Durva bőrproblémák a maszk alatt: így tedd rendbe a bőröd
Nem hiszem, hogy sok olyan ember van, aki nem látott képeket a vörös, sebes arcú, túlhajszolt egészségügyi dolgozókról, akik az egész napjukat szusszanásnyi szünet nélkül maszkban töltik lassan egy éve. Tényleg sokkoló szembesülni a ténnyel, hogy a bőr pontosan ugyanolyan nehezen kezeli a bezártságot, mint az emberiség. Ezek a vöröslő sebhelyek nemcsak szomorú lenyomatai egy korszaknak, hanem szinte a jelképei is. Tavasszal, nyáron még azt gondoltuk sokan, hogy ez velünk nem történik meg, hiszen közel sem annyi időt töltünk maszkban, mint ők. Aztán egyre szaporodtak a cikkek arról, hogy foglalkozástól, nemtől, és kortól függetlenül egyre több ember küzd a maszk okozta problémákkal. De amikor két hete arra ébredtem, hogy lángol a szám környékén az arcom, piros, viszket, és tele van apró dudorokkal, fogalmam sem volt, mihez kezdjek. Kínomban végül kiírtam a Facebookra, hogy mi a problémám, bár nem gondoltam, hogy pár óra leforgása alatt ennyi ismerős jelentkezik, akik szintén ezzel küzdenek. Végül az egyik barátnőm nagy szerencsémre összehozott Hatvani Zsófia bőrgyógyász szakorvossal, aki amellett, hogy nekem segít, szakértőként nektek is tanácsot ad. Marossy Kriszta írása.
–
Kezdjük az alapokkal!
Miért alakul ki a maszk miatt az akne, amit mostanában maszkénak is neveznek – a maszk és az akne, azaz pattanás szó összevonásából?
Jelentkezhet akkor, ha a bőr egyébként is hajlamos volt a pattanásokra, de sajnos olyanoknál is, akiknél eddig ez nem volt jellemző.
Klasszikus értelemben az úgynevezett acne mechanicával állunk szemben, ami általában sportolóknál fordul elő, és leginkább a különféle sporteszközök dörzsölő hatására keletkezik
(ilyen sporteszköz a bukó-, illetve lovaglósisak pántja, símaszk, stb.).
Kialakulásában nagy szerepet kap a maszk szövete alatt kialakuló megváltozott pára és hőmérséklet, amelyek kiegészülnek a maszk és az arc állandó súrlódásával. Ezek egyenként is, de összeadódva pláne irritálják a bőrt, ez pedig a normális faggyútermelési egyensúly felborulásához vezethet, függetlenül attól, hogy milyen anyagú maszkot használunk. Ennek ellenére első lépésként mindig tiszta maszkot kell használni, ha lehet, akkor üveggyapot-menteset, pamutot vagy igazi selymet. Ha valaki elővigyázatosabb, nyugodtan tehet erre még egy erősebben szűrő maszkot is, de a lényeg, hogy a bőr a lehető legkímélőbb és mindig tiszta anyaggal találkozzon. Emellett érdemes odafigyelni, hogy a mosásnál kíméletesen járjunk el, mert az öblítő és a mosószerek is allergizálhatnak. (Az egyébként engem is érintő allergizált állapot már egy másik kategóriába tartozik, a későbbiekben erre is visszatérek még.)
Ha az allergiát ilyen módon ki is zárjuk, illetve minimalizáljuk az esélyét, akkor is megmarad a maszk okozta dörzsölés, a folyamatos fülledtség, nedvesség a bőr és az anyag között. Amellett, hogy nem szellőzik a bőr, és felpuhul, a súrlódás miatt gyengül a természetes védőrétege is. Mikrorepedések alakulnak ki rajta, amelyeken keresztül sokkal könnyebben behatolnak ebben a környezetben a különféle baktériumok és persze a kosz is. A helyzetet pedig tovább rontja, hogy tél van, fűtött szobákban ülünk, kint hideg van, állandó a hőingadozás, ami még normálisnak mondható időkben is mindig próbára teszi a bőrt. Így nem csoda, hogy
mostanra a lakosság jelentős részénél megmutatkozik valamiféle probléma a kisebb-nagyobb pattanásoktól az állandó irritációig, vöröslő, viszkető, égő arcbőrig.
De nem csak a maszkne létezik!
Első kétségbeesésemben természetesen meghallgattam mindenki tanácsát, és majdnem mindent egyszerre bevetettem, amihez csak hozzáfértem. Bár kicsit javulni látszott a helyzet, a bőröm még mindig dermesztően nézett ki. Ekkor szerencsére megérkezett az életembe Hatvani Zsófia bőrgyógyász, aki a kapkodás meg mindenféle rétegek felkenegetésének abbahagyására, azaz tudatosabb hozzáállásra intett. Elmagyarázta, hogy mindenkinek más a bőrtípusa, így mindenkinél más válik be.
De volt ennél még sokkolóbb híre is számomra, miszerint a tünetek alapján nekem a nem is maszkném van, hanem – kapaszkodjatok meg – maszkitiszem!
A maszkitisz esetében az irritáció következtében alakul ki egy allergiaszerű bőrgyulladás. Ebben az esetben érdemes bőrgyógyászt felkeresni, mert speciális kezelésre is szükség lehet.
