„Azok a sebek tiszteletet érdemelnek, hiszen a test hiányát jelentik” – Hogyan tudjuk otthon segíteni a diabéteszes családtagokat?

–

Először is tisztázzuk: mi az a diabéteszesláb-szindróma? 

Ez az egyik legsúlyosabb krónikusseb-típus, azt nevezzük így, amikor a test bármely részén kialakuló hám- és szövethiány hat héten belül nem gyógyul meg. Normális esetben a sérült hámszövet viszonylag hamar regenerálódik ugyan, a krónikus, nem gyógyuló sebek esetében azonban valamilyen okból (fertőzés, vérellátási elégtelenség, cukorbetegség, idős kor, alultápláltság, anyagcsere-betegség, immunbetegség stb.) a szövetek újraképződése nem indul el. Ez azért is veszélyes, mert ha nem gyógyul meg a seb, mert nem kezeljük, nem tartjuk tisztán, nem fertőtlenítjük, akkor az amputációig is eljuthatunk. Ezért is nagyon fontos, hogy ne hagyjuk magára az idősebb, beteg rokonainkat, hiszen mi is rengeteget tehetünk azért, hogy elkerüljük a súlyosabb bajok kialakulását.

Tanítva segítő

Hogyan tudunk a legjobban vigyázni idősebb szeretteinkre? Dr. Rozsos István fontosnak tartja kiemelni, mennyire sok mindent tehet akár egy unoka is a nagyszülője életminőségének javításáért, akár csak annyival, hogy felhívja a figyelmét azokra a lehetőségekre, amikről a digitalizációban kevésbé jártas nagymama esetleg nem értesülhetett. A fiatalabb generációk sokkal több információhoz férnek hozzá, mint a szüleik, nagyszüleik, emiatt sok mindenben naprakészebbek is. Már azzal rengeteget segíthetnek, ha közelebb viszik családon belül ezeket az információkat az érintetthez. Erre Rozsos doktor egy szemléletes példát említ: két éve dolgoznak egy végtagmentő applikáción, ami ily módon is összehozhatja és a megoldás irányába terelheti a fiatal és idősebb generációkat. „Jó látni, hogy az unokák leülnek a nagyszülőkkel, és elmagyarázzák nekik az applikáció működését. A nagyszülő érdeklődik, de már nem tudja igazán használni, értelmezni ezt technikailag, szemben a fiatalabb generációval, ami ebben a digitalizált világban nőtt fel, gondolkodnia sem kell, automatikusan rááll a keze.

Már ha csak annyit tesz, hogy odaül egy családi eseményen a nagymama mellé, elmagyarázza, megmutatja a diétás javaslatokat, netán biztatja is, hogy csinálják meg azt a tornát, ami épp az ő betegségére van kitalálva, azzal máris rengeteget tesz a nagyszülő egészségéért.”

Elsősegély ajándékba

Ugyanígy sokat tehetünk idősebb rokonainkért, ha elmagyarázzuk nekik, egy háztartási baleset esetén nem szabad uborkát, paradicsomot vagy káposztalevelet tenni a sebre (Rozsos doktor sóhajtva meséli, az elmúlt harminc-negyven évben milyen cifraságokkal jöttek hozzá a betegek), hiszen temérdek korszerű sebfertőtlenítőt lehet kapni a patikában. Ha valakinek diabéteszes vagy keringési rendellenességei vannak, akkor különösen fontos, hogy már az első pillanatban megfelelően ellássák a sebét, hiszen akármilyen tiszta egy lakás, a baktériumok mindenütt ott vannak.

Az sem baj, ha korszerű eszközökkel történik a sebellátás, nem pedig a tizenhárom éve lejárt autós elsősegélycsomagból veszünk ki egy megsárgult gézlapot. 

És ha már a háztartási balesetekről van szó: fontos lenne, hogy mindig tudjuk, hová kell nyúlni, hol található a lakásban a korszerűen „felszerelt” elsősegélydoboz. Nem akkor kell kétségbeesetten valamiféle kötszert keresni, amikor már elvágtad a kezed. Azzal tudunk igazán vigyázni a szülőkre és a nagyszülőkre is, ha segítünk nekik az ilyen helyzetekre felkészülni. Egyáltalán nem ciki például ajándékba vinni modern sebellátó gélt, vagy korszerű, ezüsttartalmú kötszert, hiszen így az ott lesz szem előtt, és amikor beüt a baj, akkor van hová nyúlni, és a sebesültnek nem a Lada csomagtartójához kell kiszaladnia, vérző kézzel előszedni a rég lejárt szavatosságú holmikat.

