzdő nőknek, hogy ne szégyelljék, ha függők; merjék felvállalni a betegségüket; és forduljanak szakemberhez, hogy megfelelő segítséget kaphassanak.

Azt szeretném, ha Magyarországon minél több szenvedélybeteg nő büszke lehetne arra, hogy azok közé a függők közé tartozik, akik nem haltak bele a függőségbe!

Dudits Dénes

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images/Tetra Images