Ha időben észreveszik, a here- és a prosztatarák gyógyítható!
Itt a Movember, beszéljünk a férfiak egészségéről!
Támogatott tartalom
Szakemberek egybehangzó véleménye és tapasztalata szerint a férfiak jobban tartanak a szűrővizsgálatoktól, és ritkábban is járnak, mint a nők. Pedig számukra is szó szerint létfontosságú lenne, hogy rendszeresen kivizsgáltassák magukat olyan betegségekre fókuszálva, amelyek gyakoriak a férfiak körében. A tapasztalat azt mutatja, sok esetben csak akkor fordulnak szakorvoshoz, amikor már nagy a baj, pedig rendszeres vizsgálattal idejében kiszűrhetők az olyan súlyos betegségek, mint a prosztata- vagy a hererák. De pontosan kinek és milyen gyakran kell szűrésre járnia? Milyen problémák állhatnak a merevedési zavarok hátterében? Hogyan zajlik egy prosztatavizsgálat, és öröklődik-e a rákos megbetegedés? Dián Dóri írásából kiderül.
–
A here- és a prosztatarák, ha még az elején észreveszik, gyógyítható daganatos megbetegedés, tehát nem lehet eleget beszélni arról, mennyire fontos a rendszeres kivizsgálás. Többek között ez a Movember mozgalom célja is, ami egy globális kampány azért, hogy felhívja a figyelmet a férfiak testi és lelki állapotára, valamint a szűrővizsgálatok fontosságára. Az egész hónapon át tartó kampányban részt vevők bajuszt növesztenek ilyenkor (innen a név is: az angol moustache [bajusz] és a november szó összevonása). Magyarországon 2008 óta tartanak Movembert a MentsManust Mozgalom szervezésében.
Melyek a férfiakat érintő leggyakoribb urológiai betegségek?
1. Prosztatagyulladás
Az egyik legtöbbször és minden életkorban előforduló betegség a prosztatagyulladás, ami lehet akut vagy krónikus. Ennek lehet bakteriális oka, vagy egy gyulladási góc is előidézheti. Az akut gyulladás tünetei között szerepel a fájdalmas vizelés, a láz és a véres vagy gennyes vizelet. Krónikus gyulladás esetében enyhébb tüneteket produkálhat a beteg, viszont tapasztalhat derékfájdalmat, esetleg potenciazavart.
2. Jóindulatú prosztatamegnagyobbodás
A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás a leggyakoribb probléma a 40 év feletti férfiak körében, ami vizelési nehézségekkel jár. Jó hír, hogy gyógyszerekkel, bizonyos esetekben műtéttel kezelhető, ám ha nem fordulnak ezzel a problémával orvoshoz, annak bakteriális fertőzés vagy húgyúti gyulladás is lehet a következménye.
3. Merevedési zavarok
A merevedési zavarok szintén gyakoriak minden életkorban.
Pszichés vagy szervi okai is lehetnek, és többféle betegségre is utalhatnak, például cukorbetegségre vagy szív- és érrendszeri zavarra, így ilyen problémával is érdemes felkeresni az urológust.
4. Mellékhere-gyulladás
A mellékhere-gyulladás tünete a duzzadt herezacskó és a fokozatosan erősödő, alhasba kisugárzó fájdalom, láz és rossz közérzet. A betegség kialakulásának több oka is lehet: az egyik, ha a húgycsőfertőzésből indul, ilyenkor a kórokozók elérik a mellékherét. Ezen felül szexuális úton terjedő baktériumok is okozhatják a gyulladást. Ha kellő időben megkezdik az orvosi kezelést, akkor általában szövődmények nélkül meggyógyulhat a páciens, ám krónikus gyulladás is előfordulhat.
5. Heresérv
A heresérv a lágyéksérv egy típusa, ebben az esetben a sérv átcsúszik a herezacskóba. Tünetei: duzzanat van a lágyékhajlatban, valamint tompa fájdalmat érez a beteg. Életbe vágó, hogy idejében kezeljék a heresérvvel küszködő beteget, súlyos esetben ugyanis bélkizáródás is előfordulhat. A sérvet minden esetben műtéttel távolítják el, és a korszerű technikáknak köszönhetően az újbóli kialakulás is megelőzhető.
