–

Háromszoros anyaként többször előfordult már velem, hogy fizikailag rosszul lettem azokat a történeteket olvasva, amelyeket olyan édesanyák írnak a TASZ jogsegélyszolgálatának, akik a szülészeti ellátás során traumát éltek át. Ahogy az ember beleéli magát a kiszolgáltatottság felfokozott állapotába, megérti és átérzi, hogy miért elengedhetetlen számtalan nőnek a fogadott szülésznő és/vagy orvos jelenléte a szülésnél.

A panaszok általában azzal kapcsolatosak, hogy a szülő nő kéréseit figyelmen kívül hagyták, nem tájékoztatták megfelelően a rá váró beavatkozásokról, vagy olyan döntésekre kényszerítették, amiket valójában nem szeretett volna meghozni.

Gyakori az is, hogy az újszülöttet elviszik, bármennyire is szeretnének a szülei folyamatosan mellette lenni.

A hozzánk beérkező panaszok csak a jéghegy csúcsát jelentik. Kevesen akarnak jogi lépéseket tenni, és sokan beletörődnek az olyan lekezelő mondatokba, mint: „örüljön, anyuka, hogy egészséges!” A szülő nőket képviselő szervezetek és a sajtóban megjelenő történetek is megerősítik, hogy a sérelmek, traumák ma általánosak a szülészeteken. A szülés során olyan szakemberre vágyunk, akiről azt gondoljuk, hogy valóban figyel ránk, és biztonságban érezhetjük magunkat mellette. Az elmúlt évtizedekben azok a nők, akik megengedhették maguknak, súlyos összegeket fizettek ezért a biztonságérzetért. A hozzánk érkező jogsegélyekből viszont az is kiderül, hogy a hálapénz egyáltalán nem garantálta azt, amit ígért, miközben rengeteg problémát okozott az egészségügyi rendszerben.

A hálapénz tehát semmiképpen sem megoldás, de nem véletlenül vált ennyire elterjedtté a szülészetben.

A probléma, vagyis a szülő nők kiszolgáltatottsága nagyon is valós, de a hálapénz nem oldotta meg az elmúlt évek tapasztalata alapján. Ám most, hogy egy tollvonással megszüntették, miközben az alapproblémát nem kezelték, a szülő nők még érzékenyebb helyzetbe kerültek.

Ezzel kapcsolatban máris érkeznek panaszok hozzánk. Pedig az állam és a kórházak odafigyelésével el lehetne érni, hogy a szülő nők még átmenetileg se kerüljenek rosszabb helyzetbe a hálapénz megszüntetésével, később pedig jelentős javulást lehessen elérni a szülészeti ellátásban.

Jelenleg elérhető a szabad orvosválasztás, de vannak feltételei

Az egészségügyi törvény kimondja, hogy a betegnek – jelen esetben a várandós nőnek – joga van az ellátást végző orvos megválasztásához, de azért ennek vannak feltételei.

Az orvosok nem kötelezhetők arra, hogy mindenkit ellássanak, aki ezt kéri, például túlterheltség vagy összeférhetetlenség miatt jogukban áll nemet mondani a betegek felkérésére. A nem tervezhető ellátások esetén (amilyen egy spontán szülés is), tehát az előre nem látható, vagy sürgős beavatkozásoknál pedig csak az éppen dolgozó orvosok közül választhatunk.

A szülészeti ellátás tervezhető, a szülés általában nem

A szülészet az egészségügyön belül különleges terület, hiszen talán a többi ellátásnál is nagyobb jelentősége van annak a személyes viszonynak, ami az orvos és a szülő nő között létrejön. Viszont éppen a szülés maga a legtöbb esetben előre nem látható időpontban történik, így pont erre nem vonatkozik a szabad orvosválasztás joga, csak az ellátás tervezhető részére, azaz a szülés előttre és utánra. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy

az első vizsgálatoknál a várandós nő a kórházban elérhető orvosok közül választhat, hogy ki lássa el. Ha ehhez az érintett orvos is hozzájárul, akkor kérheti, hogy minden előre tervezhető vizsgálatot, beavatkozást ő végezzen el rajta a jövőben is.

Ehhez nem kell magánrendelésre menni, ezt a jogot semelyik kórház nem korlátozhatta eddig sem, és ezután sem tehetik meg. Tehát a várandósgondozás, szülésfelkészítés során lehetővé kell tenni az orvosválasztást. Ebből viszont nem következik, hogy ugyanez az orvos lesz jelen a szülésnél (kivéve a programozott császármetszést), hiszen lehet, hogy akkor éppen nem dolgozik vagy nincs ügyeletben.

