A témát körüljáró friss riportjában a BBC egy 27 éves, Ranjani Sharma nevű nő mesélt a döntéséről, hogy sterilizáltatja magát. Amikor először elmondta a férjének, hogy ezen gondolkozik, a férfi megpróbálta lebeszélni, mondván „rossz hatással lehet az egészségére”. Sharmának már három gyereke van, és a harmadik megszületése után óvszert kezdtek használni a férjével, ennek ellenére kétszer is teherbe esett, és vény nélkül kapható abortusztablettákat vett be.

„Erős vérzésem volt, forgott velem a világ, elájultam és folyton fáradt voltam – emlékezik vissza az esetre. – Ezért mondtam neki, hogy a sterilizáció sokkal jobb megoldás lenne, mint mindenféle tablettát szedni.” A pár azt is fontolgatta, hogy a férfin végezzék el a beavatkozást, de Sharma lebeszélte róla a férjét, mert félt, hogy legyengítené és nem tudna dolgozni. Sharma sok nőtársához képest még szerencsés helyzetben van, ugyanis a legtöbb férfiban fel sem merül az az ötlet, hogy őt tegyék meddővé.

Az ázsiai országban még mindig rengeteg tévhit övezi a férfiak sterilizációját. Sokan meg vannak győződve róla, hogy a vazektómia hatással van a férfiasságra. Emiatt a férfiak nem is igazán vesznek részt a családtervezési programokban, a fogamzásgátlás felelőssége pedig teljes egészében a nőkre hárul. Sajnos ehhez az is hozzájárul, hogy 

Indiában a családtervezési kampányok a nőket célozzák, ezzel is azt üzenve, hogy ez nem olyan kérdés, amit egy párnak közösen kellene megoldania.

A National Family Health Survey (NFHS) 2019 és 2021 között végzett felmérése világosan mutatja, hogy a 15 és 49 év közötti házas férfiak és nők 99 százaléka ismer legalább egy fogamzásgátló módszert, ám sajnos ez nem jelenti azt, hogy alkalmazzák is őket. 

Tíz közül kevesebb mint egy férfi használ óvszert, és a női sterilizáció a legnépszerűbb (az óvszernél és a fogamzásgátló tablettáknál is jóval elterjedtebb) módszer.

Bár a vazektómia jóval egyszerűbb és biztonságosabb, mindössze 0,3 százalék választja ezt a megoldást.

A férfi sterilizáció fogalma kollektív traumát is hordoz magában: 1975-ben, Indira Gandhi kormányzása alatt az államfő fia, Sanjay Gandhi kényszersterilizációs kampányba kezdett. Egyes falvakat körbezártak, és a férfiakat bevonszolták a kisbuszokba, ahol erőszakkal sterilizálták őket. Egy év alatt több mint hatmillió beavatkozást végeztek el, rengeteget szakszerűtlenül, így kétezren belehaltak.

Érdekesség, hogy éppen Indiában dolgozták ki az egyik legígéretesebb férfi fogamzásgátló módszert, a RISUG nevű terméket. Ennek lényege, hogy az orvosok helyi érzéstelenítéssel egy polimer gélt fecskendeznek a páciensbe, ami blokkolja a spermiumokat, ezáltal annak esélyét, hogy az illető teherbe ejtse a partnerét. Fejlesztői szerint – a vazektómiával ellentétben – a folyamat egyszerűen visszafordítható egy másik injekcióval. A RISUG azonban egyelőre csak a tesztelési fázisban jár.

Két éve – éppen emiatt – Madhja Prades állam kormányának rendelete azonnal csődöt is mondott. Az egészségügyi dolgozókat azzal fenyegették, hogy ha nem beszélik rá az év végéig legalább egy páciensüket arra, hogy sterilizáltassa magát, elveszítik az állásukat. Az utasítás olyan heves indulatokat váltott ki, hogy szinte azonnal vissza is kellett vonni.

A már említett Uttar Prades, illetve Bihar és Telangana államokban a férfiaknak több mint fele úgy véli, hogy a fogamzásgátlás a nők dolga. A férfiaknak ezzel nem is kell foglalkozniuk.

A falvakban és a városokban élő szegény embereknek az állami szociális munkások ugyan ingyenóvszereket is osztanak, de sajnos ezeket sokszor nem megfelelően használják, vagy nem is hajlandók használni, mert „kényelmetlen, és kevésbé élvezetes vele a szexuális együttlét”. 

Tekintve, hogy a gyermeknevelés és -gondozás is sok esetben a nőkre hárul, és az iskoláztatásuk is nagy gond a családoknak (főleg, ha három, négy vagy több gyerek taníttatásáról van szó), szociális munkások százai járják az országot, hogy a különböző fogamzásgátló módszerekről tájékoztassák az édesanyákat, és szükség esetén segítséget nyújtsanak nekik. 

Fejes Flóra

Forrás: ITT, ITT, ITT és ITT

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Robert Nickelsberg / Liaison