6. Prosztata- és hererák
Az említetteken felül a hererák és a prosztatarák a kóros elváltozások azon csoportjába sorolható, amely rendszeres szűréssel idejében észrevehető lenne, nem mellesleg nagyon sok férfit érint. Minél hamarabb veszik észre a problémát, annál nagyobb az esély a gyógyulásra!
Mikor milyen rákos betegséget kell szűrni?
Fiatalkorban leginkább a heredaganatokra érdemes szűrni, mert a 17–35 éves korosztályra jellemzőbb – mondja dr. Albert István urológus. Negyvenéves kor felett pedig a prosztatarák szűrése is erősen ajánlott.
Milyen gyakran kell szűrésre járni?
Az orvos szerint az lenne a legjobb, ha a fiatal férfiak 18 éves koruk felett évente járnának hererákszűrésre. A prosztata esetében két csoportot különböztet meg dr. Albert István: akinek a családjában volt prosztatarákkal küszködő beteg, annak 40 éves kor felett évente kellene járnia szűrésre, akinek nem, annak 45 éves kortól kétévente, aztán 50 év fölött pedig évente. De természetesen nem árt, ha előbb is eljárnak vizsgálatra, ugyanis a doktor találkozott már olyan esettel, amikor egy 38 éves férfinak volt prosztatarákja.
Hogyan zajlik egy prosztatavizsgálat?
„A férfiak jobban félnek a szűrővizsgálatoktól, mint a nők, mert kevésbé nevelik őket gyerekkoruktól ezek fontosságára” – mondja dr. Albert István.
A prosztatavizsgálat egy vérvételből és egy végbélen keresztül történő prosztatatapintásból áll, ami az orvos szerint fájdalommentes – általában csak egy enyhe nyomást, vizelési ingert éreznek a páciensek. Ha valakinek mégis fáj a vizsgálat, akkor általában gyulladás van azon a helyen, az pedig, ha nem kezelik, akár daganatos elváltozáshoz is vezethet.
És bár világos, hogy nem ez a legkellemesebb vizsgálatok egyike, nagyon fontos, hogy a férfiak vállalják az ilyen szűréseket, ugyanis a prosztatarák tünetei nagyon hasonlóak a jóindulatú prosztatamegnagyobbodáséihoz, és emiatt gyakori, hogy már csak kései stádiumban veszik észre, hogy rákos elváltozásról van szó.
Lehet-e önvizsgálattal ellenőrizni, hogy van-e probléma?
Prosztata esetében nem, ott a fenti eljárás a helyes vizsgálati mód, amit minden esetben orvos kell hogy elvégezzen. A heréket azonban a férfi maga is figyelheti – szakértőnk azt szokta javasolni a pácienseinek, hogy zuhanyozás közben tapintsák át mindkét heréjüket.
Ha változott a súlyuk, keményedést, vagy csomót vesznek észre, azonnal forduljanak orvoshoz!
Öröklődhet a rákos megbetegedés?
Nagyon fontos: maga a daganat nem öröklődik! Ám a kialakulására való hajlam igen, azaz növeli a kockázatot, ha a felmenők között volt, aki ilyen típusú daganatos megbetegedéssel küszködött, akár apai, akár anyai ágon. Ezért is javasolja az orvos, hogy akinek volt már családi érintettsége ilyen betegségben, az gyakrabban vizsgáltassa ki magát.
A rendszeres szűrés mellett mit lehet tenni a megelőzésért?
Ahogy sok más betegség esetében, a rendszeres testmozgás, az egészséges táplálkozás és a megfelelő folyadékbevitel segít a megelőzésben. A gyakori alkoholfogyasztás és a dohányzás azonban növeli a betegség kialakulásának esélyét, ahogy az is, ha valaki a munkájából fakadóan vegyszerekkel vagy sugárzással kerül kapcsolatba.
Mik a rákos megbetegedések gyógyulási esélyei?
Minél korábban fedezik fel a betegséget, annál nagyobb az esély a gyógyulásra mind a hererák, mind a prosztatarák esetében. Ahogy dr. Albert István is hangsúlyozza: „Ha hamar észrevesszük az elváltozást, sokkal nagyobb az esélye, hogy meg is tudjuk gyógyítani a beteget, míg ha későn vesszük észre, akkor sokszor már csak kezelni tudjuk, meggyógyítani nem biztos.”
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / DjelicS