Az azonnali megoldás lehet a hálapénzeltörlés által teremtett helyzetre: az orvos rendelkezésre állása szerződéses alapon

Akkor ez azt jelenti, hogy nem lehet biztosítani, hogy az általunk választott orvos a szülésnél is jelen legyen? Erről semmiképpen nincs szó – csak arról, hogy ez nem következik a szabad orvosválasztás jogából, hanem külön megállapodásra van hozzá szükség.

A szülészeti ellátásban „rendelkezésre állásnak” nevezzük, amikor egy orvos elvállalja, hogy munkaidején kívül, az előre nem tervezhető szülés során is a szülő nő mellett lesz. Ezt a szolgáltatást az egészségügyi törvény vagy más jogszabály jelenleg nem szabályozza kifejezetten, de nem is zárja ki.

Tehát most is van törvényes lehetőség arra, hogy az orvosunk ott legyen a szülésnél, még ha épp akkor nem is dolgozna. Mivel erről egyelőre nem szól jogszabály, szerződést kell kötnünk róla a kórházzal. Ez tehát egy plusz szolgáltatás, így pénzt is kérhet érte a kórház. Hasonlóan képzelhetjük el, mint amikor az egyágyas szobáért, vagy más extra szolgáltatásért fizetünk. A szerződés a kórház (tehát nem az orvos!) és a várandós nő között jöhetne létre, ami egyben garanciát is jelentene az ellátásra – ez az, ami a hálapénzes rendszerből teljesen hiányzott. A rendelkezésre állásért fizetett összeg a kórház esetleges többletköltségét és az orvos díját is fedezné. Szerintünk a kórházaknak jelenleg is lehetősége van bevezetni a rendelkezésre állás szabályozott, szerződéses viszonyát, de sokkal jobb lenne, ha államilag szabályoznák ennek a kereteit.

Fontos leszögezni, hogy az itt bemutatott rendszer nem jelent kevesebb jogot a várandós nők számára, mint amennyivel a hálapénzes időszakban rendelkeztek.

Az „orvosfogadás” eddig sem járt ingyen, hiszen hálapénz formájában, külön kellett fizetni az orvos jelenlétéért. Csakhogy, mivel a hálapénzt feketén fizettük, és nem volt szabályozott, szerződéses viszony, nem is volt számonkérhető a megállapodás.

Az általunk felvázolt rendszerben is fizetni kellene a rendelkezésre állásért, de legalább szerződés rögzítené, hogy mire számíthatunk a pénzünkért.

Arról se feledkezzünk meg, hogy a szülészeti ellátásban sokszor nagyobb szerep hárul a szülésznőkre, mint a szülészorvosokra. Ezért a rendelkezésre állásnak nemcsak a szülészorvosok, hanem a szülésznők esetére is alkalmazhatónak kellene lennie. (Ez is hálapénzes formában működött korábban.) 

Gyógyító ételek és fűszerek – Szentesi reggeli varázsturmixa és kedvenc vegán falatkái

WMN Egszsg – 2021. január 29. – SzÉ

 

A hosszabb távú megoldás: ne az orvoson múljon!

A szülészetben az teszi általánossá az orvosfogadást, hogy az ellátás nagyon egyenetlen, akár egyetlen kórházon belül is változik, hogy melyik szakember milyen hozzáállással kíséri vagy vezeti a szülést. Ezt a problémát sem a hálapénz kivezetése, sem pedig az előbb bemutatott szerződéses megoldás nem oldja meg. A végső cél ezért az lenne, hogy ne legyen szükség saját orvosra ahhoz, hogy biztonságban érezhessük magunkat. Ehhez elengedhetetlen, hogy a szülészeti protokoll friss, tudományos tényeken alapuló eljárásokat írjon elő minden szakember számára, és legyen olyan minőségbiztosítási rendszer, ami alkalmas az ellátási problémák megszüntetésére. Az is elengedhetetlen, hogy a nők megkapják a megfelelő, alapos tájékoztatást a szülésre való felkészülés során, elmondhassák, mit szeretnének, és ezeket a szülés során valóban figyelembe is vegyék. Egy ilyen átfogó szülészeti reform elképzelhetetlen az érintettek (szülő nők, szülésznők, orvosok, civil szervezetek) bevonása nélkül.

Ezek az intézkedések azonban hiába sürgetők, csak hosszabb távon javíthatják a rendszert. A jelenleg várandós, néhány héten, hónapon belül szülő nőknek nem segít a jövőben egységesített protokoll. Mint láttuk, szerencsére jelenleg is adottak a jogi feltételei annak, hogy az orvosok a nem tervezett ellátásoknál is jelen lehessenek. Egyelőre az egyes kórházak felelőssége, hogy ezt a szolgáltatást a hálapénz felszámolása után is elérhetővé tegyék (bár születhetne az átmeneti rendszerről jogszabály is) – mindaddig, amíg végleg szükségtelenné nem válik.

Fernezelyi Borbála

A TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) jogi szakmai állásfoglalását ITT tudjátok elolvasni.

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/FatCamera