phytotecwmn

Élni szuper stresszes dolog. Tetszik, nem tetszik, ez van. Én a munkára stresszelek rá, a milliomos csemetéje meg arra, hogy nem lesz meg az új kollekciós Louis Vuitton-táska, a nagyi meg arra, hogy megint felmegy a gyógyszer ára, vagy az, hogy megint megpróbálta átverni a hentes a piacon. Mindenkinek a saját stressze okozza a legnagyobb gondot. Fiala és D.Tóth is tud erről mesélni...

De miért?

Jó kérdés. A stressz nem véletlenül okoz fizikai tüneteket is. Gondolj arra, hogy az állatoknál, valamint az embereknél egyaránt ösztönszerű reakció a stresszválasz, amikor felismeri a veszélyt. Veszélyhelyzetben a hormonrendszer azonnal reagál, adrenalint és mellékvesekéreg-hormont (kortizolt) bocsát ki, és a szerveket „riadóztatja", hogy helyzet van. 

Én ezt akkor szoktam átélni, amikor andalgok reggel a HÉV-hez, és a hatodik háznál lakó mocsok német juhász minden reggel megszívat azzal, hogy a kerítésnek ugorva hozza rám az infarktust. Azonnal elkezd gyorsabban dobogni a szívem, rossz esetben ugrok egyet hátra, na meg anyázok – ami már érzelmi reakció. Megjegyzem, szerintem a kutya már hajnalban erre gyúr. 

Azt még a suliban tanultuk, hogy stresszhelyzetben a vegetatív idegrendszer szimpatikus része reagál (van neki paraszimaptikus is, de az másfajta izgalmas dologért, például az emésztésért felelős), azaz gyorsul a légzés, a szívműködés, az izomfeszülés nő – hogy aztán a kutyát veszélyt látva ki tudj lőni, amint kell. Beindul az adrenalintermelés, a májban lévő cukorraktárak kiürülnek, a vércukorszint megnő. Érkezik még egy kis kortizol is, amivel aztán készen állsz mindennel szembenézni... vagy elfutni. Szerencsére az ember ritkán kerül ilyen helyzetbe, de ha igen, akkor a reakció pontosan így következik be.

Ha reagálsz a történtekre, azaz menekülsz vagy megküzdesz az ellenséggel, akkor a szervezetedet semmilyen kár nem éri, viszont ha nem reagálsz, nem engeded ki a dühödet, rágódsz a dolgokon, akkor negatív folyamatok indulnak el benne. 

Tartósan fennálló stressz esetén pedig a szervezet egy idő után nem lesz képes megfelelően reagálni, és egyszerűen kimerül. 

Selye János, a világhírű magyar stresszkutató leírta a stressz szakaszait, és az egész jelenséget általános adaptációs szindrómának nevezte el. Íme, a stressz három szakasza:

1. Az alarm-reakció 

Elsődleges reakcióként megemelkedik a vérnyomás, kitágulnak a pupillák, a figyelem beszűkül, a légzés felgyorsul – ami a másik oldalról nézve pont olyan reakció, mint amit egy pánikroham során átél az ember. Nem véletlenül: a pánikroham a stresszhelyzetre adott hibás reakció. 

2. Az aktív ellenállás fázisa 

Elhúzódó stressz esetén a szervezet az alkalmazkodást választja. Ez viszont rendkívül megterhelő, hiszen a test a tartalék energiáit használja. Ha nem történik változás, akkor a magas vérnyomás állandósul, alvászavarokra lehet számítani, az izmok befeszülnek, a végtagok kihűlnek. 

3. Kimerülés fázisa

A tartalékok elfogynak... és megjelenik a betegség. 

Ez elég félelmetesen hangzik, nem? De. Azért jó tudni, hogy a látszat ellenére nemcsak káros stressz (azaz: distressz) létezik, hanem hasznos is. Ezt nevezte el Selye eustressznek. Sajnos ezzel ritkábban van dolgunk, de ennek is vannak észlelhető hatásai.

A stressz fajtái

A stressz lehet fizikai eredetű: hideg, meleg, táplálékhiány, illetve pszichés eredetű is, Ilyen például a szorongás és az irracionális félelmek. 

Ha az adaptációs fázis elhúzódik, és nincs közben elegendő nyugalmi szakasz, akkor megjelenhet a kimerültség, koncentrációzavar, és ezzel együtt a pszichoszomatikus betegségek: gyomorfekély, álmatlanság, magas vérnyomás, impotencia, pszichoneurózisok, bőrbetegségek, pajzsmirigy-túlműködés.

Persze ez nem azt jelenti, hogy ezek a betegségek biztosan a stressz hatására alakulnak ki, de okozhatja őket stressz is.

Egyes vizsgálatok szerint a rosszindulatú daganatok kialakulásában is lehet szerepe a stressznek, de természetesen számos más ok is állhat a háttérben, tehát nem jelent tuti védelmet a rák ellen, ha most azonnal elvonulsz egy kellemesen meleg szigetre, ahol nincs meló, csak szórakozás, és szeretteiddel körülvéve éled ott unalmas, de stresszmentes életedet. Mert még ez is okozhat stresszt. A Québec University kutatói 3000 rákos beteg vizsgálata alapján jutottak arra a kijelentésre, hogy a munkahelyi stressznek igenis lehet köze a betegség kialakulásában. 

A stressz tünetei közé tartozik az immunrendszer legyengülése, amiből következően megnő a bakteriális- és vírusfertőzések esélye, ekkor történik az, hogy ágynak dőlünk, és kénytelenek leszünk kiheverni a stresszt. 

Azt, hogy mennyire vagy feszült, nyilván te magad is érzed, de van mérőszáma is a stressznek – mert az már mindennek van. A Holmes-Rahre-skála 41 életeseményt dolgoz fel, melyek közül néhány pozitívnak tűnik, de ezek is okozhatnak stresszt. Csak annyit mondok: esküvő. Vagy a karácsony. Na, ugye. 

A jó hír az, hogy a stressz kezelésére és kivédésére számos módszer létezik, Szalánczy Krisztia írt már erről, olvassátok el. 

És csak nyugi. (Tudom, tudom; köszi!)

Zimre Zsuzsa