Amit bárki megtehet a bőréért, azaz: amit mindenkinek meg kéne tennie
A bőrgyógyász szakértő megerősítette, hogy a maszk okozta bőrproblémák a nőket általában jobban zavarják, de nemtől és kortól függetlenül mindenkinek érdemes tenni ellenük. Ehhez érdemes a legfontosabb dolgot tisztázni, mégpedig azt, hogy ha vízhiányos a bőrünk, akkor könnyen irritált lesz, valamint száraz, ráadásul fertőződhet. Itt jön el az a pont, amikor akkor a szegény bőr úgy érzi, most rögtön tennie kell valamit, hiszen ő azért felel, hogy megvédjen minket. Ahogy Zsófia mondja,
kétségbeesésében pedig egyetlen dolgot képes csinálni, tolja, termeli a faggyút veszett, zavarodott módon. Jönnek a pattanások szépen sorban, és mi meg a faggyú láttán rögtön tovább akarjuk szárítani szegényt, gondolva, hogy a zsír ellen csak az használ.
Ez nagyon nagy tévedés, úgyhogy most következzen a szakember szerint is helyes rutin!
Először is naponta kétszer alaposan le kell tisztítani az arcunkat, nyakunkat, dekoltázsunkat, de nem szappannal vagy szárító, alkoholos, savas tonikokkal. Erre a célra a legjobb, ha valamilyen habzó, sav nélküli arclemosót használunk. Szárazabb bőr esetén pedig nem szabad félni a krémállagú vagy zselés lemosóktól sem! A lényeg, hogy rendszeresen tisztuljon meg a bőr, és lélegezni tudjon! Amikor ezzel készen vagyunk, akkor a bőrünknek megfelelő, bár a lehető legkevesebb kozmetikum használata javasolt. Elég, ha csupán egy jó minőségű, érzékeny bőrre való hidratálót kenünk fel a megtisztított részekre, ezzel a segítségért kiabáló alsó rétegek felé küldve a hiányzó vizet. Nem kell gigantikus mennyisséggel újra eltömíteni minden pórust, inkább többször vékonyabb, a bőr által befogadható mennyiséget tegyünk rá. A maszk felvétele előtt is érdemes vékonyan hidratálni és megvárni, amíg beszívódik, majd utána helyezni fel, végül nem macerálni a maszkot (bár ez nagyon nagy kihívás, tudjuk).
A bőrgyógyász szakértő kiemeli, hogy a ma olyannyira divatos, megannyi réteget egymás után használó technika inkább dolgozik a bőrünk ellen, mint érte.
Egy-egy kezelés alkalmával persze jót tesz, főleg, ha szakember végzi a bőr felmérése után, de ha rendszeresen tesszük, akkor még jobban fullasztjuk a bőrt.
Amit még tehetünk – és mindenképp tennünk is kell – a további, más jellegű irritáció és a hosszú távú egészség érdekében, hogy minimum 25 faktoros fényvédelmet biztosítunk az arcunknak még télen is. Ha a hidratálónkban nincs fényvédő, akkor mindenképp mehet egy réteg, ha lehetséges, fizikai fényvédős krémből. (A fizikaiban a szemcsék nem épülnek be a bőrbe, hanem annak felületéről verik vissza a napfényt, míg a kémiai beszívódik, és hosszabb távon endokrinfolyamatokat indíthat be.) Amit még – egyes esetekben – érdemes használni, az a faggyútermelést csökkentő krém, amely segít megnyugtatni a bőr már említett pánikhangulatát a maszk alatt.
Tilos viszont az érintett területek sminkelése, mert ezzel óriási segítséget nyújtunk a kórokozóknak, és fullasztjuk tovább a vízért, friss levegőért esedező bőrünket.
Aki viszont ragaszkodik az alapozóhoz, annak legfeljebb egy érzékeny bőrre való CC- vagy BB-krémmel érdemes próbálkoznia. (A szemet és környékét óvatosan, de meg lehet lőni valami szép sminkkel, ha vágyunk rá ebben a béna maszkos, mackóruhás, lefátyolozott világban.)
Ha mindezeket betartjuk, akkor is marad még pár feladtunk. A legfontosabb a rendszeres mozgás a szabad levegőn, legyen az csak sima séta egy olyan helyen, ahol nincs sok ember, és meg lehet válni egy időre odakint is a maszkoktól. Csodát tesz mentálisan és a szervezetünk egészével.
Ha már a mentális résznél és a türelemnél tartunk…
Hatvani Zsófia azt mondja, nem csak a tél sara, hogy mostanra különösen sok ember szenved a maszkitisztől vagy maszknétól. Sokkal inkább egy összetett lelki jelenséget lát benne: ahogy ő fogalmaz,
nagyjából mostanra fogyott el az emberek türelme, mentális tartaléka. Ennek bizonyítéka az is, hogy nemcsak a maszk alatti területek problémáival keresik fel, hanem például sokan jönnek hajhullás miatt.
Ő maga azt vallja, hogy a bőrgyógyászati problémák esetében nem kizárólag a külső jeleket, az esetleges belső problémákat, hanem a lelket is érdemes kezelésbe venni, mintegy holisztikusan szemlélni az egész embert, mert csak akkor lehet tartós eredményeket elérni.
Végül, de nem utolsó sorban arra kéri a kedves érintetteket, hogy amennyiben be is tartják a fenti tanácsokat, akkor se várjanak azonnal csodát, ne kapkodjanak hetente más termékek után, hanem türelemmel várják ki azt az öt–hat hetet, amíg megoldódik a probléma. Van, hogy két–három hét után már látszik a javulás, de ahogy a léleknek, úgy a bőrnek is időre van szüksége, hogy magához térjen a sokkból. Ha pedig ennyi idő elteltével sincs javulás, akkor tényleg szakszerű segítséget kell kérni!
De a legfontosabb feladat mostanában mégis az, hogy valamiben maszk nélkül is nyugalomra tudjunk lelni: finoman tisztítani és hidratálni a lelket és a bőrünket egyaránt!
Marossy Kriszta
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Anna Gorbacheva