Közös felelősség

De úgy is tudunk rájuk figyelni, ha elmondjuk, milyen veszéllyel jár, ha valaki cukorbeteg lesz, és milyen életmódbeli változtatásokra van ilyenkor szükség. „Az emberek maguktól nehezen változnak, olyanok vagyunk ilyen szempontból, mint a víz, mindig a legkisebb ellenállás felé megyünk. Tehát amikor egy betegség miatt változásra kényszerülünk, az nem igazán megy az orvosok és a környezet segítsége nélkül. Éppen ezért ha valaki beteg, az sohasem az egyén betegsége lesz, hiszen a legmagányosabb ember baja is hat a környezetére.

Ha egy családban valaki beteg lesz, az az egész család betegségét fogja jelenteni. Mindenki érdeke tehát, hogy együtt változtassanak rajta”

– magyarázza Rozsos doktor.

Az otthoni ellátást is, ebben a világjárvány sújtotta környezetben, úgy lehet a legjobban megoldani, ha mindenki egy kicsit hozzátesz, és nem egyetlen emberre hárul minden feladat. A betegség kapcsán például vannak tisztasági kérdések, amihez mindenkinek alkalmazkodnia kell, legyen szó lábszárfekélyről, cukorbetegség miatt kialakuló vagy balesetben elszenvedett sebről akár. Azok a sebek tiszteletet érdemelnek, fokozott és különleges bánásmódot, hiszen ezek a test hiányát jelentik, annak a bőrnek a hiányát, aminek elsődleges feladata lenne, hogy védjen a környezeti kórokozóktól. Ha a bőr hiányzik, akkor úgy védekezhetünk, hogyha a környezeti kórokozókat ritkítjuk meg, azaz fokozott tisztasággal. A világjárványnak egyébként ez nagy pozitívuma: végre átment a fejekbe, mennyire fontos az alapos kézmosás. 

 

Mikor kell feltétlenül szakemberhez fordulni a sebbel? 

Rozsos doktor szerint a legtöbb eset nem igényel bennfekvéses kórházi ellátást, azaz ha nem áll fenn a szepszis veszélye, akkor otthon is kezelhető a seb, ha megfelelő tisztaságú a környezet. Visszafertőződni a kórházi környezetben is lehet, sőt az ottani baktériumtörzsek miatt veszélyes is odavinni ezeket a betegeket, hiszen óriási a felülfertőzés kockázata. Tehát tényleg mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy kézben tartható maradjon a seb kezelése. Ezzel együtt azért meg kell mutatni a sebet szakembernek járóbeteg-ellátáson, hiszen ő tudja csak eldönteni, pontosan mire van szükség. A családra tehát nagyon nagy felelősség hárul.

Mi az otthoni ellátás helyes menete?

A krónikusseb-ellátás menete a fent leírt higiéniai szempontok miatt is speciális és emiatt kiemelt figyelmet érdemel – nem kezelhetjük úgy, mint amikor apró sebet ejtünk az ujjunkon otthon, vagy a gyerekünk lehorzsolja térdét. Mielőtt bármihez nyúlunk, először is nagyon alaposan kezet kell mosni. Minden, a sebellátáshoz szükséges eszközt készítsünk ki egy frissen kimosott, kivasalt törülközőre vagy terítőre. A kötszerek kibontását is gumikesztyűben kell végezni, majd a szennyezett kötszert a gumikesztyűvel együtt dobjuk ki az első fázis végén – tehát azzal semmiképp ne fogjuk meg a tiszta holmikat. Az új gumikesztyűvel a kezünkön felvisszük azt a sebfertőtlenítő folyadékot, ami az adott helyzetben a legjobb tulajdonságú.

Itt fontos megjegyezni, hogy időről időre érdemes konzultálni az orvossal a sebfertőtlenítőket illetően, ugyanis ha túl sokáig használunk egy fajtát, ahhoz a baktérium hozzászokik, és már nem lesz olyan hatásos.

Ma már nagyon sokfajta sebfertőtlenítő közül választhatunk, ezeknek az állaga is eltérő, így minden esetben megtalálhatjuk az adott problémára a leginkább megfelelő verziót. Ugyanez igaz a kötszerekre is: a nagyobb nedvszívó kapacitású termékek az erősen váladékozó sebekre valók, míg a sarjszövet felépülésének támogatására a géles felszínű kötszerek a legalkalmasabbak. Ezek mellett elérhetők hidratáló, ezüsttartalmú, és gélesedő termékek is. Ezen felül arra is oda kell figyelni, hogy a cukorbetegek lába mindig cipővel legyen védve, tehermentesítő részekkel, amit otthon és az utcán is hordani kell. Egy diabéteszes ugyanis nem érzi ugyanúgy a lábát, mint egy egészséges, ezért sokkal könnyebben megsérülnek az ujjak. Tilos tehát nyitott orrú cipőben, mezítláb vagy papucsban járkálni még lakáson belül is.

Fiala Borcsa

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images